Mikor szabad bombázni?

By | 2015-12-01

Mikor szabad bombázni egy idegen államot? Mármint a nemzetközi jog szerint.

Valójában csak 3 esetben:

  • ha az illető idegen állam megtámadott minket,
  • ha az ENSZ BT felhatalmazást adott rá,
  • ha az illető idegen állam legitím kormányzata engedélyt adott rá.

Minden más okból történő hadviselés agresszió.

A közhidelemmel ellentétben nem jogalap egy idegen állam bombázására, hogy ott gonosz „terroristák” tevékenykednek, vagy az, hogy ott olyan dolgok zajlanak, melyeknek szerintünk nem lenne szabad történniük.

Sőt az sem felmentő ok a háborúzásra, hogy az idegen állam területének egy része nem áll az állam legitím kormányzatának ellenőrzése alatt.

Ami Szíriát illeti, jelenleg mindegyik külföldi állam agressziót követ el, kivéve Oroszországot, mely rendelkezik a hadviselésre engedéllyel a legitím szíriai kormányzat részéről.

Az sem mentesít senkit az agresszió alól, hogy egy az idegen állam területén lévő csoportot elismer az illető állam legitím kormányzatának, majd attól kér engedélyt. Ez pont ugyanaz az eset, mint ami 1956-ban Magyarországon történt: az illegitím Kádár-féle csoport engedélyére hivatkozott hivatalosan a Szovjetúnió. Ennek az esetnek a jogi elnevezése: bábkormány.

Az alapszabály belső fegyveres konfliktusoknál: a legitím kormányzat segítése külföldről jogos, míg a legitím kormányzat ellen harcolók segítése jogtalan. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a gyarmat harcol gyarmattartója ellen, ilyen esetben ugyanis a gyarmaton működő nem-legitím kormányzatot alkotó harcoló fél idegen támogatása jogosnak számít. Pl. az USA nem sértette meg a nemzetközi jogot, amikor 1898-ben beavatkozott Kubában a spanyol gyarmattartók ellenében harcoló kubai felkelők mellett. Vagy pl. a spanyol polgárháborúban (1936-1939) a köztársaság oldalán beavatkozó Szovjetúnió nem minősült agresszornak, míg a királyság oldalán bevatkozó Olaszország igen: miért? mert a köztársaság volt a legitím kormányzat.

Agressziót követett-e el Anglia, a Szovjetúnió és az USA, amikor hadat viseltek Magyarország ellen a II. világháborúban? Nem, mivel Magyarország is hadat üzent nekik, azaz ezek után jogukban állt erre választ adniuk. Agressziót követett-e el Anglia, a Szovjetúnió és az USA, amikor Magyarország kormányaként 1944 végétől a debreceni ideiglenes kormányt ismerték el, s nem Szálasi kormányát? Nem, mivel Szálasiék puccsal jutottak hatalomra, azaz nem volt automatikus, jogszerű utódlás.

Agresszió volt-e Oroszország beavatkozása tavaly a Krímben? Nem, mivel a Krím legitím vezetése élt önrendelkezési jogával, s magát független államnak nyilvánította ki. Ha holnap Szíriában a kormányellenes erők egy része magát független államnak nyilvánítaná, már nem lenne illegitím a nyugati bevatkozás sem az új államban. (Persze ez sosem fog bekövetkezni, a nyugatnak az egész Szíria kell.)