A legnagyobb mítosz: éles vonalat húzni a rendszerváltozás előtti és utáni helyzet közé. Mintha akkor a teljhatalmú állam rabjai lett volna mindenki, azóta meg az állam a polgárok szolgája. Nem, nincs így. Az persze kétségtelen, hogy most több függ az emberek akaratától, mint akkor, s jóval szélesebbek az egyén jogai, de ez sokkal inkább fokozati különbség. Mit jelent… Read More »
A 70-es, 80-as évek Kádár rendszerének volt több archetípusa. A hatalmi apparátusban a 3 főtípus az ősbuta kommunista, a karrierista, s az értelmiségi volt. Az ősbuta kommunista az a típus volt, aki semmihez se értett, de egész életét mint párfunkcionárius töltötte el, így komoly kapcsolati hálóval rendelkezett, ami miatt nem lehetett se kirúgni, se lefokozni. A kádári elit… Read More »
Aki járt iskolában Kádár alatt, azt hallott Battonyáról és Nemesmedvesről. A “felszabadítás” első és utolsó települései voltak ezek. Pedig nem Battonyán léptek először magyar földre a szovjet csapatok, 1944. szeptember 23-án, ahogy ezt akkor mondták, hanem már augusztus 27-én és Sósmezőn. Kádárék azért hamisítottak, mert tabutéma volt, hogy 1938-1947 között Magyarország nagyobb volt, mint 1947 után. Mellékesen: Nemesmedves és… Read More »
A 80-as évek vége előtt Magyarországon csak valutás boltokban lehetett kapni dobozos italokat. Nem volt se dobozos sör, se dobozos üdítő. Azokból az italokból se volt, melyek egyébként kaphatóak voltak üveges verzióban. Így a dobozoknak hatalmas értékük lett, hiszen csak külföldről, esetleg valutás boltból (úgynevezett Konsumex-üzletből) lehetett hozzájuk jutni. Ami pedig ritka, sőt értékes, abból hobbi alakul ki… Read More »
Ismét nagyon cinikus, de sok tekintetben igaz gondolatok, persze csak részben. “Érdekek vannak csak.” A nyugat hazug, nincs semmilyen erkölcsi felsőbbsége. Bedőlni a nyugati propagandának nem kisebb hülyeség, mint komolyan hinni a marxizmusban. Magyarország kicsi ország, nem lehet meg önmagában. Valahová tartozni kell. S utoljára Mátyás korában volt reális választási lehetőség. Azóta mindig mások döntöttek arról, hogy hová… Read More »
Meglepő lesz, de tény: ez az elit egységesen és kőkeményen szovjetellenes volt. “A ruszkik nem engedik.” “Jaltában oda kerültünk, nincs mit tenni.” “Ópravoszláv foxi-maxi.” Természetesen nem nemzeti alapon, hanem gazdasági érvekkel. Nem lehet a reformokat megcsinálni, a kapitalizmust szélesíteni, mert a “ruszkik” nem engedik. Ez végülis igaz is volt. Bár Magyarországnak meg volt engedve a gazdasági reformok terén… Read More »
Minden idealizmus, szellemi érték tagadása. Az emberek csak akkor lázadnak, ha éhesek. Minden más lázadás mögött egyetlen ok van: demagóg politikusok meghülyítették a népet. Nincs ember, akit érdekelne nemzeti szabadság, vallás, minden mögött bújtatott gazdasági érdek van csak és pénzéhes népvezérek. “Kossuth is amikor meleg lett a helyzet, elszelelt, szarban hagyva a meghülyített népet, de az államkasszát persze… Read More »
A nemzeti kérdéshez való viszony. “Nem röhejes dolog pl. a román nacionalizmus? Na, a magyar pont olyan röhejes.” “A vajdasági magyarok dolgoznak Nyugat-Németországban, s eszükbe se jut a magyarságuk.” “A XX. század végén határokról vitázgatni röhejes.” A nemzeti kérdés érdekes dolog volt akkoriban. Ebben ugyanis a technokrácia nem rendelkezett egységes állásponttal. Egyszerre létezett kozmopolita és hazafias nézet is,… Read More »
Viszony a marxizmushoz. A magyar technokrácia marxizmuskritikája következetesen jobboldali, liberális volt. A kedvenc érv volt erre, hogy lám, maga Lenin is visszahozta a kapitalizmust, lásd a NEP-korszakot, mert rájött, hogy a rendszer nem működik. “A marxizmus egy utópia.” “Ugyanaz, mint a kereszténység, csak abszurd álmodozás.” “Ma már senki se veszi komolyan.” “Ahelyett, hogy megírta volna a Tőkét, inkább… Read More »
Na, az ez a kérdés, melyben nekik volt igazuk, én viszont tévedtem. A technokrácia mélyen nem hitt a demokráciában. Abszolút következetesek voltak: ahogy nem hittek a népi demokráciában, úgy a liberális demokráciában se. Meggyőződés volt: a demokráciát szajkózó nyugati propaganda hazudik. A nyugati demokrácia valóban szabadabb a kelet-európai rendszernél, de csak azért, mert más a hatalom jellege: az… Read More »