Kedvenc ételem a mákos tészta. Az én mákos tésztámban sok galuska van. A galuskát először külön kifőzöm, legjobb félig kifőzve, se kemény ne legyen, se kásás. S csinálok hozzá csirkepörköltet. Hagymát üvegesítek, majd arra dobok paprikát és paradicsomot, nem kell friss, a lecsókonzerv is jó. Majd arra dobom a húst, sok hússal szeretem, 1,5-2 kilónál kevesebbel sosem csinálom.… Read More »
Ez a kérdés sokszor felmerül, s a hozzá nem értők gyakran dilettáns választ adnak rá. Sok országban a kérdés egyenesen nemzeti büszkeség kérdése. Jellemző, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolázottsága, műveltsége, annál nagyobb arányban gondolja, hogy az ő anyanyelve a legnehezebb és legszebb a világon. A magyarok között sajnos ilyen vélemények nemcsak a legműveletlenebbek között népszerűek. Az újmagyar… Read More »
Alábbiakban a legfontosabb politikai földrajzi változásokat szeretném bemutatni, melyek a a XXI. sz. első évtizedében (2001-2010) történtek. Évek szerint, de az éveken belül nem időrendben, hanem országnév alapján abc-rendben! 2001 * Az USA bevatkozik az afganisztáni polgárháborúba, aminek következtében az addig az ország kb. egytizedét ellenőrző talibánellenes erők sikeresen elfoglalják az ország nagyobb részét, köztük a fővárost, majd az… Read More »
1992-1997 között életvitelszerűen Bulgáriában tartózkodtam. Többször tettem meg a Szófia és Budapest közti távolságot oda és vissza. Repülővel elég ritkán, mert túl drága volt, bár gyors (55 perc körüli bolt a tiszta repülési idő nagyjából). A vonat sem volt olcsó, egyébként lehetett Bukaresten vagy Belgrádon keresztül menni, az előbbi iszonyú nagy kitérő persze. Ügyes emberek persze ügyesen csinálták:… Read More »
Sajnos kevéssé népszerű Magyarországon a családfakutatás, s különösen annak genetikai ága. Ennek oka persze nyilván az is, hogy azért ez nem filléres mulatság. Én elsők között csináltattam meg a genetikai térképemet, gyakorlatilag pár hónappal azután, hogy a vizsgálat elvégzése lehetővé vált szélesebb körben is, még 2004-ben, akkor összesen 130 amerikai dollárt fizettem érte. Ez csak az alap, 12-markeres… Read More »
Az EU és 27 tagállamának kapcsolata az egyes, a 27 ország szuverenitása alá tartozó területeket külön csoportokba osztja. Az EU területének része lehet: 1. Törzsterület (ez a legjellemzőbb eset), itt teljes mértékben érvényes az EU jogszabályi háttere, kivétel csak az euró alkalmazása terén lehet azon országok esetében, melyek nem vezették be az eurót fizetőeszközként. * 2. Speciális terület.… Read More »
Furcsa, hogy több mint 20 évvel a kommunizmus világméretű bukása után még mindig akadnak emberek akik védeni próbálják Marxot, Lenint, Sztálint, Kádárt, Pol Potot, Che Guevarát, Castróékat, s bűntársaikat. Tapasztalati tény, hogy az antikapitalizmus – mindegy, hogy annak kommunista, náci, vagy bármilyen más formáját vesszük – egyben a demokrácia és az emberi jogok elutasítását jelenti. Különösen pusztító az… Read More »
Előző, az apostoli kereszténységet felületesen és igencsak elnagyoltan bemutató írásomban szóba került, hogy az 5 nagy egyházi központ vezetői közül 3 címét többszörösen több személy is magáénak vallja. Most ezt szeretném kicsit részletesebben bemutatni. A khalkedóni ortodoxok azok, akik elfogadták a khalkedóni zsinat (451) döntéseit, őket a magyar köznyelv – tévesen ill. pontatlanul – “görögkeletinek” vagy “pravoszlávnak” is szokta nevezni, de a… Read More »
Hagyományos apostoli egyházak – katolikusok, ortodoxok (khalkedóni ortodoxok), miafiziták (nem-khalkedóni ortodoxok), nesztoriánusok (asszír keresztények) Először is maga az elnevezés. Valójában mindegyik egyház katolikusnak (= egyetemes) és ortodoxnak(= igazhitű) vallja magát. A katolikus szót tehát a szó szűkebb értelmében használjuk, azaz szempontunkból katolikus az, aki a római pápa által vezett egyházhoz tartozik. Továbbá még az is katolikus, aki a római pápa által… Read More »
Egyes országok hivatalos nevét a magyar fordítás hibásan vagy pontatlanul adja át. A legtöbb országnak van egy rövid, nem-hivatalos neve és egy hosszú, hivatalos neve. Lásd pl. Magyarország – Magyar Köztársaság. Sok ország esetében a magyar nyelv két melléknévi alakot ismer: egyrészt az ország nevéből képzett alakot, pl. magyarországi, más részt az országnak nevet adó nép nevéből képzett alakot, pl. magyar. Egyes országok… Read More »