Óceánia

By | 2020-01-23

Az átlagos művelt magyar ember kiválóan ismeri Európa térképét, de jó erős alapismeretei vannak Amerikáról és Ázsiáról is. Afrika már csak nagy vonalakban ismert. S van egy kontinens, Óceánia – más néven Ausztrália -, mely jellemzően még a művelt emberek számára is fehér folt.

Róla tehát részletesebben.

Mint minden más kontinensnél, itt is vitatott mi tartozik a kontinenshez és mi nem?

A legszélesebb meghatározásban Óceániához vesznek minden, az ázsiai és az amerikai partoktól kissé távolabb eső csendes-óceáni szigetet:

  • Ecuador Galapagos-szigetcsoportját: 8 ezer km2, 23 ezer lakos,
  • Chile 3 Dél-Amerika partjaitól 600-800 km-re esú szigetcsoportját: 100 km2, 1 ezer lakos (ezek egyike arról híres, hogy itt élt az igazi Robinson Crusoe, aki alapján a regény született),
  • Japán pár szigete: 70 km2, 3 ezer lakos,
  • Franciaország egy szigete, Mexikó partjaitól 1300 km-re: 6 km2, lakatlan,
  • Indonézia teljes keleti része, délen egészen Baliig, s így a független állam Kelet-Timor is: összesen 710 ezer km2, 26 millió lakos.

Ezek a fenti területek azoonban sokkal inkább tartoznak Ázsiához vagy Amerikához – kulturálisan mindenképpen -, így kihagynám a cikkből.

Tehát magán Ausztrálián kívül csak a három óceániai régió – Melanézia, Mikronézia, Polinézia – hagyományos alakotórészeit veszem figyelembe. Ez összesen kb. 9 millió km2, 47 millió lakossal.

A hatalmas aránytalanságot érzékelteti, hogy ennek területileg a 98 %-a, lakosságilag pedig a 94 %-a a következőkre esik:

  • Ausztrália: 7,7 millió km2, 24,9 millió lakos,
  • Új-Zéland: 270 ezer km2, 4,8 millió lakos,
  • Pápua Új-Guinea: 460 ezer km2, 8,6 millió lakos,
  • Indonézia óceániai része (Pápua-sziget nyugati fele): 460 ezer km2, 4,2 millió lakos,
  • az USA óceániai része (ebből szerves országrész: Hawaii, Palmyra, a többi pár kis sziget, fele lakatlan): 18 ezer km2, 1,7 millió lakos.
Indonézia régiói:
mindenképpen Ázsia. Jáva (sárga(, Szumátra (kék), Borneó (piros)
mindenképpen Óceánia: Pápia (világoszöld)
vitatott: Kis-Szunda-szigetek (sötétzöld), Celebesz (rózsaszín), Maluku-szk. (lila)

A többi területen a következő független országok vannak:

  • Fidzsi – 18 ezer km2, 890 ezer lakos,
  • Kiribati – 810 km2, 120 ezer lakos,
  • Marshall-szk. – 180 km2, 60 ezer lakos,
  • Mikronézia – 700 km2, 120 ezer lakos,
  • Nauru – 20 km2, 10 ezer lakos,
  • Palau – 460 km2, 18 ezer lakos,
  • Salamon-szk. – 28 ezet km2, 650 ezer lakos,
  • Szamoa – 3 ezer km2, 200 ezer lakos,
  • Tonga – 750 km2, 100 ezer lakos,
  • Tuvalu – 30 km2, 12 ezer lakos,
  • Vanuatu – 12 ezer km2, 300 ezer lakos.
a 14 független óceániai állam rözsaszínnel jelölve, soronként felülről, nyugatról keletre:
Palau. Mikronézia, Marshall-szk.
Pápua Új-Guinea, Nauru, Kiribati
Salamon-szk., Tuvalu, Szamoa
Ausztrália, Vanuatu, Fidzsi, Tonga
Új-Zéland

Miről híresek ezek? Csak olyasmit írok le, ami kevéssé ismert. Ausztráliáról, Új-Zélandról, Indonéziáról,s Pápua Új-Guineáról nem írok semmit, ezek közismertek.

Nauru zaszlaja

Nauru volt brit gyarmat, a világ 3. legkisebb országa (Vatikán és Monaco után). A sziget sajátossága, hogy közepén hatalmas lyuk van, ugyanis a naurui foszfátbánya terült el ott, mely elfoglalta az ország területének több mint felét. tehát az ország egy hatalmas gödör, peremmel, s az emberek a peremen élnek.

Nagyon viccesen néz ki, különösen 20 éve nézett ki így, amikor még semmilyen helyreállítási munkálat nem zajlott. Érdemes megnézni régebbi műholdképen az országot.

Mára kifogyott a foszfát, maradt a lyuk, éppen azon elmélkednek hogy kellene betemetni. Amíg ment a foszfátbányászat, addig abból jutalékot kapott minden lakos, így a skandináv életszínvonalnál magasabb volt a szigeten. Mára a pénz elfogyott, a mostani életszínvonal a magyarnak kb- a fele, de ez is jóval több, mint a környéken a szokásos, szóval nem panaszkodik a lakosság. Jelenleg a negyedik leggazdagabb óceániai ország így is.

Amikor Nauru szupergazdag lett pár évtizedre, a hirtelen jött pénz mellékhatásaként az ország világelső lett a cukorbetegek arányát illetően.

A foszfáthiány miatt immár beállt elszegényedést ofsór bankolással próbálják pótolni. A másik bevételi forrás: az Ausztráliába nem beengedett illegális migránsok számára börtön fenntartása, ausztrál pénzből.

Fidzsi zászlaja

Fidzsi a térségben a katonai puccsok országa, többször is előfordult ilyesmi.

Az ok mindig etnikai. Amikor az ország brit gyarmat volt, a gyarmattartók tömegesen telepítettek be indiaiakat, akik lassan többen lettek, mint az őslakosok. Amióta az ország független – 1970 – folyamatos problémák voltak a 2 fő etnikum: az őshonosok leszármazottai és a bevándorlók leszármazottai között. Ma a helyzet stabilabb, az őslakosok immár többen vannak az indiai származásúaknál, de sokáig speciális választási rendszer működött az országban: minden fidzsi állampolgár fajilag is regisztrálva volt, s a választáson való részvétel is faji alapon történt, mind aktív, mind passzív oldalon. A cél az volt: mind a megválasztott képviselők közti arány, mind a választói akaratban lévő arány tükrözze az etnikai arányokat.

Mikronézia, Marshall-szk., Palau

Több térségbeli ország is furcsán néz ki a térképen: hatalmas vízterület, benne apró szigetekkel. Jó példa Mikronézia – a Mikronéziai Szövetségi Államok -, mely többszáz sziget, a legnyugatibb és a legkeletibb rész egymástól 2700 km-re van, viszont a teljes földterület alig 700 km2.

A terület északnyugati részének története a következő. Az USA megszerezte a Mariana-szk. legdélibb szigetét, Guamot a XIX. sz. végén Spanyolországtól. A szigetek többi részét Németország megvette ugyanekkor szintén Spanyolországtól, majd az I. vh. után, amikor a Népszövetség elkobozta az összes német gyarmatot, Japán gyámsági területe lett, együtt a szintén volt német Marshall-szigetekkel, Palau-szigetekkel, s Karolina-szigetekkel.

A teljes terület aztán az USA gyámsága lett a II.vh. után.

Guam maradt az USA korlátozott autonómiával rendelkező területe, az Északi-Mariana-szk. pedig az USA társult állama lett.

Az amerikai jog szerint a társult államiság amolyan majdnem államiság. A társult államok nem szerves részei az USA-nak, nem hatályosak ott automatikusan az amerikai törvények (a gyakorlatban persze igen, mert szinte mindig kiterjesztik hatályukat), nagyobb az autonómia (de a hadügy és a külügy szövetségi hatáskör), mint egy normál állam esetében, viszont lakói amerikai állampolgárok (akik nem szavazhatnak a szövetségi választásokon, kivéve ha átköltöznek az USA-ba). A gyakorlatban ez olyasmi, hogy az illető terület saját, az amerikaitól különböző nemzeti identitást tart fenn (pl. sportversenyeken önállóan, saját zászló alatt vesz rész), s jellemzően adószempontból kedvezményeket élvez a normál amerikai államokhoz képest, viszont minden másban mintha az USA része lenne.

A többi részekből független országok lettek. 1986-ban független állam lett a Marshall-szigetek és a Karolina-szigetek (ez utóbbi Mikronézia név alatt), 1994-ben pedig Palau. E három ország máig olyan szoros kapcsolatban van az USA-val, hogy az minden szempontból – kivéve a formális jogit -, a gyámság folytatásának tekinthető: az amerikai fegyveres erők látják el a védelmet, a külpolitika maximálisan egyeztetve van az amerikaival, s teljesen szabad a mozgás az USA és a 3 ország között, azaz olyan vízummentesség van, melyet az USA-ban egyedül még egyetlen más ország, Kanada állampolgárai élveznek (tehát előzetes internetes bejelentkezésre sincs szükség a beutazáshoz, ahogy ez a magyar állampolgároknak kell), valamint ez a 3 ország az egyetlen, melynek állampolgárai zöld kártya nélkül, korlátlanul élhetnek, dolgozhatnak az USA területén.

Palau a térség harmadik leggazdagabb független országa, Ausztrália és Új-Zéland után, a szint a magyar 65 %-a.

Mikronézia jelenleg 4 állam szövetsége, az egyik államban – Chuuk – jelentős függetlenségpárti mozgalom van, melynek célja Chuuk elszakadása Mironéziától. A népszavazás idén lesz erről.

Jelenleg Guam is törekszik hasonló státuszra, azaz függetlenségre, majd ugyanilyen megállapodás kötésre az USA-val, vagy társult államiságra, de pénzügyi okokból a jelenlegi korlátozott autonóm státusznak van a legtöbb híve (a terület gyakorlatilag az amerikai hadsereg által fizetett pénzekből él, valamint a helyben szolgáló amerikai katonák költéséből, a terület harmadán amerikai katonai támaszpontok vannak).

Szamoa zászlaja

Jóval délebbre, a Csendes-óceán déli részén hasonló eset a Szamoa-szigeteké. A terület a XIX. sz. végén lett gyarmatosítva, a nagyobbik nyugati rész német gyarmat lett, a kisebbik keleti rész amerikai.

Az I. vh. után a német rész brit lett, azt a britek Új-Zélandon keresztül igazgatták. Ez a rész 1962 óta független állam. A másik rész máig amerikai, státusza hasonló Guaméhoz, de annál valamivel nagyobb önállósággal.

Amerikai Szamoa kb. 3-szor gazdagabb a független Szamoánál.

Szamoa érdekessége, hogy választott parlamentáris monarchia van, 5-évenként valamelyik hagyományos szamoi törzs főnökét választják meg erre a teljesen jelképes tisztségre.

Kiribati

Kiribati volt brit gyarmat. Hatalmas vízterület, egyműstól távoli szigetekkel. A legnyugatibb a Banaba-sz. – ez egy foszfátsziget, lásd Naurut -, a legkeletibb a Sor-szk., köztük a Gilbert-szk. és a Phoenix-szk.

Kribati a legszegényebb Óceániában. A magyar szint 8 %.án áll,

A Sor-szk. közül 3 sziget az USA-é (Jarvis-sz., Kingman-sz., Palmyra-sz.), ugyanez a helyzet a Phoenix-szk. 2 szigetével (Baker-sz. és Howland-sz.). Ezek az amerikai szigetek mind lakatlanok, az USA a XIX. sz. közepén foglalta el őket, kivéve Palmyrát mely Hawaii része volt, majd annak az USA általi belebelzézével lett amerikai.

Ugyanakkor lett az USA-é a Hawaiitól délnyugatra fekvő Johnston-sz. Szintén lakatlan. Hosszú ideig katonai cálokra volt használva.

Amikor Hawaii amerikai állam lett 1959-ben, két része ki lett véve az állam területéből: a már említett Palmyra-sz. és Midway-sz. Mindkettő lakatlan, Midway sokáig katonai támaszpont volt.

Palmyra arról is híres, hogy az USA egyetlen szerves területe, mely nem része se az 50 sz9vetségi államnak, se a fővárosnak. A valóságban persze ennek semmi jelentősége, hiszen nincs lakossága, szóval kizárhatő, hogy pl. valaki a szigeten születik, s ezzel amerikai állampolgár lesz.

Még egy amerikai sziget van a térségben: a máig katonai támaszpontként üzemelő Wake-sz., félúton van Japán és Hawaii között.

Salamon-szk.

A Salamon-szk. hatalmas ország, mármint az eddig említettekhez képest. Volt brit gyarmat. Aktualitása, hogy a földrajzi értelemben vett Salamon-szk. északi része nem hozzá, hanem Pápua Új-Guineához tartozik, itt szeparatista mozgalom működik, a terület központjába, Bougainville szigeten, itt tavaly volt egy nemkötelező érvényű népszavazás a függetlenségről, melyen 98 % a függetlenségre szavazott.

Tonga

Tonga volt brit gyarmat. Az egyetlen ország a régióban, ahol örökletes monarchia van, s a monarcha nem egy idegen állam államfőjeként tölti be az államfői tisztséget.

A térség egyik sajátossága, hogy a mormonok sikerterülete. A mormon misszionáriusok tevékenysége nyomán itt szinte midenhol nagyobb a mormonok aránya, mint az USA-ban (ahol a lakosség kb. 3 %-a mormon). A rekorderek a két Szamoa és Tonga, ahol a lakosság ötöde mormon. De a legtöbb további területen is jellemző a 10 % körüli mormon arány.

Tuvalu

Tuvalu szintén volt brit gyarmat, a világ negyedik legkisebb országa.

Vanuatu

Végül Vanuatu, imét egy helyi mércével hatalmas ország. Érdekessége, hogy közös brit-francia gyarmat volt.

Nem független területek:

  • az USA irányítása alatt:
    • szövetségi állam: Hawaii – 28 ezer km2, 1,4 millió lakos,
    • egyéb szerves terület: Palmyra-sz. – 12 km2, lakatlan,
    • társult állam: Északi-Mariana-szk. – 460 km2, 52 ezer lakos,
    • korlátozott autonómia:
      • Amerikai Szamoa – 200 km2, 51 ezet lakos,
      • Guam – 540 km2, 170 ezer lakos,
    • autonómia nélküli terület:
      • Baker-sz. – 2 km2, lakatlan,
      • Howland-sz. – 2 km2, lakatlan,
      • Jarvis-sz. – 5 km2, lakatlan,
      • Johnston-sz. – 3 km2, lakatlan,
      • Kingman-sz. – 1 km2, lakatlan,
      • Midway-sz. – 6 km2, lakatlan,
      • Wake-sz. – 7 km2, lakatlan;
  • Új-Zéland irányítása alatt:
    • társult állam:
      • Cook-szk. – 240 km2, 11 ezer lakos,
      • Niue – 260 km2, 1 ezer lakos,
    • autonómia nélküli terület: Tokelau – 12 km2, 1 ezer lakos;
  • Chile szerves része: Húsvét-sz. – 160 km2, 6 ezer lakos;
  • Franciaország szerves része:
    • Francia Polinézia – 4200 km2, 290 ezer lakos ,
    • Új-Kaledónia – 19 ezer km2, 260 ezer lakos,
    • Wallis-Futuna – 140 km2, 15 ezer lakos ;
  • az Egyesült Királyság irányítása alatt: Pitcairn-szk. –
    50 km2, 50 lakos.

Új-Zélandnak 3 terüete van, Ezek közül a Cook-szk. és a Niue társult államok, de az új-zélandi társult államiság státusza egészen más, mint az amerikaié. Ez ugyanis Új-Zélandon a formális függetlenséget leszámítva teljes autonómiát jelent, az új-zélandi hatóságoknak semmibe sincs beleszólásuk, ezek a területek a külügyeiket is önállóan irányítják, nem beszélve a belső jogrendről, pl. míg Új-Zélandon létezik egynemű házasság, addig a Cook-szigeteken nemhogy nincs ilyesmi, de maga az aktív homoszexualitás is bűncselekmény.

A harmadik új-zélandi terület, Tokelau vicces eset. Új-Zéland évizedek óta igyekszk a területnek legalább autonómiát adni, de ez minden népszavazáson elbukik: a tokelaui lakosok ugyanis ragaszkodnak a gyarmati státuszhoz, attól félve, hogy ha ezt elvesztik, le fog csökkenni az Új-Zélandról kapott segélyek összege. A lakosság számát tekintve – alig több ezer főnél – ez valós félelem, nem lenne képes a terület önellátásra.

A 3 francia terület mind Franciaország szerves része, a francia jog nem simeri a “gyarmat” fogalmát, azaz teljesen ugyanazok a jogok hatályosak, mint az európai Franciaországban, pl. Európai Parlamentbe való választások is zajlanak itt. Vannak persze eltérések, a legfőbb, hogy ez a 3 terület az egyetlen Franciaországban, ahol nem az euró a hivatalos pénznem. Egyedül Új-Kaledóniában van komoly szeparatista mozgalom, a legutóbbi függetlenségi népszavazáson 43 % szavazott a függetlenségre. Idén meg lesz ismételve a népszavazás vitás kérdések miatt, a fő vitapont, hogy szavazhassanak-e a betelepültek. Az elért kompromisszum szerint az idei népszavazáson nem lesz minden lakosnak szavazati joga, csak azoknak, akik vagy maguk a területen születtek, vagy bevándorlók ugyan, de legalább egyik szülőjük helyben született. Ezzel akarja a hatóság elejét venni annak az őslakos érvnek, hogy az európai fehér és a más idegen betelepülők döntenek az őslakosok helyett. Jelenleg az őslakos arány 40 %, az francia európai arány 30 %, a többi pedig külföldi (egyharmaduk a régióból).

A Húsvét-szigetekről nem igazán írnék, mindenki jól ismeri. Ami kevéssé ismert, egy dél-amerikai ország – Chile – része, pedig 2600 km-re van Dél-Amerika partjaitól.

Végül a Pitcairn-szk., az egykor hatalmas csendes-óceáni brit gyarmatbirodalom utolsó maradványa. Története azonban közismert: a Bounty-hajó lázadásának eredménye.