Kaukázusi nyelvek

By | 2020-04-10

A 3 kaukázusinak nevezett nyelvcsaládról kizárólag, nem a Kaukázusban beszélt minden nyelvről.

szürke – minden nem kaukázusi nyelv (indoeurópai, altáji)
a kép nagy méretben itt

Ez a 3 kaukázusinak nevezett nyelvcsalád: az ésszakkelet-kaukázusi, az északnyugat-kaukázusi, s a dél-kaukázusi.

A tudományos konszenzus szerint ez a 3 nyelvcsalád egymással nem rokon. Viszont a nyelvcsaládokat rokonítani próbáló, a nyelvészeti fősodor által nem elfogadott elméletek szerint az az ésszakkelet-kaukázusi és az északnyugat-kaukázusi rokonok, de a dél-kaukázusi nyelvcsalád szerintük se áll rokonságban az északiakkal. Ezen elméletek jellemzően azt állítják, hogy az északi kaukázusi nyelvek távoli rokonai az ibériai nyelvek (ezek mai egyetlen létező képviselője a baszk), továbbá innen származnak keleten a sino-tibeti nyelvek (itt van a kínai, a tibeti, a burmai), továbbá Amerikában a na-dene nyelvcsalád is (legismertebb tagja a navaho). Míg ugyanezen elméletek szerint a dél-kaukázusi távoli rokonai az indoeurópai nyelvek, az altáji nyelvek, az uráli nyelvek (tehát a magyar os), továbbá a dravida nyelvcsalád, a koreai, a japán, s az eszkimó nyelvek.

Ezek a távoli rokonságot magyarázó elméletek az eredeti emberi ősnyelvből – mert kétségtelenül egy az ősnyelv – másodlagos ősnyelveket vezetnek le, igyekeznek rekonstruálni:

  • kelet-afrikai ősnyelv – ma az emberiség kb. 8 %-a – ez ma egész Afrika, leszámítva Észak- és Északkelet-Afrikát, valamint Madagaszkárt,
  • észak-afrikai ősnyelv – ma az emberiség kb. 6 %-a – ez ma Észak- és Északkelet-Afrika, valamint Nyugat-Ázsia északról és keletről Törökország és Irán által határolt térsége,
  • közép-ázsiai ősnyelv – ma az emberiség kb. 60 %-a – ez Eurázsia domináns nyelve, a többi csoportnál felsorolt régiókat leszámítva, továbbá a na-dene indián nyelvcsalád, az eszkimó nyelvek, valamint a modern gyarmatosítás óta egész Amerika és Ausztrália,
  • kaukázusi ősnyelv – ma az emberiség kb. 20 %-a – ez – ez ma az Észak-Kaukázus, Kína, Dékelet-Ázsia nyugati része,
  • kelet-szibériai ősnyelv – ma az emberiség kb. 1 %-a – ezek az indián nyelvek, a na-dene nyelvcsalád kivételével,
  • dékelet-ázsiai ősnyelv -ma az emberiség kb. 8 %-a – Délkelet-Ázsia keleti része, egész Óceánia, az indonéz szigetvilág, Új-Guinea, s Madagaszkár.

De maradjunk a kaukázusi nyelveknél.

Az északnyugati kaukázusi nyelvcsaládban 2 nyelv tartozik: a kb. 1 millió fős cserkesz, s a kb. 150 ezer fős abház. Jellemzőjük:

  • kevés magángangzó: 2 vagy 3 (összehasonításképp, a magyarban 14 magánhangzó fonéma van).
  • sok mássalhangzó: 48 és 68 között (összehasonításképp, a magyarban 24 mássalgangzó fonéma van),

ennek következtében hihetetlen mássalhangzó-torlódások vannak.

Honnan ez a hatalmas többlet a magyarhoz képest? Több helyről is.

A hangkézés 10 lehetséges helye közül a magyar kevéssé használja a 3 leghátsóbb képzési helyet, veláris (hátsó szájpadlás) hangból csak 2 darabunk van (k, g), uvuláris (nyelvcsap) hangból egy sinc s, laringeális (gége) hangból pedig csak 1 darabunk van (h).gégével történik.

Ezzel szemben az északnyugati-kaukázis nyelvekben 7-17 közti veláris mássalhangzó van, 6-8 közti uvuláris mássalhangzó, laringeális mássalhangzóból pedig 2-5 darab. A sokaság titka: a “normál” ejtés mellett van palatalizált (azaz j-sített) és labilaizált (azaz u-sított) ejtés is, mindez önálló fonémaként. Palatalizáltság a magyarban is létezik, de csak 3 hang esetében (gy, ny, ty), labializáltság pedig egyáltalán nincs. Továbbá míg a magyarban a 2 veláris hang zárhang, addig ezekben a nyelvekben vannak veláris réshangok és közelíhangok is.

A legérdekesebbek viszont ahangszalagréshangok. Ehhez tudni kell, hogy minden emberi nyelvben 3 féle hang lehetséges:

  • tüdőhangok: ezek sok változatuk van, de mindegyikre igaz, hogy a tüdőből kiáramló levegő mozgása által képződik a hang, ilyen hangok a világ minden nyelvében léteznek,
  • nyelvhangok: ezek a jól ismert csettintő hangok, ahol a nyelv általi csettintés adja a hangot, csak egyes afrikai – elsősorban
    dél-afrikai – nyelvekben van ilyesmi,
  • hangszalagréshangok: itt a tüdőból való levegőáram le van zárva, csak a szájüregben levő levegő mozgatása adja az adott hangot.

A magyar nyelv hangtana “szegényes”, se nyelvhang, se hangszalaghang nincs benne. Hangszalaghang eleve csak egyes indián és egyes afrikai nyelvekben van, plusz a 3 kaukázusi nyelvcsaládban. (Még van a Kaukázusban beszélt indoeurópai jász (oszét) nyelvben is, de ez nyilvánvalóan a körmyezet hatása.)

A hangszalaghangok 2 fő típusa közül gyakoribbak a hangszalag lefelé való mozgatásából eredő hangok, ezek vannak a kaukázusi nyelvekben. Az ilyen hangok hangzása nagyon érdekes, kb. mintha nagyon hirtelen robbanás zajlana a szájban, vagy mintha egy elzárt vízcsapból hirtelen kirobbanna a víz. Ezekben anyelvekben 8-15 közti ilyen hang van.

Mindezekben a nyelvekben az írás törekszik az egyes fonémák maximális visszaadására. Így a cirill ábécét módisították mellékjelekkel, ill. több jegyből álló betűke alakotttak (lásd ahogy a magyar is teszi, pl. cs, sz, dzs, stb.)

Az abházban pl. a palatizáltságot ь jelöli (orosz mintára), a lablializáltságot pedig az ә betű. A zárhangoknál a normál cirill betű hangszalaghangot jelöl, míg a jobboldali farokkal ellátott változat a tüdőhangot, tehát pl. т = hangszalaghang t, ҭ = tüdőhang t (kivéve a ц-t, itt ugyanis a betű már rendelkezik farokkal, így farok helyett felső vonal haználatos: ҵ).

A cserkeszben a labializáltságor a у jelöli, míg a hagszalaghangokat az |.

A dél-kaukázusi nyelvek ma gyakorlatilag csak a grúzt jelentik, a többi 3 kis nyelv mára gyakorlatilag kihalóban lévő grúz nyelvjárássá vált. Az északnyugati-kuakázusi nyelvekhez képes a grúz kifejezetten szegény hagokban: 28 mássalhangzó, s ezeket kiegészíti ki a – kaukázusi szemmel hatalmas számú – 5 darab magánhangzó. A grúzban 7 hangszalagrés-mássalhangzó van.

A grúz saját ősi ábécét használ. Pl. a tüdőhang p jele ფ, míg a hangszalagrés hang p jele pedig პ.

A grúz nyelv a legnagyobb az összes 3 nyelvcsalád között, kb. 4 millió ember anyanyelve. Írásbelisége is a legrégebbi: 1500 éves. Az összes többi itt felsorolt nyelv írásbelisége az újkorban kezdődött, sőt egyes nyelveké egyenesen a XX. században.

Az északkelet-kaukázusi nyelvek közül a legfontosabbak a csecsen, az avar, s a lezg. A csecsen az egyetlen, melynek beszélői meghaladják az 1 millió főt. Az avar jelentősége, hogy Észak-Dagesztánban nem-avarok is beszélik. azaz – az orosz mellett – egyfajta nemzetiségközti segédnyelvként is funkcionál. Ugyanez igaz a lezg nyelvre is Dél-Dagesztán vonatkozásában.

A kaukázusi nyelvek fő nyelvtani sajátossága az ergatív struktúra, Európában ez csak egyetlen nem-kaukázusi nyelvben fordul elő, a baszkban.

A mondatszerkesztési elvek alapján a nyelvek többfélék. Ha S a tárgyatlan ige alanya, A pedig a tárgyas ige alanya, s O a tárgyas ige tárgya, akkor a 2 fő lehetőség:

  • nominatív nyelvek: S=A, azaz a nyelv nem tesz külöbséget nyelvtanilag a tárgyas és a tárgyatlan igen alanya között,
  • ergatív nyelvek: S=0, azaz az aktív cselekvés külön jelölve van.
az abház elnök tájékoztatója a koronavírusról – oroszul és 1:36-tól abházul