Meghalt Fidel

Tegnapelőtt meghalt Fidel Castro.

90 éves volt, Élete legnagyobb részében profi politikus volt, ebből 52 éven keresztül a legmagasabb állami tisztségeket viselte Kubában. 1959-ben történt hatalomra jutása előtt is már éveken keresztül profi politikus volt.

Politikailag élete 3 szakaszra osztható. 35-40 éves koráig hagyományos latin-amerikai nacionalista volt, aki egyszerűen az USA térségbeli nyomasztó hatalma ellen lépett fel. A 60-as évek elején harcostársa, Che Guevara hatására marxista lett, eleinte még a szovjet hivatalos vonalnál balosabb verzióban, majd miután a szovjet vezetés és Che Guevara súlyos konfliktusba kerültek, Castro a szovjet hivatalos verziójú marxizmus mellé állt, s hitt is ebben sokáig. A Szovjetúnió összeomlása utáni időszakban, de különösen az ezredforduló után Castro a marxizmust kombinálni kezdte a hagyományos latin-amerikai nacionalizmussal. Ekkor megbékült immár a vallással is, amit addig erőteljesen ellenzett: a latin-amerikai katolicizmus erősen nacionalista és baloldali. Öccse most ezt a vonalat viszi tovább, amióta átvette – 2008-2011 között – Kuba vezetését.

Kőkeményen hitt abban, hogy mindig neki van igaza, így sose fogadott el tanácsot. Kubában már 1962-re megszüntetett minden legális ellenvéleményt. De később ugyanezt tette a szovjet vezetéssel kapcsolatban is: sokszor a hivatalos szovjet álláspont ellen ment.

Eredeti céljáiból nem valósított meg semmit. Ma Kuba életszínvonala nagyobb mértékben el van maradva a térséghez képest, mint 1959 előtt. S a kubai gazdaságot sem volt képes több lábra helyezni: ma ugyanúgy, mint 1959 előtt minden a cukoripartól, a dohányipartól, az idegenforgalomtól függ.

A társadalmi igazságosságot elérte egy időben: mindenki egyformán szegény lett, de ma már ez sem igaz, az ezredforduló utáni reformok hatására ismét megjelent a kubai alsó-középosztály, mely bár európai szemmel nem gazdag, de mégis hatalmas mértékben gazdagabb a kubai átlagembernél.

Egyetlen téren ért el valós és tartós sikert Fidel Castro: sikeresen megszüntette az országban az USA hatalmát.

Azt lehet mondani, egy kemény diktátor volt, aki országa nemzeti függetlenségét elérte, de minden másban teljes kudarcot vallott.

A legérdekesebb személyes vonása az volt, hogy nem volt nőcsábász típus. Kifejezetten monogám ember volt, de ezt titkolta, mert a kubai közvélemény számára ez nem számított pozitívumnak. Csak 10 éve lettek információk megjelentetve családi állapotáról, adddig ez szinte államtitoknak minősült.