Okság

By | 2019-12-26

Miután már írtam a egyik filozófiai alapkérdésről, a tudat és test (szellem és anyag) kérdéséről egy vázlatot, íme egy vázlat egy másik alapkérdésről, az okságról és a szabad akaratról.

A determinizmus az jelenti: minden ami történik, azt megelőző ok miatt van.

A szabad akarat azt jelenti: az adott cselekvést végrehajtó entitás dönthetett volna a cselekvés nem megtétele mellett is.

Az alaptétel: ha van determinizmus, akkor nincs szabad akarat, s fordítva: ha van szabad akarat, akkor nincs determinizmus.

Ha ezt az alaptételt elfogadjuk, akkor a két lehetséges értelmezés:

  • van determinizmus, tehát nincs szabad akarat,
  • van szabad akarat, tehát nincs determinizmus.

Ha az alaptételt nem fogadjuk el, akkor azt állítjuk:

  • a determinizmus és a szabad akarat nem zárja ki egymást.

A fő gond magának a két alapfogalomnak a meghatározása.

A determinizmus által mondott okság nem magától értetődő, tulajdonképpen szabad akarattal alkottuk meg ezt a fogalmat. Továbbá, a véletlen is lehet tényező, bár ez nyilván nem érv a szabad akarat mellett se, viszont nehezen egyeztethető össze a véletlenszerűség a szoros értelemben vett determinizmussal.

A másik oldalon még nagyobb a probléma. A szabad akaratos döntés mögött is okság van. Ha nincs is mögötte külső ok (azaz elvetjük a materialista determinizmust), akkor is van belső ok.

Viszont ha a szabad akaratot úgy határozzuk meg, mint azt, ami nem függ külső októl, akkor az állatoknak is van szabad akaratuk, ahogy egy beszámíthatatlan elmebetegnek is.

Megoldás lehet, hogy szűkítjük a fogalmat, a szabad akaratot nem a cselekvésre, hanem a döntésre vonatkoztatjuk, a döntés megfontolására. Ebben az esetben az állatok szabad akarata megszűnik mint probléma, de a rögeszmés bűnözők, a kényszeres cselekvők esetét is kizárjuk.

A fogalmak értelmezése miatt is sokféle alváltozat lehetséges.

A determinizmus fő változatai:

  • materializmus (fizikalizmus): minden jövő a múlt eredménye, meghatározott törvények alapján,
  • fatalizmuzs, predestináció: a nagy események előre meghatározottak, a mindentudó Isten hiszen nem lehet tudatlan a jövőt illetően se, az azokhoz vezető utat azonban esetleg szabadon meg tudjuk választani, de nem magát az eredményt – a keerszténység zöme elutasítja ezt, lásd Boethius magyarázatát,
  • logikai szükségszerűség: bármely jövőbeli esemény vagy lesz vagy nem lesz, azaz a mai állítás igazságtartalma adja a jövőt – Arisztotelész cáfolta meg, lásd.

A szabad akaratot elfogadók fő váltoatai:

  • alternatíva megléte: lehetett volna más cselekvés a cselekvő által,
  • a cselekvést előidéző döntés megfontolhatósága.