Sztálin jótette

By | 2016-01-16

Az oroszországi kommunisták számára a legnagyobb ellenfél az orosz nép és az ortodox vallás volt.

A vallással gyorsan sikerült elbánni: papok, szerzetesek és apácák tömeges legyilkolása Lenin parancsára, tempomrombolás, minden vagyon elvétele, stb.

Dehát az orosz nép maradt. Mit lehet tenni? Mindenképpen csapást kell mérni  identitásának fő elemére, a nyelvre!

Már 1919-ben döntés született az oroszországi kommunista kormány által, hogy a népművelési kampány keretein belül az ország területén élő összes írásbeliséggel nem rendelkező nép számára írásbeliséget kell létrehozni, mégpedig a LATIN ÁBÉCÉ felhasználásával. 1921-ben ezt a döntést kiegészítették: a már saját írásbeliséggel rendelkező népek írását meg kell „reformálni”, azaz átalakítani a latin ábécé alapján.

A tervezet azonnal át is lett ültették a gyakorlatba. Legelőször a kevésbé fejlett, azaz nagyobb mértékű írástudatlansággal küzdő népek kerültek sorra, azaz azok, melyek írása arab ábécé (abdzsad) alapú volt. Így lett latinbetűs pl. az azeri, a kirgiz, a tatár, stb. nyelv.

Következtek a cirillbetűs nem-szláv nyelvek: pl. abház, jakut, komi, oszét. Majd minden más nyelv.

A 20-as évek közepére a cirillbetűs szláv nyelvek, a jiddis, a grúz, az örmény, s pár cirillbetűs finnugor nyelv (pl. a mari, mordvin és az udmurt) kivétel ével minden hivatalosan elismert szovjet nép latinbetűs írással rendelkezett.

Az utolsó lépés ezeknek a nyelveknek a latin ábécé alapján való írásreformja volt. 1929-ben született meg a hivatalos javaslat az orosz nyelv írásreformjáról.

1930-ban Sztálin adott ki utasítást a reformtervezet leállításáról. A pontos oka ennek nem ismert. Az egyik változat szerint a fő ok pénzügyi volt: hatalmas összegbe került volna pl. új írógépek beszerzése, új nyomtatványok legyártása, utcai feliratok cseréje. A másik szerint megérezte, hogy ez hatalmas ellenállást fog kelteni. A harmadik szerint egyszerűen hazafias érzései támadtak: nem akarta, hogy saját anyanyelvét (a grúzt) is elérje a „reform”.

Érdekességképpen a latinbetűs orosz írás. Több tervezet is volt, de ez volt a fő változat.

Az А Б В Г Д З И К Л М Н О П Р С Т У Ф Э betűk helyett azok logikus latinbetűs változata lett volna, azaz: A B V G D Z I K L M N O P R S T U F E.

A Х maradt volna formájánál, azaz latin X lett volna.

A Ч-ből C lett volna. A Ы betűből pedig Y.

Mellékjeles betű lett volna a Ж, a Ц és a Ш – Ƶ és Ç és Ş.

Az Щ betűkombinációvá változott volna: SC.

A Ь egyesítve lett volna a Й betűvel, mindkettő J lett volna.

Az Е betű kettévált volna: szó elején, valamint magánhangzó és kemény- vagy lágyságjel után JE lett volna, más helyzetben viszont egyesült volna az Э betűvel: E. Ez gondot okozott volna, mivel így egyes esetekben nem lehetett volna tudni, hogy az E-vel jelzett hang E vagy Э.

A Ъ betű megszűnt volna, ez azonban nem okozott volna problémát, mivel az oroszban ez a betű csak egyes magánhangzók előtt fordul elő, s használata kiküszöbölhető lett volna az új magánhangzó betűkkel.

Érdekes módon a Ё, Ю és Я betűket meghagyta volna az új rendszer. Szó elején, valamint magánhangzó és kemény- vagy lágyságjel után JO, JU, JA lett volna belőlük, más helyzetben viszont saját mellékjeles betűt kaptak volna: Ö, Ü és Ä.

Azaz  a jelenlegi 33 orosz betű helyett 29 maradt volna.

  • Sztbeni

    Jó, hogy ebből nem lett semmi 😀

  • z

    kár hogy nem lett belőle semmi. ez a cirillbetűs írás rohadtul gyermeteg, mint vmi ovis titkosírás.

    Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Bulgária, Görögország tök béna helyek!

    • A görög nem cirillbetűs.

      A cirill ábécé tökéletesebb a latinnál.

      • z

        „A görög nem cirillbetűs.”

        egykutya, ugyanolyan idétlen, mindkettő.

        és miben is jobb a ciril a latinnál?

        • A szláv nyelvek számára jobb, mert alkalmasabb a hangrendszerhez. Hasonlítsd összes a cirillberűs szerb és a horvát ábécét! A szerbben minden hangnak van saját betűje, a horvátban nincs.

          • z

            hát akkor romániában is állítság vissza.

            amúgy azt hittem, hogy arra gondolsz, hogy nyugat-európai nyelvek számára jobb a cirill.

            de ennyi erővel a rovásírás is jobb a magyar nyelvnek, mert az eredeti latin abc-ben nem volt ékezetes betű a magyar hangok számára.

    • dddoni

      A cirill sokkal modernebb, illeszkedik a hangrendszerhez, a kézírás sokkal szebb és úgy működik ahogy a kézírásnak működnie kell: nem kell folyton áthúzásokkal és ékezetekkel megszakítani a folytonosságát. Ez a latinra alapból sem igaz, de a magyar ábécé ékezetei még rontanak a helyzeten.

      Kár hogy a magyar nyelvhez pont annyira nem illik, mint a latin ábécé. Hangtanilag a rovásírás stimmel, kézírásra viszont teljesen alkalmatlan. Nem mintha manapság írnának kézzel az emberek.