Miért nem vagyok Charlie?

By | 2020-09-11

A Charlie Hebdo nevű francia hetilap elleni 2015-ös iszlamista támadás után kötelező lett a szolidaritás a lappal, még jelszó is született erre a célra: “Je suis Charlie” (Charlie vagyok).

Persze gyorsan megszületett az ellenvélemény is, ennek jelképe lett a “Je ne suis pas Charlie” (Nem vagyok Charlie) jelszó. Az ellenvélemény oka 3 nagy csoportba volt tehető:

  • muszlimok, akik egyszerűen meg voltak sértődve a lap, az iszlám szempontjából sértő anyagaival,
  • akik szerint álságos a túlméretezett tiltakozás a támadás miatt, miközben sokkal nagyobb ügyekre nincs semmilyen tiltakozás,
  • szélsőprogresszívek, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a lap munkatársai fehérek, s mint ilyenek a másság ellen rasszizmussal lépnek fel.

Na most, én egyik csoporthoz sem tartozom, viszont mélyen egyetértek a “Nem vagyok Charlie” jelszóval. Mégpedig fő okom erre egyszerű: rendes ember nem gúnyolódik azon, ami más számára szent, akkor se, ha azzal nem ért egyet. Ugyanis lehetséges kritika a másik sértegetése nélkül is.

Ahogy van ez a mai nappal is. Nem tartom kiemelten fontos eseménynek a 2001. szeptember 11-i New York-i támadássorozatot, de nem fogom ezt szidni, főleg egy amerikainak, mivel tudom, számukra ez ma már szent gyászünneppé vált.