Tag Archives: kapitalizmus

Vadhalivúdi munkakultúra

Egész Kelet-Európában megpróbálták eladni ezt a kamut, hogy a munka az dicsőség, de a tőkés meg mégis munka nélkül jogosult mindenre. Szóval a dolgozó dolgozzon jól, igyekezzen, segítse minden módon a “munkaadóját” – már ez a szó is abszurd, a helyes szó: munkáltató -, s ha nem így tesz, akkor erkölcstelen. Közben a vállalkozó-munkáltató meg valamiféle emberfeletti szent,… Read More »

Miért jobb a kínai kapitalizmus?

A liberális mese szerint a kapitalizmus a jólét és a szabadság alapja, mert végre az állam megszabadul felesleges szerepétől, a szabad polgárok meg egymással versengve javítják a környezetet, ezzel egyszerre az optimális gazdasági eredményeket elérve és növelve közvetve mindenki életszínvonalát. A valóságban a kapitalizmus kezdete minden országban az, hogy az állam átadja gazdasági hatalmát egyes hozzá hű magánembereknek.… Read More »

Négy jövőkép

Alapvetően a következő 4 megoldás áll a liberalizmus gazdasági rendje, a kapitalizmus előtt: Az újragyarmatosítás, azaz a magállamok megpróbálják ismét felerősíteni a profitszívást a világból, majd ebből a pénzből tovább biztosítani a jólét növekedését a magállamokban, ez tulajdonképpen a szocdem jóléti államiség visszahozása, ill. bevezetése ott is, ahol sose volt (pl. USA). Ez a megoldás már egyszer bejött,… Read More »

Önéletrajzírás

Nem szabad ezt az egészet komolyan venni. Ezek az “asszertív”, “csapatjátékos”, “perfekcionista”, stb. liberális szavak ugyanúgy nem jelentenek semmit, mint a Kádár alatti önéletrajzokban a “behatóan érdeklődik társadalmi kérdések iránt”, “munkás származású család”, stb. marhaságok. A diktatúra kitalál magának szabályokat, s ezeket legalábbis formailag be kell tartani, de a valóságban még a vezérek se veszik mindezt komolyan. Szóval… Read More »

A tulajdon erkölcse

A tulajdon természetesen az ember természetes szükséglete. Már az ősembernek volt tulajdona. Az őskommunizmus fantázia. Szükségszerű a tulajdon ahhoz is, hogy az ember szabad lehessen. A liberalizmus a dolgokat viszont megfordította: a tulajdont az ember fölé helyezte. Amikor valaki a közösből úgy vesz el, hogy másokat megkárosít, az nem jogszerű tulajdon. Az alapelv az, hogy senki se tud… Read More »

Profit

Igaz-e a liberális – klasszikus – közgazdaságtan azon állítása, miszerint a profit a vállalkozó szent tulajdona, s hozzá semmi köze a bérmunkásnak? Természetesen nem. A profit a tőke és a munka közös eredménye minden esetben, A munkás személye természetesen bármikor felcserélhető, de ugyanez igaz a tőkés vállalkozó személyére is. Nem igaz, hogy a bérmunkás szerepe megszűnik a folyamatban… Read More »

Kelet-európai átmeneti modellek

Ma már, 25-30 évvel később megállapíthtaóak milyen modellek alapján szűnt meg a kommunizmus Kelet-Európában, most csak a gazdaságpolitikát figyelembe véve. Alapvetően 4 fő modellről beszélhetünk: elkótyavetyélés (szebb szóval: tőkebevonás), elrablás (szebb szóval: spontán privatizáció), visszaadás (reprivatizáció), lassú átmenet (antisokk terápia). Természetesen egyik ország se alkalmazta csak az egyik modellt, mindenhol keveredtek az egyes modellek, azaz csak arról lehet… Read More »

Egy kapitalista napja

Egy kapitalista átlagos napja: 11:30 – felkelés, drogozás 12:00 – bemenés az irodába helikopterrel 12:30 – üvöltés a cégvezetéssel, miért csak 19 % százalék a növekedés 20 % helyett 13:00 – bérek csökkentése, emberek kirúgása 14:00 – ebéd a naplopó haverokkal, költség: az átlag havi bér 10-szerese 17:00 – filantróp tevékenység: hátrányos helyzetű pandák simogatása 20:00 – részvétel… Read More »

A metrón

A múlt hónapban lehetőségem volt pár napon belül utazni a budapesti és a szeredőci metrón. A nyelvi eltéréseket leszámítva és azt, hogy a szeredőci metró szebb (mert újabb) alig tapasztaltam különbséget. Ülnek az emberek, ill. állnak, unott pofával, egyesek igyekeznek szórakoztatni magukat (olvasnak, hallgatnak valamit, babrálnak a telefonjukkal), de mindenkin érezhető a kényszer: nem azért utaznak, mert szeretnének… Read More »

Antikapitalista kapitalizmuspártiság

Sokszor beszéltem már a ballib jelenségről, melynek lényege: a liberalizmust – mely egy jobboldali eszme – baloldalinak beállítani. Most azonban nem erről lesz szó, hanem ennek az ellenkezőjéről, ami a ballibaizmusnál semmivel se veszélytelenebb jelenség. Mi késztetett ennek a témának a felvetésére? Két cikk: az egyik TGM cikke  a HVG-ben a másik a Bekiáltás blog legfrissebb cikke. A… Read More »

A liberális demokrácia alapellentéte

A liberalizmus mint politikai rendszer legfőbb ellentmondása nem külső, hanem immanens jellemzője. A kapitalizmus – mely a liberalizmus gazdasági rendje – előtti rendszerek jobbak voltak. Miben is? Az emberi társadalmak történetében az őskori társadalom után elkezdett egymástól elválni az addig egységes politikai és gazdasági hatalom. Azonban minden társadalomban a politikai hatalom volt a vezető erő, a gazdasági ennek… Read More »