Tag Archives: liberalizmus

A magyarellenesség, sőt a bármilyenellenesség gyökere

Augustin Cochin ultrakonzervatív francia történész (1876-1916) Les sociétés de pensée et la démocratie – Etudes d’histoire révolutionnaire című művében a 1789-es francia forradalmat revizionista módon közelíti meg. Szerinte a forradalom oka nem gazdasági vagy politikai. A forradalom ugyanis csaj a modern kor jellemzője. Jellemzője: az univerzalitás, a váratlanság, s a terror vagy a háború. 1789 valódi oka a magát… Read More »

Liberális tervek

A liberális demokráciák előre menekülni készülnek. A következő 2 lépés várható a közeljövőben a néptömegek semlegesítésére. Az egyik már folyamatban van: a szólásszabadság korlátozása, különösen az internet liberális karámba terelése. Mindez természetesen úgy lesz eladva, hogy küzdelem a felelőtlen álhírek, a szakmaiatlan félretájékoztatás ellen, egyfajta fogyasztóvédelem. Hiszen ha nem szabad mondjuk bármilyen élelmiszert piacra dobni, kell ehhez engedélyezés, miért lehetne bármi korlát nélkül… Read More »

Konzi szekta

A ballibaizmus ismert, sokszor és sokféleképpen meg lett beszélve. Érdekes, kevéssé vitatott jelenség azonban a liberális-konzervatív szellemiség. Indult annak idején még mint az MDF nemzeti-liberális szárnya, majd lett MDNP, Centrumpárt, hasonlók. A középső Fidesz sok szempontból jellemző képciselője volt ennek a szellemiségnek. Manapság pedig a Magyar Hang blog törzsgárdája vehető ide, bár az már nem vegytiszta, de ennek… Read More »

Mosolyogj megállás nélkül

Az angolszász világ sokkal hazugabb, mesterkéltebb, embertagadóbb a kelet-európainál, ez mindenképpen tény. Az angolszáz kulturális kód alapja: a lehető leggyorsabb, leggyakorlatiasabb módon termeljünk a lehető legtöbb profitot, s az emiatt érzett kiégettséget, eldegenedést leplezzük állandó mosolygással és folytonos dicsérgetéssel, minden valós ok nélkül. Mindennek a gyökere természetesen a protestáns etika, mely megteremtette a liberalizmust is. Ez az angolszász… Read More »

Csőd

A liberális demokrácia csődjének fő jele, amikor a hatalom maga se bízik már meg a rendszerben, saját rendszerében. Mi is a polgári demokráciának is nevezett liberális demokrácia alaplogikája? Az, hogy az állam a nagytőke kiszolgálója, ügyintézője. A választások jelképések. A korai szakaszban eleve csak a tőkések és más megbízható elemek szavazhattak, majd akkor lett bevezetve az általános választójog,… Read More »

Kamuhősök

Minden ostoba hatalom azt hiszi, vége a történelemnek vele és az ő rendje örök. De a valóság erre mindig rácáfol. A mai liberális brüsszelita rend is csak ideiglenes, lassan elsöpri az egészet a népek tengere. S mindig jönnek az álhősök. Mint amilyen jelenleg a francia elnök, akiket a nagyúri médiák égig magasztalnak. Csakhát ezek az emberek csupán történelmi… Read More »

Mi lett volna, ha?

A liberalizmus alapja a rossz emberi természet felmagosztosítása. Ebből is erednek a hatalmat megkaparintott liberális rendszerek öngyilkos tendenciái. Míg más rendszerek azt vallották, a rossz emberi természetet meg kell változtatni, de legalábbis kordában kell tartani, addig a liberalizmus azt vallja: az alapvetően rossz emberi természetet fel kell használni jó célok érdekében. Hiszen ha mindenki a saját érdekeit nézi… Read More »