A legsikeresebb marginális vallások

By | 2015-12-26

A legsikeresebb új marginális és szinkretikus vallások.

Marginális vallások alatt azokat a vallásokat értjük, melyek valamely létező vallás alapján jöttek létre, de az alapvallás alapvető tanításával szakítottak, mégis magukat azzal a vallással azonosítják, magukat annak “igazi”, “helyes”, “tiszta” változatának tekintik, viszont ezek a vallások ezeket az új vallásokat nem ismerik el.

A szinkretikus vallások pedig azok, melyek több vallás elemeiből igyekeznek újat létrehozni, s magukat is újnak tekintik.

Természetesen a legtöbb vallás eleve egészben vagy részben szinkretikus, hiszen jellemzően nem a semmiből jöttek létre.

A kereszténység pedig története korai szakaszában marginálisnak is nevezhető a judaizmushoz képest, hiszen a korai keresztények magukat kijavított judaizmusnak tartották, nem új vallásnak. A kereszténység csak az I. sz. végén kezdte magát nyilvánvalóan elhatárolni a judaizmustól. Természetesen ekkor is a kereszténység tartotta magát az eredeti judaizmus örökösének, míg a korabeli judaizmust pedig az eredeti judaizmustól eltérő tévtanításnak.

Célom a legnagyobb (= legsikeresebb) új vallásokat bemutatni. Új alatt azokat értve,  melyek az utóbbi 200 év során jöttek létre. Íme a 15 legnagyobb csoport!

*

A keresztény alapon létrejött új vallások, itt 6 csoportot lehet felsorolni.

*

Mormonizmus – 1830-ban alakult amerikai vallás. Jelenleg a világban 16 millió mormon van, ezek közül 15,5 millió a legnagyobb mormon felekezethez tartozik (tulajdonképpen, amikor hétköznapi nyelvben mormonokról beszélünk, akkor csak ezt a felekezetet értjük alatta).

A legtöbb mormon természetesen az USA-ban él, 6,5 millió, az amerikaiak kb. 2 %-a mormon vallású. Arányukat illetően a mormonok a legsikeresebbek egyes kis óceániai szigetországokban (Cook-szk., Kiribati, Marshall-szk., Niue, Tonga, s a két Szamoa), ahol jellemzően 10-15 % közti eredményt értek el. Magyarországon, ahol jelenleg hivatalosan bejegyzett vallás kb. 4 ezer mormon van, a hivatalos statisztika szerint, mely azonban a kilépett tagokat is nyilvántartja. Ez eleve probléma a mormon statisztikáknál: a mormonok ugyanis – bár létezik náluk a kilépés intézménye, ellentétben a kereszténységgel – a hivatalos nem kilépett, de gyakorlatban a felekezetet elhagyott tagokat továbbra is tagokként tartják nyilván.

A mormonizmus az úgynevezett “visszaállító mozgalom” vadhajtása. A XVIII. század végi amerikai protestantizmusban jelent meg a “protestantizmus elleni protestantizmus” mozgalma, azaz ugyanúgy, ahogy a protestantizmus – saját értelmezése szerint – “megtisztított”a a katolicizmust a XVI. sz. elején a tévtanoktól, most – a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején – ismét meg kell újítani a protestantizmust is, mivel az nem tisztította meg eléggé a katolicizmust, sőt maga is új hibákat halmozott fel. Ez az újraállító vagy visszaállító mozgalom lényege: úgymond “bibliai alapokra” helyezni a kereszténységet, visszállítani az eredeti kereszténységet.

Az újraállító mozgalomból több új, népesebb és kisebb felekezet is származott, legnagyobb részük megmaradt normál, protestáns felekezetnek (ill. a helyes szó rájuk: újprotestáns), ezek megtartották a keresztény alaptanítást. Egy rész azonban radikálisan szakított a keresztény tanítással. ezek közül a legnagyobb mai csoport a mormonizmus.

A mormonizmus tanítása szerint az Atya és a Fiú 1830-ben felszentelték Joseph Smithet, hogy alapítsa újra a 33-ben megalapított, majd azonban rossz útra tévedt egyházat.

jsfv

mormon rajz: Joseph Smith, a mormonizmus alapítója előtt megjelenik az Atya és a Fiú

A mormonizmus főbb eltérései a kereszténységhez képest:

  • a mormonizmus nem hisz keresztény értelemben vett teremtő Istenben, ugyanis azt tanítja, a világ mindig létezett, azt nem kellett tehát megteremteni,
  • a mormonizmusban számtalan isten van, nem egy, az istenek valójában volt emberek, nem keresztény értelemben vett teremtők,
  • a mormonizmusnak nem a Biblia az egyetlen szentírása,
  • a mormonizmusban Jézus csupán egy a sok isten közül, ő csak az emberiség istene, de ebben is csak másodrendű isten, mivel az elsőrendű isten az Atya, aki teljesen önálló entititás Jézushoz képest,
  • a mormon Szentháromság nem azonos a keresztény Szentháromsággal, a mormonok számára a Szentháromság csupán a három “emberi isten” közös neve,
  • a mormonizmus abban hisz, hogy vezetői próféták és látnokok, akik közvetlen kapcsolatban állnak a felsőbbrendű szellemi erőkkel, azaz az isteni kinyilatkoztatás nem zárult le Jézussal,
  • vannak bűnök, melyeket Isten sem tud megbocsátani,
  • Jézus Amerikában is hirdetett feltámadása után az indiánok között,
  • az amerikai indiánok egy része valójában zsidó származású.

A mormonok elsősorban furcsa szokásaikról ismertek, ezek között talán a legbizarrabb a halottak keresztelése. A mormonizmus alaptanítása volt a kötelező többnejűség is, de ezt a fő mormon felekezet a XIX. sz. vége óta nem gyakorolja.

*

A XX. sz. eleji újprotestantizmus pünkösdista ágának vadhajtása az unitárius pünkösdizmus. Több felekezetre oszlik manapság, összesen 15 millió körüli a tagsága. Fő területe a vallás kialakulási területe, azaz az USA és Kanada, de ma már az egész világon jelen vannak.

Egyetlen fő eltérésük a keresztény pünkösdistákhoz képest, hogy nem fogadják el  a Szentháromságot, hanem a késő ókori szabeliánus eretnekség álláspontján állnak, mely szerint a három személy valójában csak három megjelenési formája ugyannak az egyetlen isteni személynek.

*

A XIX. sz. végi újprotestantizmus adventista ágának vadhajtása a jehovizmus, hivatalos nevén Jehova Tanúi. 1870-ben alakult meg az USA-ban, ahol ma is van a központja. A tagsága világszerte kb. 9 millió fő, ebből kb. 1,5 millió amerikai. Messze a legsikeresebb marginális vallás Magyarországon, ahol a XX. sz. elejétől jelen van, jelenleg hivatalosan bejegyzett vallás, jelenlegi tagsága kb. 25 ezer fő. Valószínűleg ez az egyetlen marginális vallás, mely a világ összes országában jelen van, még Szaúd-Arábiában és Észak-Koreában is működnek (természetesen illegálisan).

A mormonizmustól eltérően a jehovizmus nagyon szigorú tagságát illetően, azaz a tanítástól eltérő tagokat expressz módon kizárják.

A jehovizmus főbb eltérései a kereszténységhez képest:

  • az ókori áriánus tanok elfogadása: elutasítja a Szentháromságot, az egyetlen Isten a jehovisták szerint az Atya, Jézus csupán az Atya első teremtménye,
  • 1914-ben már megtörtént Jézus második eljövetele, a mennyei királyságot a 144 ezer első Jehova Tanúja irányítja,
  • államellenesség, mivel a jehovizmus szerint az állam Sátán műve,
  • saját Biblia-fordítás, mely kijavítja a Biblia “hibáit”,
  • a jehova Tanúi vezetősége kapcsolatban áll Istennel. akl folyamatosan közli utasításait, azaz a kinyilatkoztatás folyamatos.

jwc

a jehovisták tanítása szerint Jézust nem kereszten, hanem cölöpön végezték ki

*

Világ Fénye Egyház – mexikói alapítású vallás, tanítása szerint Isten 1926-ban felszentelta Joaquín Gonzálezt, hogy alapítsa újra a 33-ben megalapított, majd azonban rossz útra tévedt egyházat. Azaz ismét a mormon “recept”, de tanításában kevésbé távolodott el a kereszténységtől. Világszerte 3 millió tagja van, a legtöbb, 1,5 millió Mexikóban.

A csoport alapvetően pünkösdista tanokat vall, a következő eltérésekkel:

  • nem fogadja el a Szentháromságot, hanem a késő ókori szabeliánus eretnekség álláspontján áll, mely szerint a három személy valójában csak három megjelenési formája ugyannak a személynek.
  • a vezetőséget apostoloknak tekintik, akik egyedül képesek helyesen értelmezni a Bibliát, s őket szentekhez hasonló tisztelet illeti őket.

A felekezetben a vezetői pozíció egy családon belül maradt, a jelenlegi vezető az alapító unokája.

luz

az egyház szereti a meglepő stílusú építészetet: ez a központi templomuk

*

Krisztus Egyháza (leginkább filipinó nevén ismert más nyelveken is: Iglesia ni Cristo) – a mormon “recept” ismét. Fülöp-szigeteki alapítású vallás, tanítása szerint Isten 1914-ban felszentelte Félix Manalót, hogy alapítsa újra a 33-ben megalapított, majd azonban rossz útra tévedt egyházat. Tagsága kb. 3 millió, elsősorban a Fülöp-szigeteken, ahol a lakosság 3 %-a az egyház tagja.

Fő sajátosságai:

  • Szentháromság-tagadó nézetrendszer,
  • Jézust egyszerű prófétának tekinti.
  • a felekezetben a vezetői pozíció egy családon belül maradt, a jelenlegi vezető az alapító unokája.

Az egyház komoly erőt képvisel a Fülöp-szigeteken, politikai befolyása is jelentős.

ni

központi templomuk

*

Egyesítő Egyház – koreai felekezet, 1954-ben lett megalapítva egy protestáns vallású koreai, Mun Szun Mjun által, akinek 16 éves korában megjelent Jézus és felszólította őt fejezze be a befejezetlen munkát. Tagsága kb. 2 millió.

moon1

az alapító

Sajátosságai:

  • a Biblián kívül szentírás az alapító főműve is,
  • Mun maga Jézus második eljövetele,
  • Mun és felesége, mint a tökéletes család képesek az egyéneket megtisztítani bűneiktől,
  • hit a szellemidézésben.

moon2

A hírekben leginkább többezres csoportos esküvőivel szokott szerepelni.

*

Az iszlám esetében két csoport említhető meg.

*

Az ahmadi vallás 1889-ben lett megalapítva a mai Pakisztánban. Ma világszerte kb. 10 millió híve van. A lgetöbben Pakisztánban vannak, kb. 4 millió fő. Arányaiban a legtöbb ahmadi Sierra Leonében van, a lakosság 8 %-a.

Az alapító Mirza Gulam Ahmad a mai Indiai területén született egy muszlim vallású gadag család gyerekeként, 47 éves korában magát prófétának kiáltotta ki, majd messiásnak, amiután 54 évesen megalapított a szerinte igazi iszlámot. Az iszlám egyik ága sem tekinti magához tartozónak az ahmadizmust.

Különbségek az ahmadizmus és az iszlám között:

  • az ahmadik Mirzát Mohamed második, javított reinkarnációjának tartják, míg a muszlimok hamis tanítónak, mivel szerintük Mohamed prófétasága végleges.
  • az ahmadik szerint Isten küldhet új prófétát is a jövőben, míg a muszlimok szerint Mózes és Jézus után Mohamed volt az utolsó próféta.
  • mindkét vallás elismeri Jézust prófétának, de míg a muszlimok azt tanítják, hogy meghalt a kereszten, az ahamdik szerint Jézus túlélta, majd Kasmírba költözött, ahol aztán idős koráig élt,
  • az ahmadik elfogadnak minden vallást isteni eredetűnek, míg a muszlimok az iszlámon kívül csak a zoroasztranizmust, a judaizmust, s a kereszténységet,
  • az ahmadik Izrael Államot a vallási ígéretek beteljesüléseként értelmezik, míg a muszlimok Izraelt tisztán politikai szerveződésként fogják fel,
  • az ahmadik elutasítják a fegyveres dzsihádot a hitért, harcot csak önvédelem esetében fogadnak el,
  • a muszlim szent várások mellett az ahmadik Mirza szülővárosát is szent városnak tekintik,
  • az ahmadik megalapították saját kalifátusokat, mely azonban kizárólag vallás szervezet.

ahm

a központ Londonban

Az ahmadizmust szinte az összes hivatalosan muszlim országban üldözik. Ezért a felekezet központját Pakisztánból Angliába helyezte át.

ahmj

ez Jézus sírja az ahmadik szerint (Szrinagar, India)

*

Bahaizmus – Perzsiában, 1844-ben alakult meg. Alapítója Szejid Ali Muhammad Sirazi, perzsa kereskedő, aki Isten küldöttének nyilvánította magát. Világszerte kb. 5 millió tagja van, központja a XIX. sz. vége óta a mai Izrael területén van. A legtöbb bahai Indiában él, ott kb. a lakosság 1 %-át alkotják.

Különbségek a bahaizmus és az iszlám között:

  • a bahaizmus elfogad minden vallást isteni eredetűnek, minden vallásalapítót prófétának ismer el, míg a muszlimok az iszlámon kívül csak a zoroasztranizmust, a judaizmust, s a kereszténységet ismerik el, valamint csak Mózest, Jézust és Mohamedet,
  • a bahazimus a mozgalom alapítóját prófétának és Isten megtestesülésének, valaminek annak két utódját prófétának tekintik, míg a muszlimok hamis tanítóknak tekintik őket, mivel szerintük Mohamed prófétasága végleges, ezen kívül a muszlimok szerint Isten nem testesülhet meg,
  • a bahazimus hisz a lélekvándorlásban, az iszlám nem,
  • a bahazimus szerint az összes emberi vallásnak egyesülnie kell, ennek kezdete a bahaista vallás,
  • a bahaizmus elfogadja a Bibliát és Koránt szentírásként, azonban azt vallja, hogy a bahaizmus alapítójának művei szintén szentírások, sőt azok a Biblia és a Korán felett állnak,
  • a bahaizmus vallási célként hisz a világállam, világkormány, egységes pénz, közös nemzetközi nyelv felállításában,
  • a bahazimus elutasítja a fegyveres dzsihádot a hitért, valamint bármilyen erőszakor, szigorúan pacifista a vallás
  • a bahaizmusban a nők is betölthetnek vallási funkciót, ez alól csak a szervezet legfelsőbb vezetésében való tagság kivétel, melybe csak férfiak választhatók be.

Szülőhazájában, Iránban a vallás be van tiltva. Iránban az iszlámon kívül csak a judaizmus, a kereszténység és a zoroasztranizmus engedélyezett vallás, azokban ezek számára is tilos a muszlimok közti térítés.

bahai

központjuk Izraelben

*

A budhizmusnak nagyon sok alcsoportja van, de itt is megjelentek marginális csoportok, melyek a  budhizmus alapján állva hoztak létre új, szokatlan tanításokat. Budhista alapon egyébként nehezebb marginálissá válni, mert a budhuista nézeteket szélesek és elfogadnak sokféle álláspontot, azaz nincs a kereszténységnél vagy az iszlámnél meglévő szigorú dogmatika. Ennek ellenére egyes csoportoknak ez mégis sikerült.

*

Szokka Gakkai (jelentése: értékteremtés) – 1930-ban alapított japán vallás, kezdetben budhista iskola, lassan kezdett a budhizmustól idegen tanításokat felvenni. Tagsága kb. 10 millió, ebből 8 millió Japánban.

Magát a XX. századi viszonyokra reformált “igazi budhizmusnak” tekinti. Tanításának fő eleme a feltétlen pacifizmus és a hit, hogy mindenki lelkében budha. Az alapítók és a vezetőség írásait szentírásoknak tekintik.

A vallásnak saját pártja van Japánban, mely a parlamenti mandátumok kb. 8 %-ával rendelkezik.

külsőre úgy néznek ki, mintha Németh Sándor megcsinálta volna a Vidám Vasárnap budhista verzióját…

*

A kaodaoizmus vietnámi eredetű vallás, Ez már nem tisztán budhista alapú, erős konfuciánus elemeket is felhasznál. 1926-ban lett megalapítva. Tagsága kb. 5 millió, 80 %-a Vietnámban. Vietnám lakosságának 5 %-a ezt a vallást követi. Alapítója isteni kinyilatkoztatás alapján alapította meg a vallást. Politikai szerepet vállalt a csoport, küzdött a francia gyarmatosítók ellen, majd a vietnámi polgárháborúban az észak-vietnámi oldalon állt. A vietnámi egyesülés után lemondtak politikai tevékenységükről.

Sajátosságok:

  • a budhista pacifizmust elutasítja, olyannyira, hogy az egyháznak saját fegyveres csapatai is voltak, melyek a japánok oldalán küzdöttek a világháború alatt,
  • a keresztény egyházszervezethez hasonló struktúra és istentiszteleti helyek,
  • két főistenük van, egy férfi és egy nő, a Legfelsőbb Lény és a Szentanya,
  • budháknak tekinti Mózest, Konfuciuszt, Jézust, Mohamedet, valamint saját alapítóját is.
  • szentként tisztelnek egyes történelmi személyiségeket, köztük Lenint.

cd

fő templomuk Vietnámban

*

Csondoizmus – koreai alapítású vallás, budhista és konfuciánus elemeket is felhasznál. alapítása 1905-ben történt. Követőinek száma kb. 5 millió. Dél-Koreában a lakosság kb. 3 %-a, Észak-Koreában pedig kb. a lakosság 14 %-a a híve, ahol hivatalosan elismert vallás, sőt állami támogatásban részesül.

A budhizmus alapján indult, magába átvéve más ázsiai vallások tanait. Kodzsong koreai király (1864-1907) is a híve volt.

Sajátossága, hogy nem ismer el Istent, csak felsőbbrendű hatalmat, mely azonban az emberi lelkekben él. Tanítása szerint túlvilág nem létezik, a vallás egyik célja a tökéletes társadalom kiépítése a földi életben.

ch

központi templomuk Dél-Koreában

*

A vietnámi Hòa Hảo vallás 1939-ben lett megalapítva. A vallás híveinek száma kb. 2 millió, szinte csak Vietnámban és külföldön élő vietnámiak körében. Vietnám lakosságának kb. 2 %-a ezt a vallást követi.

A kaodaizmushoz képest szinte mindenben budhista. Fő sajátossága politikai szerepvállalása, ellentétben a budhizmus apolitikus álláspontjával. A francia gyarmatosítás ellen harcoltak, azonban a japán megszállást felszabadításnak tekintették, majd a vietnámi polgárháborúban a dél-vietnámi oldalon álltak. Elutasítja az intézményes vallást, a szerzetesrendeknek adott adományok és a templomi szertartások helyett a szegényeknek adott közvetlen adományt részesíti előnyben.

*

Szeicso No Le (= a végtelen fejlődés otthona) – japán csoport, 1930-ban alakult. Híveinek száma kb. 2 millió, elsősorban Japánban.

A budhizmust kiegészíti ezoterikus elvekkel, Szerinte az isteni az emberben van, az emberen kívüli Isten pedig elsősorban egy mindent átható erő. Hitük szerint a rossz oka az emberi gondolkodásban van, így a rossz ellen a gondolkodás megváltoztatásával lehet harcolni.

sei

a vallás jelképe

*

Jiguandao (jelentése: igazság) – kínai vallás, 1930-ban alakult. Híveinek száma kb. 2 millió, elsősorban Tajvanban, míg a kommunista Kínában tiltott vallás. Budhista alapon igyekszik egyesíteni 3 keleti – budhizmus, daoizmus, konfucionizmus – és 2 nyugati – kereszténység és iszlám – vallást. A világ okát egy női istenben látják.

jg egyik templomuk Tajvanban

*

Dzseungszandoizmus1992-ben alapított koreai vallás, híveinek száma kb. 1 millió, elsősorban Dél-Koreában. A budhizmust kiegészíti: szellemi gyógyítás tanításával, továbbá az emberi történelem periódusainak tanával.

  • Vanand

    Köszönet. Alapos és átfogó munka volt.