Macedón bizottságok

By | 2020-06-14

Nehéz dolog frissen alakult nemzetnek, népnek lenni.

Görög-macedón mintára megalakult 2 éve a bolgár-macedón bizottság is, hivatalos nevén Bulgária És Észak-Macedónia Közötti Soktárgyú Vegyes Bizottság.

Eleve persze vicces, hogy államok, kormányok között bizottságok vannak, melyek nem államközi, diplomáciai, politikai, gazdasági, kereskedelmi kérdésekről egyeztetnek, hanem történelemről és nyelvészetről, de itt pontosan ez a helyzet.

A görög-macedón bizottság munkája sikerrel zárult 2018 júniusában, majd végül az egyezmény hatályba lépett 1 évvel később. Közben volt róla egy népszavazás is, mely sikertelen lett, a szavazati joggal rendelkezők alig 37 %-a vett részt rajta, majd a macedón parlament botrányos körülmények között döntött a szerződés elfogadásáról.

Ebben az egyezményben is már elég sajátos pontok vannak:

  • az ország neve Észak-Macedóniai Köztársaságra változik,
  • a macedón autókon az országjel MK helyett NMK lesz,
  • Észak-Macedónia elismeri, hogy a “macedón” szó önmagában használva elsősorban az ókori hellén Macedóniára utal,
  • Észak-Macedónia hivatalos nyelve nevezhető macedónnak továbbra is, de Észak-Macedónia kijelenti, hogy ez a nyelv délszláv, s nincs köze az ókori macedón nyelvhez,
  • Észak-Macedónia átnézi szobrait, műemlékeit, s azokat szükség esetén átalakítja, ha sértik az egyezmény szellemiségét, többek között, ha azokon jelen van az 1992-1995 között használt macedón zászló (nyilván a szöveg mindkét félre vonatkozik, dehát a valóságban Görögországra nem, hiszen képtelenség, hogy Görögország nemlétező macedón jelképek használatával megsértse az egyezség szellemét).
az 1992-1995 közti macedón zászló, mely egyezik egy ókori macedón jelképpel

Azonban a görög-macedón viszály egyszerűbb, hiszen itt végülis a 2 fél elismeri egymást, a viszály lényege csupán az, hogy a görög kultúrkörhöz tartozó ókori macedón tematikát ne sajátítsa ki Macedónia.

A macedón önkép 2 verzióban létezik:

  • a mai macedón nép az ókori macedón nép folytatása, de ha nem is folytatása, erős kapocs van a kettő között,
  • a mai macedón nép a VII-VIII. század során alakult ki szláv kulturával, helyi szláv törzsek hatásával, sokféle etnikum részvételével, melyek elszlávosodtak.
a mostani zászló

Nyilván a göröket csak az első pont zavarja, a második számukra lényegtelen, legfeljebb humoros, de nem érint görög érdekeket. Míg bolgár szempontból az első pont vicces, de érdektelen, míg a második dühítő.

A macedón kitalált történelem sok vicc tárgya, talán a legjellemzőbb:

  • Mit mond az első macedón űrhajós, amikor leszáll a Holdra?
  • Egy könnycseppet ejt és azt mondja “Hold, Hold, te ősi macedón föld…”.

Lássuk a tényeket!

Nyilvánvaló, hogy az ókori macedónok nem tűntek el nyomtalanul, azaz akár a mai macedónok ősei között is lehetnek ókori macedónok. Ez azonban minden más környező népre ugyanúgy igaz. A lényeg: a görögtől különálló macedón identitás utoljára az i. e. IV. században létezett.

Utána az ókor fennmaradó része és a teljes középkor során egyetlen nyom sincs macedónokról mint népről. A macedón kizárólag mint “macedóniai lakos” szerepel. Bármiféle önálló macedón identitásról vagy önálló macedón nyelvről sincs egyetlen adat sem, sehol: se Macedóniában, se máshol.

Az első modernnek mondható oszmán nemzetiségi felmérések a XIX. században készültek, ezek mindig csak görögökről, szerbekről, bolgárokról, albánokról, törökökről szólnak, egyetlen egy sem szól macedónokról. Úgyszintén egyetlen egy európai forrás sem tud macedónokról.

Érdekes módon az első lexikon, melyben szerepelnek macedónok mint önálló entitás, a magyar Pallas Nagylexikon 1897-es kiadása. De többségükben még az I. vh. utáni európai kiadványok sem tudnak macedónokról. A macedón nyelv első említése 1903-ból származik. 

Annak pedig az első nyomai, hogy az akkor még oszmán uralom alatt lévő Macedónia felszabításáért küzdők a macedón identitást mint önállót fogadják el, a XIX. sz. 90-es éveiből származnak. Azonban ezek a vélemények mindigis abszolút kisebbséget alkottak a macedón felszabadító mozgalmakon belül.

Amikor Macedónia 1913-ban felszabadult a török uralom alól, a szláv nyelvű lakosságot senki se tekintette macedónnak. A görög álláspont szerint ezek bolgárok vagy elszlávosodott görögök, akik elfelejtették görög identitásukat, a szerb álláspont szerint pedig “déli szerbek”. A szláv nyelvű macedóniai lakosság legnagyobb része szerb uralom alatt élt 1913-tól, az első Jugoszlávia (1918-1941) idején szó se volt macedón nemzetiségről vagy nyelvről, Jugoszlávia hivatalos nyelve a “szerb-horvát-szlovén” volt, a macedón területen a szerb volt a kormányzás, az oktatás nyelve.

A bolgár identitás még a II. vh. idején is élt, Jugoszláv Macedónia Bulgáriához való 1941-es csatolását felszabadulásként élte meg a helyi lakosság. Még a helyi kommunista partizánmozgalom is az illegális Bolgár Kommunista Párt keretein belül tevékenykedett.

Viszont tény, hogy a II.vh. után elkezdett kialakulni egy önálló macedón nemzettudat a jugoszláviai macedón tagköztársaságban. Titóék messzemenően sikeresek voltak a nemzetiségek létrehozásában. Ahogy az eredetileg szerb népcsoport montenegróiakból sikeresen lett önálló nép, ahogy a muszlimokból nép lett, úgy macedónok is lettek. E sikeres nemzetépítés fő jellemzői, okai:

  • a szerbek lemondtak a “déli szerbek” koncepcióról, eleve Tito fő ellenségének a legerősebb helyi nacionalizmust, a szerbet tekintette, így igyekezett azt gyengíteni, ennek része volt a hagyományos szerb nacionalista tézis betiltása arról, hogy a macedónok valamiféle öntudatukat vesztett szerbek, akiket most vissza kell vezetni a szerbségbe,
  • a korábbi – II. vh. előtti – jugoszláv koncepcióhoz képest, mely egyetlen államalkotó nemzetet ismert el, a jugoszlávot (a cél minden szerb, horvát, szlován, bosnyák, montenegrói, macedón egyesítése volt e név alatt), a második, kommunista Jugoszlávia immár 6 államalkotó nemzet szövetségének tekintette magát, melyben a 4 szerb-horvát nyelvű néppel – szerb, horvát, muszlim (bosnyák), montenegrói – egyenrangú a másik 2 délszláv, de nem szerb-horvát nyelvű nép: a szlovének és a macedónok,
  • a politikai, gazdasági, életszínvonalbeli tényező is jelentős: mai szemmel, amikor Bulgáriában magasabb az életszínvonal, mint Észak-Macedóniában, s a bolgár útlevél benne van a világ legjobb útlevelei között ez nehezen érthető, de a XX. sz. 60-as éveitől a 90-es évekig ez abszolút fordítva volt: Bulgária a szovjet blokk legszegényebb országa volt, egy sor tiltással, míg a jugoszláv Macedónia átlagpolgára kb. egy szegényebb osztrák színvonalán élt, azaz a bolgár életszínvonal többszörösén, plusz bárhová utazhatott, az országon belüli szabadság foka is nagyobb volt, hiszen a jugoszláv kommunista diktatúra jóval engedékenyebb volt a bolgárnál.

A helyzet tehát súlyosabb a görög-macedónnál. A macedón nemzetépítés módszere, hogy utólagosan mindent és mindenkit, ami Macedónia területéhez kötődött bármely múltbéli pillanatban, kinevez macedón nemzetiségűnek, s minden ellenvéleményt pedig bolgár sovinizmusnak minősít.

A valós macedón történelem 130 éves, de ha ebből is levonjuk a kétséges részt, akkor csak 60 év. Így gyakorlatilag a teljes macedón fantáziatörténelem bolgár.

A vegyesbizottság kevés eredményt ért el eddig, ez jellemzően egyes történelmi személyiségek emlékének közös ünneplése: azaz a macedón fél elismerte, hogy ezek nem csupán macedón, hanem bolgár személyiségek is.

A háttérértelmezés természetesen egészen eltérő:

  • a macedón verzió szerint egyszerűen sajátos történelmi körülmények miatt azonos helyen, keveredve élt a macedón és a bolgár nép évszázadokon keresztül, sőt sokszor a “bolgár” szó is macedónt jelentett,
  • a bolgár verzió szerint pedig a macedón egy új nép, melynek eredete bolgár, ezért van közös történelem.

Hozzá kell tenni, már ez a 2 verzió is engedmény. A hagyományos macedón nacionalista felfogás szerint nincs semmilyen közös történelem, a macedónokat a szomszédos népe évezredek óta elnyomják, s az egyik elnyomó a bolgárok, akik immár a macedónokat a történelmüktől, nyelvüktől is meg akarják fosztani. A hagyományos bolgár nacionalista felfogás szerint viszont macedónok seose léteztek, s ma se léteznek, így eleve nincs miről beszélni, az egyetlen feladat a macedónok oktatása, hogy felismerjék bolgár identitásukat.

A gond: a macedónok nyilván nem engedhetnek mindenben, hiszen ezzel elismernék, nincs macedón történelem a XIX. sz. 90-es évei előtt. Most éppen Goce Delcsev törökök elleni felkelő személye miatt szünetel a bizottság ülésezése. Goce Delcsev a XIX. sz. végén, a XX. sz. elején harcolt a török uralom ellen Macedóniában és Trákiában, a VMRO – ez egy fegyveres szervezet volt, neve: Belső-Macedóniai és Odrini Forradamai Szervezet – egyik legfontosabb vezetője volt.

A legviccesebb, ha az ember megnézi a főbb Wikipédia-verziókat, a régió nyelvei csak:

  • macedón: “македонски национален херој” – macedón nemzeti hős,
  • bolgár: “един от най-значимите български революционери” – az egyik legjelentősebb bolgár forradalmár,
  • albán: “figurë e rëndësishme revolucionare Bullgare” – fontos bolgár forradalmár személyiség,
  • görög: “Βούλγαρος επαναστάτης” – bolgár forradalmár,
  • szerb: “У Бугарској се Гоце Делчев сматра Бугарином, док се у Северној Македонији сматра за Македонца. Гоце Делчев је за себе говорио да је Бугарин.” – Bulgáriában Goce Delcsevet bolgárnak számítják, Észak-Macedóniában macedónnak számítják. Goce Delcsev magát bolgárnak tekintette.

A kérdés politikai tétje: a bolgár kormány ígéretet tett, meg fogja vétózni Észak-Macedónia EU-csatlakozását, ha addig a macedónok nem ismerik el, hogy a teljes macedón történelem és kultúra része a bolgár kulturális örökségnek is.

Gondolkodtam, hogyan lehetne ezt az egész kérdéset elmagyarázni magyarul. A székely párhuzam nem jó, mert az egész más helyzet. Talán azt tudnám példaként kitalálni, hogy Magyarország Trianonban elveszti a Dunántúl középső részét is, ott kialakul egyfajta helyi nacionalizmus csehszlovák és jugoszláv segítséggel, s mivel a Honfoglaláskor az volt a Nyék törzs szállásterülete, ki lesz találva, hogy a nyékek valami, a magyaroktól különböző nép, mely folyamatosan létezett az utóbbi évezredben is, a magyar elnyomás ellenére is, s ezzel együtt jogfolytonosai az avaroknak is. S most a független Nyékföld tárgyal Magyarországgal, többek között arról, a Tihanyi Alapítólevél az magyar vagy nyék okmány.

*

Megjegyzés a c/k problémáról. Magyarul néha szokás az ókori macedónokat maKedónoknak hívni, s csak a modernkoriakat maCedónoknak. Ez egyrészt erősen abszurd, másrészt a régió nyelvein értelmezhetetlen.

Az eredeti görög név MAKEΔONΊA, a második mássalhangzó “k”, ebből lett a szláv МАКЕДОНЇꙖ (mai írással: МАКЕДОНИЯ vagy МАКЕДОНИJА, a második mássalhangzó “k” ismét. S a latinra való átírás pedig MACEDONIA, amiben a második magánhangzó ejtése az ókorban “k” volt. Az már kései, középkori latin fejlemény, hogy Németországban a latin “c” ejtése “e” és “i” előtt “c” lett, ezt vette át a magyar hagyomány.