Parlamenti választási rendszerek

By | 2016-12-07

Parlamenti választási rendszerek az EU-ban. Úgy bemutatva, hogy a rendszer ne a rendszer technikai alapja, hanem a lényeg legyen látható.

A legtöbb választási listán az egyéni választókerületes rendszer a listás rendszerrrel van szembeállítva, pedig ez így félreértés. Ugyanis az egyéni választókerületes rendszer is lehet arányos, míg a listás is lehet aránytalan.

Az összehasonlíthatóság érdekében kizárólag a parlamenti választásokat vettem figyelembe. Ahol a parlament pedig kétkamarás, ott csak az alsó kamarára vonatkozó szabályokat.

Hogy érthető legyen, leírom, hogy kb. mi lenne a 2014-es magyar választási eredmény, ha az az adott rendszerben került volna megrendezésre. Emlékeztetőül: a 2014-es magyar parlamenti választási eredmény, kerekítve: Fidesz – 67 %, ballib összefogás – 19 %, Jobbik – 11,5 %, LMP – 2,5 %.

valuro

Arányos választási rendszerek:

sárga – pártlistás választás bejutási küszöbbel – Ausztria, Bulgária, Csehország, Lettország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia

Ezt azt jelenti: minden választópolgár szavaz egy adott pártlistára. S minden bizonyos – jellemzően 4 – %-ot elért pártlista arányosan megkapja az adott mandátumszámot. Az aránytalanság egyetlen forrása a 4 %-ot nem elért pártok miatt van: az ilyen pártok nulla mandátumot kapnak, míg a 4 %-ot elért pártok között felosztásra kerül arányosan az összes ilyen elveszett mandátum.

Elképzelt magyar választási eredmény:  Fidesz – 47 %, ballib összefogás – 26,5 %, Jobbik – 21 %, LMP – 5,5 %.

narancsárga – egyéni többtagú választókerületek + kompenzáló lista – Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország, Luxemburg, Málta, Svédország

Ez azt jelenti: minden választópolgár egyéni jelöltre szavaz egy adott választókerületben, melyben több mandátum keletkezik. Azonban létezik egy kompenzáló lista is, mely helyrehozza a pártok közti aránytalanságot, azaz az egyéniben vesztes pártok erről a listáról kapnak plusz mandátumokat. Az aránytalanság nagyon korlátozott lehet csak, ez csak abban az esetben eshet meg, ha egy párt aránytalanul sokat nyer, s már a kompenzáló lista nem képes ezt behozni a vesztes pártok részére maximálisan. A kompenzációban való részvételhez itt is szükséges egy adott % elérése, ahogy az előző típusban is, jellemzően ez 4 % (de nem mindenhol), azaz itt is aránytalanság lehetséges, de ez minimális és csak a küszöb alatti pártokat érinti kedvezőtlenül.

Elképzelt magyar választási eredmény:  Fidesz – 47 %, ballib összefogás – 26,5 %, Jobbik – 21 %, LMP – 5,5 %.

piros – vegyes választási rendszer, teljes kompenzációval – Németország

Ez azt jelenti: minden választópolgár kétszer szavaz, egyéni jelöltre és pártra, azonban az egyéni jelöltek számát levonják a listából, így a mandátumelosztás arányos. Minimális bejutási küszöb a listákon itt is van, jellemzően 5 %.

Elképzelt magyar választási eredmény:  Fidesz – 47 %, ballib összefogás – 26,5 %, Jobbik – 21 %, LMP – 5,5 %.

barna – pártlistás választás bejutási küszöb nélkül – Hollandia

Ezt azt jelenti: minden választópolgár szavaz egy adott pártlistára. S pontosan annyi mandátumot kap minden párt, amennyi szavazatot. Ez a lehető legarányosabb választási rendszer.

Elképzelt magyar választási eredmény:  Fidesz – 46 %, ballib összefogás – 26 %, Jobbik – 21 %, LMP – 5 % + 4 párt egyenként 0,5 %-kal: Munkáspárt, SMS Párt, Zöldek Pártja, Haza Nem Eladó Mozgalom.

Magyar szempontból látható: az összes arányos választási rendszer kormányválságot eredményezne. A Fidesznek nem lenne meg a többsége, a ballibeknek még kevésbé. A két kulcspárt az LMP és a Jobbik lenne. A Fidesznek elegendő lenne az LMP mint koalíciós partner, míg a ballibek csak akkor lennének kormányképesek, ha mind az LMP-vel, mind a Jobbikkal koalícióra lépnének. Természetesen lenne még egy lehetőség: egy Fidesz-ballib nagykoalíció is.

Aránytalan választási rendszerek:

sötétzöld – egyszerű egyéni választási rendszer – Egyesült Királyság

Ezt azt jelenti: minden körzetben az lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot szerzi. Ez a lehető legaránytalanabb rendszer, hiszen egy akár 20-25 %-os párt is simán kieshet a parlamentből, mivel esetleg egyik körzetben sincs többsége.

Elképzelt magyar választási eredmény:  Fidesz – 91 %, ballib összefogás – 9 %, nem jutna be se a Jobbik, se az LMP.

világoszöld – kétfordulós egyéni választási rendszer – Franciaország

Ugyanaz, mint az előző, azzal a finomítással, hogy két forduló van: a másodikba azok a jelöltek kerülnek, akik az első elértek egy bizonyos eredményt.

Az elképzelt magyar választási eredményt itt nagyon nehéz kiszámolni, valószínűleg ez Fidesz-Jobbik spontán megegyezést eredményezett volna, azaz a Fidesz eredménye lement volna 80 % környékére, míg a ballibek és a Jobbik 10-10 % körül kaptak volna.

kék – vegyes választási rendszer, teljes kompenzáció nélkül – Litvánia, Magyarország

Ez azt jelenti: minden választópolgár kétszer szavaz, egyéni jelöltre és pártra, azonban a listáról nem vagy csak részben kerül levonásra az egyéni mandátumok száma. Ilyen rendszer az EU-ban jelenleg 2 országban van: Litvániában és Magyarországon. Magyarországon a kompenzáció részleges, Litvániában pedig semmilyen.

Az elképzelt magyar választási eredmény, ha a litván rendszer lenne:  Fidesz – 70 %, ballib összefogás – 17,5 %, Jobbik – 10 %, LMP – 2,5 %.

lila – speciális rendszer – Görögország, Olaszország

Görögország: arányos választási rendszerrel kerül felosztásra a parlamenti mandátumok 5/6-da, az 1/6-ot viszont a nyertes párt kapja.

Olaszország: arányos választási rendszer, de régiónként a nyertes erő megkapja a mandátumok kb. felét.

Az elképzelt magyar választási eredmény, ha a görög vagy az olasz rendszer lenne:  Fidesz – 54 %, ballib összefogás – 23 %, Jobbik – 18 %, LMP – 5 %.

  • Jakab.gipsz

    Kösz hézag pótló tájékoztatót!