Kölcsönös érthetőség

By | 2020-11-30

Magyar szempontból egzotikus dolog két nyelv kölcsönös érthetősége. Nem létezik nyelv, mellyel a magyar kölcsönösen érthető lenne, semmilyen szinten. A magyar ember már annak is borzasztóan örül, ha egy idegen nyelvi szövegben egyes szavakat felismer.

Pedig a kölcsönös érthetőség gyakori jelenség a világban. Pl. az összes szláv nyelv alacsony szinten kölcsönösen érthető – az alacsony szint azt jelenti, beszélgetni ugyan nem lehet, de kis gondolkodással kikövetkeztethető, hogy miről van szó.

Vicces személyes élményem: 1998-ban egy budapesti bankban dolgoztam. Egyszer csak bejön egy lengyel turista, a bankkártyájával akadt gond, de kiderül: semmilyen nyelven nem tud, csak lengyelül. Végül én beszéltem vele, simán bolgárul szóltam hozzá, ő meg megörült, végre olyan nyelv, ami legalább távolian ismerősnek tűnik, s 10-15 perc lassú kommunikáció után sikerült is tisztázni az ügyét. A végén a kollágaim döbbenten néztek rám “te lengyelül is tudsz!”, hiába magyaráztam, egy szót se beszélek lengyelül, ezt csak amolyan álszerénységnek vették.

Pedig sose tanultam lengyelül, nem foglalkoztam a lengyel nyelvvel, nem éltem lengyelek között, az egyetlen, aminek régen utána néztem, az a lengyel írás, azaz a lengyel betűk hogyan jelölik az egyes hangokat, pl. hogy az ę az nazális e, a sz az s, az ó az u, a ż az zs, a ź pedig lágy zs, stb. A valóságban amit értek lengyelül, azt azért értem, mert tudok bolgárul és oroszul, valamint tanultam egy keveset szerbül/horvátul és szlovénül.

Tesztelve lengyel “tudásomat”, megnyitottam a legnagyobb lengyel közéleti lap, a Gazeta Wyborcza egyik cikkét találomra. A cikk címe tökéletesen érthető: Macron ogłosił odmrażanie Francji w trzech etapach. Lám hogyan értettem meg a címet:

  • Macron – ez tulajdonnév, nincs mit elmélkedni rajta, eleve ott is van Macron fényképe,
  • ogłosił – nyilvánvalóan az “o” igekötő, az oroszban és a bolgárban is létezik, valamilyen cselekvés megtörténését jelzi, az ł végződés meg valamilyen múlt idő, marad a głos, kiejtve kb, guosz, ami túlságosan hasonlít a szláv glasz gyökérre, ami oroszul golosz голос, bolgárul glasz глас (jelentése: hang), így leírva fel is ismerhető az ł betű miatt, szóval a szó jelentése kb. “kihangoztatta” lehet,
  • odmrażanie – az od igekötő (bolgárul és oroszul ot от, szerbül meg od од), a nie végződés tupikus szláv igéből való névszóképző, a kérdés mi a mraża vagy mraż szó: gyanús, hogy ez mraz мраз, aminek jelentése fagy, szóval a teljes szó: fagytalanítás, kifagyasztás, felolvasztás,
  • Francji – nyilván ez Franciaország, birtokos esetben, ahogy oroszul is lenne,
  • w – v в, azaz -ban/-ben,
  • trzech – kejtve tzseh, de az írás megint segít, ott a ma már nem ejtett r betű, s a végződés, ez nyilván tr-, azaz három, az -eh végződés meg azonos az orosz névszóragozás többes számú határozóesetével (-ех),
  • etapach – ugyan az rag, a szó idegen, etap етап/этап, használatos bolgárul és oroszul is, jelentése időszak;

a végeredmény: Macron kihangoztatta Franciaország felolvasztását három időszakban, ezt magyarosítva: Macron bejelentette Franciaország három lépésben való felolvasztását, nyilván a felolvasztás átvitt értelem, hisz nem tudunk jégkorszakról Franciaországban, azaz bizonyára a koronavírusról szól a cikk, s Macron a koronavírus-intézkedések három lépésben történő feloldását jelentette be. Tehát már tudjuk miről szól a cikk, minden lengyeltudás nélkül elolvastuk a címét.

De próbáljunk beleolvasni a cikkbe, találomra egy mondat, itt már kevesebbet magyarázok: “Emmanuel Macron uznał za możliwe rozpoczęcie kampanii szczepień na przełomie grudnia i stycznia.” – hát itt első látásra, annyi érthető, hogy Emmanuel Macron megtudta (uznał), hogy lehetséges (możliwe) valamilyen szczepień kampánynak a rozpoczęcie-je, grudnia és stycznia áttörés (przełomie) lesz.

A rozpoczęcie szót jobban megnézve feltűnik a roz- igekötő (bolgár/orosz raz раз) és a pocz (ejtve: pocs) gyökér, ami gyanúsan azonos a bolgárral (поч), jelentése: kezd. Tehát a szó valószínűleg elkezdés. Tehát a szczepień kampánynak kezdete. De mi a fene az a szczepień, ejtve scsepjeny? A gyökér mintha csep чеп lenne,előtte valamilyen bolgár/porosz sz-re (с) emlékeztető igekötő. Na most van ilyen szó bolgárul, de a gond vele, hogy normál jelentése kb. dugasz, zárlat, átvitt értelemben meg egyenesen “fasz”. Bedugaszolási kampány Franciaországban? Dehát mit dugaszolnak be, s miért mond erről beszédet Macron, s eleve mi köze lehet a bedugaszolásnak a koronavírushoz?

Ott tartunk, hogy Emmanuel Macron megtudta, hogy lehetséges a “bedugaszolási” kampány kezdete, grudnia és stycznia áttöréssel. Mivel valami időmeghatározás lehet itt, a stycznia emlékeztet a horvát siječanj (január) szóra, szóval a grudnia is hónapnév lehet, de nem tudható mi, a szláv nyelvek egy része a latin hónapneveket használja, más része az ősszláv hónapneveket, de nem azonos módon, ennek vicces esete, hogy a levélhullás hónapja (lisztopad) horvátul október, míg csehül npvember, ami nem is túl logikus, hiszen északabbra éppenhogy korábbi levélhullásra tippelne az ember.

Sajnos, ez érthetetlen így, s nincs is innen tovább. Mert ott véget ért a tudományunk, hogy Emmanuel Macron megtudta, hogy lehetséges a “bedugaszolási” kampány kezdete, az áttörés pedig valamilyen két hónapkor várható, melyek közül az egyik esetleg január.

Szóval ezt jelenti az alapszínű kölcsönös megértés: nagyjából tudható miről van szó, de a pontos kommunikáció lehetetlen.

(Persze aztán beírtam a két mondatot a Google fordítójába, íme az eredmény:

  • Macron ogłosił odmrażanie Francji w trzech etapach = “Macron három lépésben jelentette be Franciaország olvadását”,
  • Emmanuel Macron uznał za możliwe rozpoczęcie kampanii szczepień na przełomie grudnia i stycznia. = “Emmanuel Macron lehetségesnek tartotta az oltási kampány elindítását decemberben / januárban.”

na most, az első mondat teljes siker lett, a második meg röhejes. Egyrészt a “megtudta, hogy” nyelvi kifejezés, s jelentése “tart”, másrészt az áttörés értelme itt “köztes rész”, azaz két hónap között, “áttörve az egyikből a másikba”, s megtudtuk, hogy a grudnia az “december” birtokos esetben. S a legfontosabb: megtudtuk, hogy lengyelül az “oltás” szó a “dugaszolás” szóból ered, ami végülis nem rossz, de ez soha az életben ki nem található.)

De most lássuk azt, ahol valódi, magas fokú megértés van jelen.

Természetesen első helyen az olyan esetek vannak, ahol politikai vagy más történelmi okból ugyanazt a nyelvet szétválasztották részekre, de ezek a részek ezután se kezdtek igazán önálló fejlődésbe. Íme ezekre pár érdekes példa:

  • bosnyák/horvát/montenegrói/szerb – Jugoszlávia szétesése előtt ezt hivatalosan is egy nyelvnek tekintették, szerbhorvát vagy horvátszerb név alatt (az utóbbi verziót a horvátok használták). Aztán lett szerb és horvát, később bosnyák, ma már montenegrói is. A valóságban nemcsak ugyanaz a nyelv mind a négy, hanem még ugyanaz a nyelvjárás is. Közelebb állnak egymáshoz, mint a brit és az amerikai angol. A horvátot csak latin ábécével írják, míg a másik 3-at latinnal és cirullel is, de a bosnyák esetében a latin a domináns írás, míg a szerb esetáben a cirill, a montenegrói esetében pedig fele-fele arányban. Gyakorlatilag csak attól függ, hogy kinek melyik az anyanyelve, hogy az illető milyen nemzetiségűnek mondja magát. A közhiedelem szerint úgy lehet megkülönböztetni a szerbet és a horvátot, hogy ami szerbül “e”, az horvátul “ije”, lásd a “folyó” szó reka/rijeka, ez azonban nem igaz, mert bár a horvát nyelv csak az “ije” alakot ismeri el hivatalosnak, a szerb nyelv elfogadja mind a 2 verziót. Természetesen vannak apró eltérések a szókincsben, ez elsősorban abban jelentkezik, hogy a horvátok szeretnek idegen szavakra saját szavakat alkotni, míg a szerbek jobban elfogadják az idegen jövevényszavakat, egy példa: a “repülőtér” szerbül aerodrom, míg hovátul zračna luka (szó szerint: légi kikötő);
  • dari/perzsa/tadzsik – Itt az eltérés nyelvjárási is, de politikai is, a különböző idegen uralmak hatása. A dari az afganisztáni perzsa, a tadzsik pedig a tadzsikisztáni perzsa, míg a “normál” perzsa az iráni. A tadzsikban több a török és orosz hatás, mint a másik kettőben, ez a szókincsre vonatkozik. Viszont mivel nincs ellentét a 3 nyelv beszélői között, máig erős a közös nyelv tudata: a darik és a tadzsikok is az iráni perzsát tekintik az “igazi” szép perzsának, így ha pl. ünnepélyesek akarnak lenni, azt használják. A darik és a tadzsikok esetében a műveltség egyik jele az, hogy képesek helyesen beszélni az iráni perzsát, míg a kevésbé műveltek csak a helyi, “családi” nyelvnek tekintett nyelvváltozatot használják. Az olvasást nehezíti, hogy a tadzsik a cirill ábécét használja, míg a másik lettő az arab ábécét, így az átlag dari/iráni nem tud tadzsikul olvasni, s fordítva.
  • hindi/urdu – Az elválasztás alapja vallási-kulturális. A hindu vallásúak számára hindi, a muszlim vallásúak számára urdu. Az írásrendszer is más, a hindi a szanszkrit (devanagari) ábécét használja, míg az urdu az arab ábécét, azaz az átlag hindi anyanyelvű nem tud urduul olvasni, s fordítva, de beszédben azonos a két nyelv, az eltérés olyan szintű, mint a brit és az amerikai angol között. Emellett az urdu Pakisztán hivatalos nyelve (annak ellenére, hogy csak a pakisztániak alig 10 %-a urdu anyanyelvű). Természetesen vannak apró eltérések a szókincsben, ez elsősorban abban jelentkezik, hogy az urdu több arab és perzsa jövevényszót használ, míg a hindi ezek helyett a szankszkritból alkot szavakat;
  • indonéz/maláj – Itt arról van szó, hogy az indonéz nemzetépítés eszközeként lett megalkotva az önálló indonéz nyelv s soknemzetiségű ország számára, mely azonban szimplán egy új maláj irodalmi nyelv.
  • katalán/valenciai – Valójában azok nevezik a Valenciában beszélt nyelvet valenciainak, akik ellenzik a katalánizmust, azaz nem szeretnének része lenni a katalán szeparatizmusnak, ez a lakosság többségét jelenti. A valenciaiak többsége magát spanyolnak tekinti, s azon belüli regionális identitásként valenciainak. A jelenlegi valenciai parlamentben 80 %-ot tesznek ki a nem-katalánpárti erők.
  • moldáv/román – Kicsit hasonlítaz előbbihez, gyakorlatilag azok mondják a nyelvet moldávnak, akik a legerősebben ellenzik az egyesülést Romániával. Hozzáteszem, a nyelvet románnak mondók kb. fele is az önálló államiság megtartását támogatja, ők azt mondják, a moldávok a román nép egy alcsoportja.

Íme azok az esetek, ahol az eredet közös, máig érezhető módon, s az eltávolodás megindult ugyan, de mértéke nem jelentős, pár példa:

  • azeri/török – Az azeriek tulajdonképpen olyan kaukázusiak és perzsák, akik a középkorban átvették a török nyelvet. Máig hatalmas a közös vonások száma.
  • bolgár/macedón – Míg a bolgár irodalmi nyelv alapja a Veliko Tarnovo környéki bolgár nyelvjárás, azt kiegészítve nyugat-bolgár és kelet-bolgár elemekkel, a macedón irodalmi nyelv kizárólag nyugat-bolgár alapú. Bulgáriában is jellemző – mint Magyarországon – negatív hozzáállás a nyelvjárásokhoz, a műveltség kötelező jele, hogy az ember kevés nyelvjárias elemet használ beszédében, de ha az ember mondjuk Szófiában beszél egy őshonos, kevéssé iskolázott, idős emberrel, aki nem próbál meg “hivatalosan” hangzani, a beszéde közelebb van a macedón irodalmi nyelvhez, mint a bolgárhoz, pedig Szófia még a legvadabb macedónisták szerint se ősi macedón föld.
  • cseh/szlovák – Ez közismert, nem is írnék róla.
  • dán/norvég/svéd – A legnagyobb hasonlóság a dán és a norvég között van, ez utóbbinak két hivatalos verziója is van, egy dánhoz közelebbi és egy távolabbi.
  • kazah/kirgiz – A kazahok és a kirgizek eredetileg egy nép voltak, eredetileg a kazahokat is kirhiznek nevezték, a mai értelemben vett kirgizeket pedig fekete kirgizeknek. Tulajdonképpen a telepedett lakosság lett a kazah, míg a félnomád létet tovább fenntartók a mai értelemben vett kirgizek. Az önálló nemzettudat tulajdonképpen csak a XX. században, a szovjet korban rögzült, de a két nép máig baráti viszonyban van egymással, ami ritkaság abban a régióban.
  • ndebele/xhosa/zulu – Dél-Afrika hivatalos nyelvei közül 3, a lakosság 2, 16, s 23 %-ának az anyanyelve. A bantu nyelvek – Afrika lakossága 30 %-ának az anyanyelve bantu nyelv – eleve közeliek egymáshoz, a hasonlóság mint két távoli szláv nyelv között, de ezeken belül is rendkívül közeli egymáshoz ez a 3 nyelv, kb. a cseh-szlovák szintű a kapcsolat.

Vannak olyan esetek is, amikor nem a megértés egyoldalú: az egyik nyelv beszélői értik a másikat, de ez nem kölcsönös. Példák erre: spanyol-portugál, ahol a portugálok értik a spanyolt elég jól, de fordítva ez nem áll fenn, hasonló az orosz-ukrán viszony.

Érdekes a kölcsönös érthetőség ellentétje is: amikor ugyannak a nyelvnek két nyelvjárása nem érti egymást, bár mindkét nyelvjárás magát határozottan nyelvjárásnak tekinti, nem önálló nyelvnek. Ennek oka jellemzően, hogy az adott nyelvjárások beszélői között kulturális azonosságtudat van, így szeretnék ezt ily módon is fenntartani.

Erre a tipikus példa a kínai, ahol a nyelvjárások k9zti különbség akkora, mint két távoli szláv vagy újlatin nyelv között. Pl. mandarinul az üdvözlés “ni hau”, míg kantoniul “nejh ho”, de az írása ugyanaz 你好.