Neoliberalizmus

By | 2018-10-21

Mi is az a neoliberalizmus?

Valójában a neoliberalizmus nem neo, hanem éppen ellenkezőleg: a lehető legklasszikusabb liberalizmus.

Mi a liberalizmus? Egy mondatban: az az elképzelés, hogy a társadalom csupán egyének összessége, s minden egyes egyén önérdekének érvényesítése együtt a közösség ideális életét eredményezi, így az állam szerepe elegendő minimális szinten mint egyfajta keretszabályzó, de szinte minden mást a piac képes autonóm módon szabályozni.

Ez a rendszer természetesen működésképtelen utópia, így a gyakorlatban módosítani kellett rajta. Mivel is lett módosítva? Azzal, ami ellentmond az eszme fő alapelvének: az egyéni önzés és a piac felsőbbségének.

Tehát a liberális államok folyamatosan vezették be azokat a mechanizmusokat, melyek állami erővel korlátozzák az egyéni önzést és a piacot. Ilyenek többek között a különféle monopóliumellenes szabályok, a kereskedelem keretszabályai, de pl. a teljes munkajog is ez: hiszen liberális alapon semmi indok két állítólag egyenrangú piaci tényező – a munkáltató és a munkavégző – szabad szerződásébe beleszólni. Pl. tisztán liberális alapon mind a szakszervezet, mind a sztrájk szimpla bűncselekmény a magántulajdon és a szerződés szabadsága ellen.

A “neoliberalizmus” annyit jelent, hogy a szocialista, marxista elemekkel vegyített liberalizmust meg kell tisztítani ezektől az elemektől, s vissza kell térni a klasszikus liberalizmushoz. Ahol ezt legalábbis részben megcsinálták – Thatcher, Reagan, s a magyar jobboldal hőse Pinochet, stb. – ott rövidtávon növekedett is a “gazdaság”, magyarra fordítva nőtt a tőke profitja, csak ez semmiben se segített az egyszerű népen. A jólét sose csorog le, hanem elcsorog ofsórba inkább.

A neoliberalizmus vadabb verziói a libertarianizmus és az anarcho-liberalizmus. Az előbbi szerint a szükséges minimális állami funkciókat magánkézbe kell adni, a másik szerint meg nem kell semmi ilyen funkció, azt is megoldja a piac, amit még a klasszikus liberalizmus szerint se képes megoldani. Ezek persze abszurd elméletek, gyakorlatilag csak az USA-ban van mögöttük komolyabb tömegtámogatás. Ez utóbbi oka az USA sajátos helyzete. Az USA-t református alapokon álló angol menekültek alapították, akiknek még a liberális Anglia se volt eléggé liberális: az az amerikai “alapító atyák” szellemisége. S máig sok amerikai rendszerkrikus komolyan hiszi, hogy ehhez ez az abszurd és embertelen, formailag fanatikus keresztény, de tartalmilag ateista szellemiség lenne a megoldás.

Mi akkor a neokonzervatívizmus? Ugyanaz, mint a neoliberalizmus. A társadalompolitikailag konzervatív neoliberálisok szeretik magukat neokonzervatívaknak nevezni, de ez nem egy önálló eszmrendszer.

Eleve a konzervatívizmus mint eszme későbbi a fősodrú liberalizmushoz képest, csupán reakció rá. Céljaiban a konzervatívizmus semmiben nem különbözik a fősodrú liberalizmustól, csak módszereiben: elveti a forradalmi változásokat, a szerves változásokat preferálja, de a végcélokban azonosság van. Míg pl. a fősodrú liberális megdönti a keresztény monarchiát, helyére liberális köztársaságot emel, addig a konzervatív inkább lassan megváltoztatja a monarchia tartalmát, de a kereteket maghagyja, immár az eredeti alap teljes kiforgatásával. Valójában a konzervatív rosszabb, mint a liberális, mert még őszinteségre se képes.

  • dddoni

    Szegény liberális amerikaiak, annyival rosszabbul élnek mint a polpulista Venezuela lakói. Ja nem. Te miért is nem költözöl a Venezuelának nevezett populista kánaánba?