Nyelvi gyarmatosítás

By | 2021-03-10

Nyelvi gyarmatosítás Afrikában – érdekes téma.

Leszámítva arab Afrikát – ami egy egészen más világ – a kép az, hogy az európai gyarmatosítók nyelve idegen nyelvként maradt meg, kényszerből, mert az afrikai országok túlnyomó többsége multietnikus, erős túlsúlyban lévő helyi nyelv nélkül.

Az alábbi térképen sárga színben azok az országok, ahol a volt gyarmatosító nyelve ma a lakosság minimális – 10 % alatt – részének anyanyelve. Elsősorban egyes nagyvárosokban fordul elő, hogy egyes helyi lakosok átvették a gyarmati nyelvet, az az anyanyelvük lett.

Zölddel ahol az arány 10-20 % közötti. Példa erre Nigéria, ahol a tengerparti részén sokan angol vagy angol alapú kreol anyanyelvűek, ennek oka, hogy nagyobb kapcsolat volt a gyarmatosítókkal.

A portugál gyarmatok esete is ilyen, a portugálok kifejezetten asszimilálni akartak, s ez részben sikeres is volt, így minden volt portugál gyarmaton van jelentős portugál anyanyelvű lakosság.

Pirossal azok az országok, ahol 20 % feletti a lakosság:

  • Seychelle-szk. és Mauritius: nyelvileg francia alapú kreol és francia gyakorlatilag a teljes lakosság,
  • Zöld-foki-szk. és São Tomé és Príncipe: portugál alapú kreol és portugál anyanyelvű gyakorlatilag a teljes lakosság,
  • Angola: a lakosság fele portugál anyanyelvű, gyakorlatilag a városi lakosság 100 %-a.

Dél-Afrika és Namíbia esetében a kép csalóka, mert ez a 2 egyetlen afrikai ország, ahol a volt gyarmatosítók jelentős része helyben maradt, nem ment “haza”. Mindkét országban van kb. 10 % fehér lakosság, Dél-Afrikában ugyanennyi kevert fehér-néger lakosság is. A dél-afrikjai és namíbiai fehérek nyelvileg kétharmadban afrikaans nyelvűek, egyharmadban angol nyelvűek.

Namíbiában vannak nagyvárosi négerek, akik szintén átvették a fehérek nyelvét, Dél-Afrikában is ez a jellemző a kevert lakosságra, valamint az ország nyugati felében a néger lakosság egy részére is.

szürke – arab államok és európai országok területei