Olvasói nyílt levél

Olvasói levél érkezett szerkesztőségünkbe a hollywoodi Black Lives Matter liberálisdemokrata brigád kollektívájától: Brigádunk kollektívája mélyen felháborodott, amikor értesült Victor Orban úr magatartásáról, mellyel rá se hederítve a liberális alapértékekre gyűlölködést szít, megsértve ezzel minden jóakaratú ember becsületét és méltóságát. Mi, brigádunk dolgozói, melegen támogatjuk az ENSZ, az Európai Únió, a NATO, a Nemzetközi Valutaalap, az Unicef, valamint személyesen… Read More »

Kulturális vallási kötődés

Nagyon kevés világszerte az olyan ember, aki meggyőződéses ateista, de legalábbis olyan agnosztikus, aki tudatosan elutasít minden vallást. Persze lehet sokféle fantasztikus statisztikát olvasni a témáról, a gond az, hogy maga a mérése módszer már meghatározza az eredményt. Lásd, a magát “nem vallásosnak” kinyilvánító ember lehet bármi a következők közül: meggyőződéses ateista, agnosztikus (ez Magyarországon iszonyúan kevés), vallástalan… Read More »

Középosztály

Egész szépen, meglepően tisztességesen vezeti le a Partizán a középosztályiság értelmetlenségét. Persze ott van a vörös farok, az orbánozás, hiszen nem is lenne a Partizán önazonos magával, ha nem hozná ki, hogy valami titokzatos módon a csúnya Zorbán a hibás minden bajért a világon. A legfőbb érték a műsorban mégis a ballibellenes él. Észérvekkel cáfolják azt a ballib… Read More »

Az élet nem szerencsejáték

A liberális demokrácia erkölcsi üzenete az, hogy az élet egy jól megszervezett szerencsejáték, melyben a nyertes biztos lehet, senki se fogja őt megfosztani nyereményétől, mert egyrészt a kaszinó jól működő őrséget üzemeltet, márészt pedig a vesztes játékosok is abban bíznak, eljön az ő napjuk is egyszer. Egyébként semmi gond a szerencsejátékkal, ha tisztességes. Végülis egyfajta hobbi, szórakozás. Míg… Read More »

Aki nem beszél ballibusul

Pár éve figyeltem meg a magyar, totális elutasításra épülő párbeszédhiányban, hogy immár a teljesen politikamentes kérdésekbe is bele kell kötni. Ezt a fideszes oldal is elköveti egyébként, de mégis a bajnok a ballib oldal. Például az ellenfél női rendre csúnyák, de legalábbis kurvák. Ez egyébként egy ősi női marhaság: a nem szimpatikus másik nő vagy ronda boszorkány, vagy… Read More »

Tüntetnek a nők és a gyerekek

Van egy vicces jelenség a liberális médiákban. Amikor valamilyen, liberális szemszögbúl pozitív ügyért tüntetnek bárhol a világban, mindig előjön, hogy a férfiakból álló rendőrség/csendőrség/katonaság erőszakos a nőkből – sőt gyerekekből – álló békes tüntetőkkel szemben. Lám, micsoda emberek ezek, a legelemibb tisztesség is hiányzik ebből a hatalomból és fogdmegjeiből: erős férfiak vernek gyenge nőket. Persze, egyrészt nem igaz,… Read More »

Két vétó

Két vétó is volt az EU-kapcsán. Az egyik a magyar-lengyel, a másik a bolgár. A magyar-lengyel vétó a jogállami kritériumok miatt történt. Gyorsan utána is néztem mit is jelent brüsszeliül a jogállamiság. Nos, erre jutottam, íme ezt a 8 pontot találtam: az ország népe nem dönthet egy sor kérdésben, mert erről csakis egy senki által nem választott brüsszeli… Read More »

Mi Ádám és Éva bűne?

A szóban forgó bűn leírása a Bibliában: “Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. Az Úristen parancsot adott az embernek: „A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz.” (…) A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt… Read More »

Két rend Latin-Amerikában

A spanyol gyarmatosítás Latin-Amerikában azzal az érdekes fejleménnyel párosult, hogy két katolikus szerzetesrend egészen más eszmei alapot adott hozzá, így maga a politika is változott a gyakorlatban. A domináns szerepet a dominikánusok és a ferencesek játszották. Mindkettő XII. századi katolikus szerzetesrend, a dominikánusok fő szerepe az oktatás volt, míg a ferenceseké a szociális szféra. A két elmélet érzékeltetésére… Read More »

A filozófia “alapkérdése”

A szovjet, marxista ideológia uralma alatt létezett egy olyan dolog, hogy “a filozófia alapkérdése”. S ez se korábban, de azóta nem számít alapkérdésnek a filozófiában, szóval ez az egész egyfajta marxista sajátosság. Ez egyébként nem a szovjet ideológia találmánya volt hanem még Friedrich Engels ötlete, melyet 1886-ban fogalmazott meg a Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége… Read More »