Tag Archives: határátkelő

A Kivándorló Tíz Pontja

egy – Bár otthon le se szartad a politikát, sőt szavazni sem mentél el, mondd azt, hogy kivándorlásod fő oka politikai. kettő – Bár otthon szörnyű nyomorként élted meg, hogy egyszobás bérlakásban élsz egyedül, külföldön tekintsd teljesen normális állapotnak, hogy tizedmagaddal, köztük öt szomáliai menekülttel, laksz együtt egy szükséglakásban. három – Amikor sikerült minimálbérest állást találnod, ezt úgy… Read More »

Afrikai Dzsenni története

Kedves Blog! Leírom én is történetemet nektek. Életem akkor pördült meg 180 fokkal igazán, amikor megismerkedtem Ndebivel. Ndebi egyszerű ugandai diák volt Londonban, ahová én is jártam egyetemre. Ndebi szép szál, daliás, szurokfekete legény, mint egy amerikai profi kosaras úgy néz ki, csak szebb és erősebb. Nem részletezem történetünket, de szinte azonnal szerelmesek lettünk egymásba. Ámor nyila nem… Read More »

Nyelvvesztés és identitás

A Határátkelő felkérésére írva. Ami a nyelvhasználatot illeti, az első nemzedék jellemzően sosincs nyelvvesztési veszélyben. Az persze természetes, hogy az idegen környezet hat mindenkire. Azonban ez a hatás nem érinti az anyanyelv lényegét, azaz csak szavak átvételében és esetleg idegen kifejezések anyanyelvre való átültetésében jelentkezik. Ez a jelenség nem csak emigránsok, vendégmunkások között figyelhető meg, hanem a határontúli… Read More »

Nyaralás a bolgár tengerparton

A Határátkelő részére írva eredetileg. Ami a bolgárok nyaralási szokásait illeti, a válság nyomot hagyott ezen is. Míg korábban 85 % elment valahová nyaralni, ma ez az arány csak 65 %. A többiek otthon nyaralnak, azaz saját otthonukban töltik szabadságukat. A legrosszabb eset persze az, aki nem is tudja kivenni szabadságát, s ez nem ritka, hiszen egyes munkahelyeken… Read More »

Zekha története

Kedves drága, egyetlen bircám! A Határáttörő Blog nem tette közzé bogaras élettörténetemet, ezért hozzád küldöm el! Köcskely Zekha vagyok, törzsgyökeres budapesti lakos, a családfámat tíz nemzedékre tudom visszavezetni, s mindig Budapesten éltek őseim, gyakorlatilag a családfámba van vésve e büszke város története. Régóta figyelemmel kísérem a blogot, a reggeli cukormentes tejszínhabos kávém mellé többek között ezt a blogot… Read More »

Bolgár szokások

Megjelent a Határátkelőben. A bolgároknál a rokonság fontosabb, mint a magyaroknál, az emberek jobban és pontosabban számon tartják rokonaikat. Ez a nyelvben is érezhető, míg magyarul pl. csak nagybácsi és nagynéni van, bolgárul külön szó van az apai és az anyai ágai nagybácsira, nagynénire. Ugyanígy pl. az apósra és az anyósra is két-két szó van: a feleség szüleire… Read More »

Az igazi határáttörő

Elnézést, hatalmas tévedés történt, Ez az 501. poszt, az 500. itt van: * Bunkó Barnabás vagyok. Régóta olvasom a Hatátáttörő Blogot, így hát most megosztom veletek saját sikertörténetemet. A békéscsabai Békés Csaba Tudományegyetemen végeztem bakterológia-balneológia szakon, majd kommunikáció-ebédjegy szakirányon specializáltam. Szakdolgozatomat “A vasúti dolgozók és a nagyméretű tengeri emlősök ebédelési szokásainak összevetése” címmel írtam. Bár brumma brummarum cum… Read More »

A kőkemény au pair

Nem mindenki olyan, mint a szerencsétlen aprópénzes teremtés. Nem bizony! Nekem egy ismerősöm, név szerint Urszusz Grizella, szintén ópör volt remélem jól ejtem ezt a nehéz német szót… szóval Grizella ópörködött, de ő bizony kőkemény csaj volt, nem hagyta magát. Első nap azzal kezdte, hogy megverte az egész családot, aztán szólt, hogy nem hajlandó megalázó feladatokra, nyomatékosan aláhúzva,… Read More »

Válasz Lacikának, Új-Zélandra

Édes Lacikám, kicsi utyuli-mutyuli porontyom! Köszönettel vettem sírva vígadó, vígadva síró leveledet. Mi itt, az Üveghegyen innnen, a mi kis Büdösparasztfalvánkon megvagyunk. Helyt állunk, bár – mint ez te jól tudod – nagyon nehéz az életünk, mert nap mint nap meg kell újra és újra küzdenünk a nehézségek generálta frusztrációval. Remélem nálatok, ott a távolban, a jó emberek és… Read More »

Válasz Brumellától

Válasz APÁM levelére. * Kedves APA, csupa nagybetűs APÁM! Már eltelt 4 év, amióta egy különleges fapados csarter repülőgéppel elszálltam Magyarországról. A gép fedélzetén rajtam kívül ott volt életed egy része is, életed jobbik része. Szállongtam végig az idegen Európa felett, s nem felejtettem el eközben amit mondtál nekem zokogva genetikus csibészséggel a repülőtéri jegykezelő pultnál: hogy Magyar… Read More »