Legutáltabb magyar nyelvi fordulatok

By | 2018-01-20

Íme az általam legutáltabb magyar nyelvi fordulatok. Nem közhelyeket fogok felsorolni, hanem kifejezetten nyelvi fordulatokat, szokásokat. Kiválasztottam a számomra 8 legborzasztóbbat.

Csak személyes ízlésem a lista, nem azt mondom, hogy ezek hibásak, mert nem azok. Csak nekem nem tetszenek, nagyon nem tetszenek.

Sokba fog fájni. Mennyibe fog fájni?

Ez olyan bunkós, álprolis szöveg, szerintem baromira idegesítő.

Ubi, zsepi, s társai

A magyar nyelvtől teljesen idegen a kicsinyítőképző. Mivel van egy másik de facto anyanyelvem is a magyar mellett, s az éppen egy
szláv nyelv, számomra még nagyobb a kontraszt. Míg a szláv nyelvekben a kicsinyítőképző sztendert nyelvi elem, addig a magyarban nagyon nem az. Magyarul egyszerűen a felesleges kicsinyítőzés idiótán hangzik. Sajnos egyre jobban terjed.

Médiumozás

Minek kellett a sajtóterméket elnevezni médiumnak, sose értettem. A “médium” szónak már volt több, bevett értelme, minek kellett hozzá még egy? Ha már kell, nevezzük médiának, én is így teszek. Szerencsére, sokan ugyanígy tesznek, mint én.

Igléziász, Miguel, s hasonlók

Nem-német nevek németül való ejtése, ennek fő jele a sz hang z-nek ejtése, valamint a spanyol “gue” alak gue ejtése. Ki érti ezt?

Álorosz ejtés

Szláv nyelvekben a “di”, “ni”, “ti” ejtése ott is “gyi”, “nyi”, “tyi” alakban, ahol nem így ejtik. Lásd Dubrovnyik.

Csapjunk  a lecsóba!

Miért kellene belecsapni egy ételbe? A lecsót nem is úgy kezdjük enni, hogy belecsapunk. Aki ilyet mond, annak kivánom, hogy fröccsenjen pofájába a forró lecsó.

Emilezés

Email vagy ímél helyett emil. Szerencsére ez mára szinte teljesen kihalt.

Sortolás

Itt nem magával a szóval van gond, hanem azzal, amikor minden tőzsdei műveletre alkalmazzák. A sortolás ugyanis csak az a tőzsdei spekuláció, amikor a spekuláns valamilyen aktíva, értékpapír árának esésése játszik. Pedig  a valóságban az ellentéte, a longolás sokkal gyakoribb.

  • Sebestyén Mihály

    Az első kétségtelenül irritáló, de hiányolom a listából a be- igekötő teljesen felesleges, bicskanyitogató használatát: bevállal, besír, benéz, bevéd. Ugyanilyen bosszantó a felsorolás illetve mondanivaló befejezésének jelzésére használt “Ennyi”, de még ennél is visszataszítóbb az “Ennyike”.

    Az álorosz “dubrovnyikozás” nem kimondottan magyar nyelvi elem, bármely nyelvben előfordulhat, ha annak beszélői nem ismerik a név pontos kiejtését. Bár anyanyelvük nekik is szláv nyelv, valószínűleg a lengyelek és szlovákok is rosszul ejtik, hiszen az ő nyelvükben az i lágyítja az előtte álló mássalhangzót. Az ok a magyar esetében is ugyanaz, hiszen az oroszt tanulni kénytelen idősebb nemzedékek is így tanulták meg, nem tudván, hogy ez a lágyítás csak a keleti és a nyugati szláv nyelvekben létezik, a déli szláv nyelvekben nem.

  • FF

    Ja. A „Csapjunk a lecsóba” helyett én a „­Csapjunk a lovak közé”-t szoktam használni, mert annak azért mégiscsak van értelme…

    Mellesleg engem ami iszonyatosan irritál, amikor valaki a földimogyoróra azt mondja, hogy „mogyoró”. Ez valami borzasztó, hisz a kettőnek semmi köze egymáshoz, mégcsak rendszertanilag sem hasonlítanak egymáshoz. Ezért sokszor direkt bosszúból a „kikiriki” szót szoktam használni a földimogyoró helyett.

    A másik ami irritáló, amikor egy márkanévről neveznek el egy konkrét terméket. Pl amikor az összes fajta töltőceruzára azt mondják, hogy „rotring”, vagy amikor minden krémfélére a „nutella” nevet használják. Ez kb akkora baromság mintha én az autót úgy nevezném „mercédesz”.