Tag Archives: kommunizmus

A szovjet rendszer önellentmondása

Mint már többször meséltem, szeretem a felesleges pillanatokat is felhasználni. Munkába menet és jövet olvasni nemigen lehet, de hangoskönyvet és előadást hallgatni igen. Nos, a szovjet összeomlás történetéről hallgattam egy előadást a napokban. Egy orosz, elkötelezetten marxista, azon belül is sztálinista történész szájából. Az illető kb. azt a szovjet történelemkoncepciót adja elő, ami “hivatalos” volt a 80-as évek… Read More »

Battonya

Aki járt iskolában Kádár alatt, azt hallott Battonyáról és Nemesmedvesről. A “felszabadítás” első és utolsó települései voltak ezek. Pedig nem Battonyán léptek először magyar földre a szovjet csapatok, 1944. szeptember 23-án, ahogy ezt akkor mondták, hanem már augusztus 27-én és Sósmezőn. Kádárék azért hamisítottak, mert tabutéma volt, hogy 1938-1947 között Magyarország nagyobb volt, mint 1947 után. Mellékesen: Nemesmedves és… Read More »

Kelet-európai átmeneti modellek

Ma már, 25-30 évvel később megállapíthtaóak milyen modellek alapján szűnt meg a kommunizmus Kelet-Európában, most csak a gazdaságpolitikát figyelembe véve. Alapvetően 4 fő modellről beszélhetünk: elkótyavetyélés (szebb szóval: tőkebevonás), elrablás (szebb szóval: spontán privatizáció), visszaadás (reprivatizáció), lassú átmenet (antisokk terápia). Természetesen egyik ország se alkalmazta csak az egyik modellt, mindenhol keveredtek az egyes modellek, azaz csak arról lehet… Read More »

Hobbi a 70-es évekből

A 80-as évek vége előtt Magyarországon csak valutás boltokban lehetett kapni dobozos italokat. Nem volt se dobozos sör, se dobozos üdítő. Azokból az italokból se volt, melyek egyébként kaphatóak voltak üveges verzióban. Így a dobozoknak hatalmas értékük lett, hiszen csak külföldről, esetleg valutás boltból (úgynevezett Konsumex-üzletből) lehetett hozzájuk jutni. Ami pedig ritka, sőt értékes, abból hobbi alakul ki… Read More »

Sztálin utáni propaganda

Alapvetően minden kommunista állam Sztálin utáni propagandájának szerves része volt az a hazug szöveg, hogy “mi mások vagyunk, nem olyan, mint a többi szocialista állam”. S ezt mindenhol bevette a nagy többség. A sutogó propaganda nagy eszköz volt, s a kommunista állampártok értettek hozzá profiszinten. Romániában a nemzeti érzelmekkel és a független külpolitikával játszottak, Lengyelországban a vallásszabadsággal és… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi VIII. – a nyugat

Ismét nagyon cinikus, de sok tekintetben igaz gondolatok, persze csak részben. “Érdekek vannak csak.” A nyugat hazug, nincs semmilyen erkölcsi felsőbbsége. Bedőlni a nyugati propagandának nem kisebb hülyeség, mint komolyan hinni a marxizmusban. Magyarország kicsi ország, nem lehet meg önmagában. Valahová tartozni kell. S utoljára Mátyás korában volt reális választási lehetőség. Azóta mindig mások döntöttek arról, hogy hová… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi VII. – a szovjet uralom

Meglepő lesz, de tény: ez az elit egységesen és kőkeményen szovjetellenes volt. “A ruszkik nem engedik.” “Jaltában oda kerültünk, nincs mit tenni.” “Ópravoszláv foxi-maxi.” Természetesen nem nemzeti alapon, hanem gazdasági érvekkel. Nem lehet a reformokat megcsinálni, a kapitalizmust szélesíteni, mert a “ruszkik” nem engedik. Ez végülis igaz is volt. Bár Magyarországnak meg volt engedve a gazdasági reformok terén… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi VI. – a lázadás

Minden idealizmus, szellemi érték tagadása. Az emberek csak akkor lázadnak, ha éhesek. Minden más lázadás mögött egyetlen ok van: demagóg politikusok meghülyítették a népet. Nincs ember, akit érdekelne nemzeti szabadság, vallás, minden mögött bújtatott gazdasági érdek van csak és pénzéhes népvezérek. “Kossuth is amikor meleg lett a helyzet, elszelelt, szarban hagyva a meghülyített népet, de az államkasszát persze… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi V. – a nemzeti érdektelenség

A nemzeti kérdéshez való viszony. “Nem röhejes dolog pl. a román nacionalizmus? Na, a magyar pont olyan röhejes.” “A vajdasági magyarok dolgoznak Nyugat-Németországban, s eszükbe se jut a magyarságuk.” “A XX. század végén határokról vitázgatni röhejes.” A nemzeti kérdés érdekes dolog volt akkoriban. Ebben ugyanis a technokrácia nem rendelkezett egységes állásponttal. Egyszerre létezett kozmopolita és hazafias nézet is,… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi IV. – a marxizmus

Viszony  a marxizmushoz. A magyar technokrácia marxizmuskritikája következetesen jobboldali, liberális volt. A kedvenc érv volt erre, hogy lám, maga Lenin is visszahozta a kapitalizmust, lásd a NEP-korszakot, mert rájött, hogy a rendszer nem működik. “A marxizmus egy utópia.” “Ugyanaz, mint a kereszténység, csak abszurd álmodozás.” “Ma már senki se veszi komolyan.” “Ahelyett, hogy megírta volna a Tőkét, inkább… Read More »

A kádárista technokratizmus rögeszméi III. – a demokrácia

Na, az ez a kérdés, melyben nekik volt igazuk, én viszont tévedtem. A technokrácia mélyen nem hitt a demokráciában. Abszolút következetesek voltak: ahogy nem hittek  a népi demokráciában, úgy a liberális demokráciában se. Meggyőződés volt: a demokráciát szajkózó nyugati propaganda hazudik. A nyugati demokrácia valóban szabadabb a kelet-európai rendszernél, de csak azért, mert más a hatalom jellege: az… Read More »

A kádárista technokrata elit gyermekei

Kiegészítő cikk technokrata témájú sorozatomhoz. Természetesen az én szempontomból nézve – aki idén augusztusban leszek 51 éves -, azaz ez a mostanában divatosan X nemzedéknek nevezett korosztály, de leginkább annak csak első szakasza, azaz mondjuk az 1960-1975 közt születettek, azaz azok, akik később, a rendszerváltozáskor már legalább felső tagozatosak voltak, de inkább már fiatal felnőttek, de még 30… Read More »