Nemzetiségek vallása Oroszországban

By | 2016-10-05

Szemben a szovjet időszakkal, amikor voltak elismert és nem elismert nemzetiségek, a mai Oroszországban ez a különbségtétel nem létezik. Tehát nincs jogi különbségtétel nemzetiségi alapon.

Bevezetőként röviden az ország közigazgatásáról nemzetiségi és nyelvi szempontból.

8236944879_426e9c846d_o

Jogi különbségtétel a jelenlegi Oroszországban a nyelveket illetően van: vannak hivatalos státusszal rendelkező nyelvek, s ilyen státusz nélküli nyelvek. Szövetségi szinten az egyetlen hivatalos nyelv az orosz, s az orosz kötelezően hivatalos erővel rendelkezik az ország egész területén. Emellett minden autonóm területi egységnek joga van más nyelvet is hivatalos nyelvvé nyilvánítani az orosz mellett. Ezek tehát regionális állami nyelvek. Emellett lehetséges olyan nyelvek megjelölése is, melyek nem állami nyelvek, azonban az állam elismeri azokat kulturális értékként, ezek tehát amolyan másodlagos hivatalos nyelvek.

Oroszország területi beosztása röviden: az ország 82 darab elsőrendű területi egységre oszlik, ezek közül: 3 szövetségi város, 55 megye, 22 autonóm köztársaság, 1 autonóm terület, 1 autonóm kerület. (Emellett van további 3 autonóm kerület is, ezek azonban részei valamelyik megyének.)

A 22 autonóm köztársaság közül 21-ben van más hivatalos államnyelv az orosz mellett is, az egyetlen kivétel Karélia, ahol az orosz az egyetlen hivatalos államnyelv. Ugyanez a helyzet az autonóm területen és az autonóm kerületekben is, ahol a hivatalos államnyelv csak az orosz.

Másodlagos hivatalos nyelvként több nyelv is el van ismerve, ilyen elismerés nem csak autonómiával rendelkező közigazgatási egységekben lehetséges, hanem a “normál” közigazgatásai egységek által is (azaz a szövetségi városok és a megyék által is). Ilyen másodlagos, államnyelvi státusz nélküli hivatalos nyelv létezik az összesen autonóm kerületben, az 1 darab autonóm területen, valami Karéliában is, továbbá a “normál” közigazgatási egységek kisebb részében. Talán a legérdekesebb eset a jiddis nyelv esete a Zsidó Autónóm Területen (ez az egyetlen autonóm terület jelenleg Oroszországban), ahol a lakosság alig 2 %-a zsidó nemzetiségű, s a zsidó nemzetiségűek 95 %-a is orosz anyanyelvű, ennek ellenére a jiddis ilyen másodlagos hivatalos státuszt kapott, elsősorban történelmi okokból.

Lássuk most az egyes nemzetiségekre jellemző vallást! Csak olyan nemzetiségeket vettem számba, melyek jelentős számban élnek az országban, azaz amelyek létszáma legalább 50 ezer fő vagy azokat az ennél kisebb népeket, melyek nyelve hivatalos státusszal rendelkezik.

A oroszországi türk népeket illetően elmondható:

  • az azeriek siíta muszlimok,
  • a Szibériában élő türkök többsége ortodox keresztény: dolgánok, hakaszok, jakutok,
  • az egyetlen Volga-menti türk nép, mely ortodox keresztény: a csuvasok,
  • az ország déli részén élő türkök, valamint a Volga-menti türkök zöme szunnita muszlim: baskírok, balkárok, karacsajok, kazahok, kirgizek, krími tatárok, kumikok, nogajok, tadzsikok, tatárok, törökök, üzbégek,
  • a tuvaiak buddhisták, a buddhizmus tibeti ágát követik
  • szibériai türk népek, mely mind a mai napig többségében pogányok: altájok, sórok.

Az oroszországi mongol és tunguz népek esetében:

  • a burjátok és a kalmükök tibeti buddhisták, a kalmükök arról híresek, hogy ők az egyetlen európai buddhista nép,
  • a többiek – evenek, evenkik – pogányok.

Az oroszországi iráni népek:

  • a tadzsikok szunnita muszlimok.
  • az oszétek ortodox keresztények.
  • a tatok siíta muszlimok.

A finnugor és szamojéd népek:

  • ortodox keresztények: karélok (finnek), komik, marik (a marik sokan emellett pogányok is), mordvák, udmurtok, vepszék (a karélok és vepszék kivételével elmondható mindegyikre, hogy a pogányság nagyon erős,sokszor az ortodox kereszténység mellett),
  • pogányok: hantik, manysik, nyenyecek, szölkupok (részben egyben ortodox keresztények is).

Komikus történet, de teljes valós eset, melyet egy nyelvész írt a  Szovjetúnióban a 80-as években végzett kutatásairól. Sikerült végre megismerkednie a helyi sámánnal egy manysi faluban. A legjobban a nyelvész döbbent meg, amikor kiderült, a sámán csak részmunkaidőben sámán, ugyanis vasárnaponként az ortodox templomban templomszolga, ezen kívül pedig ő a helyi termelőszövetkezet Komszomol-titkára! A sámán szentélye is sajátos volt: a totemek mellett 2-3 ortodox ikon és egy Lenin-kép is volt. Ez a szinkretizmus erősen jellemző a többi finnugor népekre is, különösen a falvakban lakókra – a városokban az emberek tényleg csak keresztények. A Szovjetúnió megszűnése óta sokszorására növekedett az eredeti pogány vallások iránti érdeklődés, de közben szinte senki se adja fel a kereszténységet, hanem valahogy keverni próbálják a kettőt.

Észak-kaukázusi népek:

  • abazinok, adigék, agulok, avarok, csecsenek, cserkeszek, darginok, ingusok, kabardinok, lakok, lezgek, rutulok. tabaszaranok, cahurok – szunnita iszlám.

Dél-kaukázusi népek:

  • grúzok: ortodox kereszténység.

Szláv népek:

  • belaruszok, oroszok, ukránok – ortodox kereszténység,
  • lengyelek – katolicizmus.

Egyéb népek:

  • cigányok, görögö, moldávok (románok) – ortodox kereszténység,
  • eszkimók, csukcsok, jukagirok – pogányság,
  • kínaiak – budhizmus és ortodox keresztény, fele-fele arányban.
  • koreaiak – protestantizmus,
  • németek – a többség ortodox keresztény, jelentős katolikus és protestáns kisebbséggel.
  • örmények – a többség ókeleti (nem-khalkedóni ortodox) keresztény, van egy jelentős katolikus kisebbség is.
  • zsidók – a többség zsidó vallású, van egy jelentős ortodox keresztény kisebbség is.