Szalonmarxisták

By | 2019-08-11

Az álbalos nem érti, mármint álbalos a szó eredeti értelmében, mert a szó kifacsart magyar értelmében igazi balos, magyarul: ballib.

Párhuzamosan az egyik fideszes médiában Trombitás-cikk, ő pedig érti, csak nem bontja ki, nem értem miért.

Az alapkérdés: hogyan is van az, hogy az ellentmondást nem tűrő, intoleráns liberalizmus megtűri a baloldalt, sőt a szélsőbaloldalt, de jobbra hermetikusan zár?

A felszínes jobbos szabványválasz az, hogy a liberalizmus baloldali, így természetesen tűri a tőle balrább lévő eszméket. Ennek durvább verziója szerint ugyanazok csinálják a marxizmust és a liberalizmust, a népszerű antiszemita elmélet szerint a zsidó tőkés rabol az egyik oldalról, míg a zsidó szakszervezetis meg a másikról, koordináltan. Persze ez marhaság.

Nem kell marxistának lenni ahhoz, hogy az ember felismerje: a modernitás kezdete óta a marxizmus volt az első komoly ellenerő a liberalizmussal szemben. Az első olyan eszmeirányzat, mely szisztematikusan tagadta a liberalizmus axiómáit, s ezzel komoly sikereket ért el.

A liberalizmus pedig, mivel nyílt csatában nem tudott győzni erős ellenfelével szemben, hatásos más módszert választott: átvette az ellensége eszméjét, azt azonban úgy átalakítva, hogy abból pont a lényege lett kivéve. Így lett a szociáldemokrácia, más nevén progresszív liberalizmus – mert a kettő lényegében ugyanaz -, mely aztán elkezdte álharcát a “konzervatívok” ellen, ez alatt értve azt a jobboldalt (ami azonos a liberalizmussal), mely nem volt hajlandó felvenni a progresszív ruhát. Ez a “harc” manapság jól látható, immár parodisztikus formákat öltve, lásd amikor a 10 kérdésből 9-ben egyetértő, s a 10.-ben is csak enyhén vitázgató Európai Néppárt “küzd” az Európai Szocialistákkal – a valóságban mindkettő egy totálisan liberális alakulat.

A baloldal ma tehát liberális, így nincs is baloldal. A megmaradt törpe balos csoportokat meg lehet szabadon hagyni, nincs jelentőségük. Ahol viszont a baloldal létezik és valamit próbál is tenni, ott totális bojkott és agresszió rá a válasz, lásd Venezuela.

Itt mellékesen hozzátenném: Venezuela ellen beszélni gazemberség. Akkor is, ha csak pragmatizmusból tesszük.

Az újbal látta mindezt, de sose tudott kimászni a csapdából. Vagy önként feladták magukat, vagy letörték őket (ezekre példa Spanyolország, ill. Görögország). A következmény: a baloldal egyszerűen totálisan veszélytelen a liberális rendre. S nemcsak az álbalos magyar törpecsoportokra gondolok, akik képesek Coca-Cola felvonulást szervezni!

Amit pedig nem lehet megzabolázni, azt marginalizálni kell. A liberalizmust a legkisebb mértékben is kritizáló jobbosokat ezért kell karanténbe zárni. Ezért vannak “szalonképtelenek”. A jobboldal szélén – valójában inkább kívül, nem a szélén – ugyanis mindig maradt egy olyan törpe irányzat, mely magát a modernitást kérdőjelezte meg, s nem azon belül akart változást (ahogy ez a marxizmus célja volt). S ez az irányzat a fősodrú jobboldal szempontjából balosnak tűnt, ebben igaza van – bár nyíltan nem meri leírni – a Kettős Mérce szerzőjének..

Az újkori magyar történelem erre jó példa sok tekintetben. A rendszerváltozás után a teljhatalmat megszerző liberális elit minden ellenvéleményt karanténbe zárt. S tessék emlékezni: kezdetben az MSZP-t is oda zárták, míg nem lehettek biztosak abban, hogy ott valóban eltűnt bármilyen ellenvélemény csírája. A másik oldalon megjelenő legkisebb eltérés pedig fasizmusnak lett nyilvánítva. Én még emlékszem arra, amikor a ma minden ballib által megtapsolt Bod Péter Ákos is antiszemitának lett kikiáltva, csak mert valamilyen tizedrangú kérdésben nem hallgatott a “szakértőkre”…