Liberális műbotrány

By | 2017-08-12

A Jobbik javasolta a választási jog korlátozását, a műveltségi cenzus ismételt bevezetésével.

A népképviseleti rendszer bevezetése – 1848 – óta egyébként mindig volt Magyarországon választási cenzus. Az 1848-as szabályok 4-féle cenzust írtak elő:

  • nemi alapon: csak férfiak szavazhattak,
  • életkori alapon: a 20 betöltött év feltétel volt a szavazati joghoz,
  • vallási alapon: csak a bevett keresztény felekezetek tagjai szavazhattak,
  • vagyoni alapon: legalább évi 100 Ft jövedelem kellett (ez kb. az akkori átlagkereset 2,5-szerese volt, azaz mintha ma csak az szavazhatna, akinek a havi bére legalább bruttó félmillió Ft)

1874-ben bejött a foglalkozás alapú cenzus is: elvesztették szavazati jogukat a fegyveres erők és az adóhivatalok alkalmazottaitól! Azon logika alapján, hogy ezeknek az embereknek teljesen semlegeseknek kell lenniük, független kell legyenek a politikától, így még szavazóként sem lehetnek érintettek a politikai életben.

A vallási cenzust megszűnt 1874-ben.

A nemi alapú és a vagyoni cenzus azonban csak 1918-ban szűnt meg. Az első választást, melyen nők is szavazhattak már Horthy rendezte meg.

Viszont 1918-ban meg lett emelve a korhatár: 24 éves korra. Továbbá: be lett vezetve a műveltségi cenzus, de csak a nők számára: míg az írástudatlan férfiak szavazhattak, az írástudatlan nők nem.

Továbbá bevezetésre került 2 új cenzus:

  • az állampolgársági: csak az szavazhatott, aki legalább 6 éve már magyar állampolgár,
  • lakóhelyi: csak az szavazhatott, aki magyarországi lakos, s aktuális lakóhelyén legalább fél éve lakik.

Az összes cenzus megszűnt 1945-ben, kivéve:

  • az életkorit: 20 éves kor lett a határ,
  • a lakóhelyit: csak az szavazhatott, aki magyarországi lakos.

Viszont 1945-1949 között létezett nemzetiségi és politikai cenzus: a német kisebbség tagjai, valami a volt Horthy- és Szálasi-rendszer bizonyos tisztviselői, továbbá egy sor betiltott szervezet tagjai nem szavazhattak, akkor se, ha egyébként nem volt ellenük hatósági eljárás.

Látható: a műveltségi cenzus kiegészítésként volt jelent a magyar választói jogban.

A jelenlegi egyetlen cenzus az életkori: 18 éves kor alatt nem lehet szavazni. 2010 előtt a szavazás feltétele volt még a magyarországi lakcím is.

Mire lenne jó egy műveltségi cenzus? Röviden: semmire.

A vicces: eddig leginkább ballib hívektől volt hallható ez az ötlet, hiszen szerintük a „bunkók” között kevés a liberális, így egy ilyen cenzus őket segítené. Egyébként pontosan ez volt a XIX. század végi liberalizmus elmélete is: rossz az általános választójog, mert a könnyen megvehető szegény, buta és tájékozatlan rétegek tömeges szavazása elrontaná a demokráciát.

Most azonban, hogy a Jobbik jött elő ezzel, a ballibek hirtelen kénytelenek visszaszívni az egészet. Pedig örülniük kellene, hogy a Jobbik tovább liberalizálódik…

Egyébként meg a liberális érv az általános választási jog ellen abszurd: a demokratikus szavazás lényege, hogy a közösség minden tagja dönthessen, akkor is ha milliárdos és akkor is ha koldus, akkor is ha professzor és akkor is ha analfabéta. A szavazás lényege a döntés és nem a „felelős” döntés, utóbbinak nincs ugyanis semmilyen objektív meghatározása. Ami valakinek felelős, az másnak esetleg felelőtlen, s fordítva.

hozzászólás

1 Comment on "Liberális műbotrány"

Notify of
avatar
4999
CsipkeRózsa
Guest

Én a magyarországi lakcím feltételét visszaállítanám.

wpDiscuz