Szovjet mesterlövész

By | 2015-02-10

Az egykor méltán híres szovjet színészóriás, Klim Vosztokogorszkij, akinek máig emékezetesek alakításai, többek között amikor bátor kazah sztahanovistát játszott, aki szembeszállt a korrupt tsz-elnökkel, ezúttal filmet rendezett Kajlov, dupla bíborszívű sarlókalapács díjas szovjet hősről.

Krisztijan Kajlov Odesszában született, 1963-ban. Édesapja buzgó pártaktivista volt és önkéntes rendőr, tagja volt a helyi vadásztársaságnak is. A kis Krisztijan többször elkísérte édesapját vadászatra, így már zsenge gyerekkorában ráérzett a kiontott vér örömére.

A fiatalemberré cseperedett Krisztijan először a Trofim Liszenko Agártudományi Főiskolába akar beiratkozni, a tehenészeti szakra, de élete hirtelen fordulatot vesz. Meglátja a tévében, hogy az Afganisztánban harcoló hősi szovjet csapatok ellen erősödik az afgán iszlámfundamentalista-antikommunista-népellenes terroristák barbár aktivitása. Krisztijan mélyen felháborodik, hogy a gonosz terroristák gyilkolják az afgán népnek önzetlenül haladást hozó szovjet harcosokat, így elhatározza, életét a terrorizmus elleni harcnak szenteli. Ezért jelentkezik a KGB Vörös Vikunya elit egységénél. Krisztijan sikeresen elvégzi az embert próbáló, kőkemény képzést, melynek részeként többek között mínusz 50 fokban meztelenül kell megverekedni egy emberevő vakonddal.

Krisztijant azonnal el is küldik Kabulba, ahol feladata az egyik, a CIA által pénzelt afgán terrorszervezet vezetőjének, Oszama Bin Ladennek a megölése. Ezt a feladatot sajnos nem sikerül teljesíteni, de ehelyett sikeresen likvidál több száz egyéb terroristát, köztük vérszomjas kisgyerekeket.

A sok siker láttán, a vezetőség kitünteti és előlépteti Kajlovot, aki ezen túl jutalomként hazamehet eltávozásra. Otthon, Odesszában, Kajlov megismerkedik a csodaszép Tányával, aki egy munkásétkezdében dolgozik mint mosogatólány. Hamarosan megházasodnak, s Tánya terhes lesz.
Tánya kérleli Krisztijant, hogy lépjen ki a Vörös Vikunya egységből, s találjon magának valami polgári foglalkozást otthon, hiszen most már családja van, s arra kellene elsősorban gondolnia. Krisztijan ekkor előadást tart Tányának, melyben kifejti, hogy ha ő és más hősök nem mennek Afganisztánba mindenkit kiirtani, akkor azok fognak eljönni, hiszen közismert, hogy minden afgán terrorista legszentebb vágya odesszai kismamák és óvodások gyilkolása, meg egyébként is a haza és a marxizmus-leninizmus ügye mindenek felett van, na és otthon nincs lehetőség háztetőkről emberre vadászni, ami egy kiváló mulatság.

Krisztijan visszamegy tehát Kabulba. Ott megöl még száz-százötven gonosz, vérszomjas terroristát. Végül leszerel az aktív szolgálatból, a KGB áthelyezi őt a Sérült Hősöket Segítő Osztályhoz. Az egyik sérült hős Krisztijant, akinek közben szakálla nő, iszlám fundamentalistának hiszi, s lepuffantja.

Krisztijan Kajlov temetése a Lenin-mauzóleum előtt történik, azon többezer hőstársa jelenik meg. Egyes, meg nem erősített hírek szerint maga Lenin elvtárs is felült a temetési menet során a koporsójában és tisztelgett.

Odesszában az egyik közterület Kajlov nevét kapja, s szobrot kap a város főterén, valamint elrendelik, hogy ezentúl minden évben minden odesszai iskolában Kajlov halála napján emléknap lesz tartva.

Klim Vosztokogorszkij filmje hatalmas siker a Szovjetúnóban.