Évekkel korábban még a lakcímem is fent volt a neten, plusz munkahelyi adataim. Aztán ezeket le kellett vennem, sok kapott fenyegetés miatt. Viszont legtöbb adatom ma is nyilvános. Azt hiszem, ez így helyes, ezzel vagyok hiteles személyiség. Viszont, azt hiszem, munkahelyem és lakcímem titkolása elfogadható önvédelem. Ma azonban itt a munka ünnepe. S nem tudom megállni, hogy meg… Read More »
Nagyjából 10 éve szinte minden munkahelyem valamilyen multicég. Leírom a multik kódbeszédének, különösen az álláshirdetésekben előforduló népszerű mondatoknak a fordítását magyarra: Dinamikus csapat = folyamatosan felesleges gyűlések vannak. Fiatalos csapat = folyamatosan kötelező csapatépítések vannak. Európai szintű munkakörnyezet = van szék, asztal, 2-3 éves számítógép, be van kapcsolva a fűtés télen, nyáron meg a hűtés, s utalják a… Read More »
A munka nem felszabadít, ahogy ezt a nácik és a liberálisok egybehangzóan állítják, hanem rabbá tesz. Ebben a kérdésben a kommunistáknak van igazuk, akik a munkát a szabadsággal ellentétes dolognak látják. Egy hazug jelszó “a munka szabaddá tesz”, a volt auschwitzi koncentrációs tábor is büszkén hirdeti ezt a hamis tézist. Persze a fogalmat pontosítani kell. Aki dolgozik önmagában… Read More »
Az nyugatihoz képeset alacsony magyar bérek egyetlen oka: a profitot kisíbolja a nyugat. De lássuk, mennyit is vesz el minden magyar embertől a nyugati kizsákmányolás? Természetesen nem szabad a magyar béreket a legfejlettebb nyugati államokéhoz hasonlítani. Abszurdum azon panaszkodni, hogy a magyar átlagbér nem német szintű, azaz nem 700 ezer Ft nettó összeg körül van. Ez valóban gazdaságilag irreális,… Read More »
A múlt hónapban a multi munkahelyemen látogatást tett a cég legfelsőbb tanácsa elnökségének elnöke (mai nyelven: CEO). Ez ritka dolog, hiszen a tengerentúli nagyembernek nincs ideje állandóan látogatni a cége egyes részegységeit. Kedvenc magyar könyvem nyomán, a CEO olyan ritkán jár nálunk, mint ahogy a fülbetik bilevezik. Szóval nagyon ritkán, így ez hatalmas ünnep. Már napokkal előtte érezhető… Read More »
Majdnem egy évet dolgoztam egy amerikai-bolgár cégnél, mely táplálákkiegészítők importjával és forgalmazásával foglalkozott. Ez a cég az iparág messze legnagyobbja Bulgáriában, de a román és a görög piacon is az egyik piacvezető. A cégnek nemcsak onlájn üzletei vannak, de léteznek offlájn is, azaz üzlethelyiségeik is vannak. Mondanom sem kell, az ilyen helyen a legtöbb alkalmazott maga is az… Read More »
A 90-es évek közepén dolgoztam nagyjából egy évet Szófiában, egy arab cégnél. A cég fagylaltkereskedelemmel foglalkozott: azaz fagylaltkészítő berendezéseket adtunk el, minden hozzávalóval, ide értve a fagylaltporokat is. A termékek valóban kiváló minőségűek voltak, a fagylalt íze gyakorlatilag olyan volt, mint egy házilag készített fagylalté. Egy egyszerű proletárnak persze teljesen mindegy, hogy mit árusít a munkaadó tőkése, de… Read More »
A ballibaizmus mint az antihumanizmus Magyarországon egyik legelterjedtebb alakja mára eljutott oda, hogy szerinte butaság az utóbbi 200 év munkásmozgalma, minden munkásvédelmi szabály felesleges, mert hát döntsön a piac. Persze vicces ezt miért hívják baloldalnak, de most nem ez a téma. Mindez mostanában hangzik el a vasárnapinyitvatartási hisztéria körében. Azt mondják a fanatikus ultrajobbos liberók: aki nem akar vasárnap… Read More »
Az elmúlt 10 év alatt összes munkahelyem – egyet leszámítva – nagy nemzetközi cég volt. Teljesen politikamentesen most az ilyen helyeken dolgozó nők osztályozása következik. Ugyanis megfigyeltem: az ilyen munkahelyeken vannak erős közös tendenciák. Négy típust tudtam eddig megfigyelni, íme ezek: A titkárnő típus. Üzletasszonynak öltözik, ami azt jelenti jellemzően: magassarkú cipő, kiskosztüm, sőt esetenként estélyi ruha, de… Read More »
Már írtam többször is a kapitalista munkakultúra és a kommunizmus kapcsolatáról. Íme még egy párhuzam. A kommunista szombat. A fiatalabbaknak: a kommunista szombat azt jelentette, hogy ingyen kellett dolgozni szombaton, természetesen “önkéntesen”. Az eredeti szovjet verzióban ez még tényleges kemény munkát jelentett, a kádárista puha verzióban már leginkább kamumunkát és munkahelyi ökörködést. Lássuk hogyan van ez a modern… Read More »
A munkahelyi kiegés egy civilizációs, rendkívül sznob álbetegség. Még sosem láttam pl. építkezésen lapátoló munkást vagy gyári esztergályost kiégni. Egyszerűen nincs rá idejük: mert vagy dolgoznak vagy pihennek, s nem pazarolják idejüketidiótaságokra. A munkahelyi kiégés jellemzően irodai proletárók hobbija, olyanoké, akik elhitték magukról, hogy munkájuk „érdekes” lesz, hogy „megvalósítják magukat”, meg hamarosan ők lesznek dollármilliós jövedelemmel a cég… Read More »
Fiatal, liberális értelmiségiek. Beszélgetnek az irodában. Én azt hiszem, nem várható el a főnöktől, hogy fizetést adjon az olyan alkalmazottnak, aki nem hozott a cégnek hasznot. Milyen alapon kapna az ilyen ember fizetést? Igen, ez így van, dehát sajnos még itt vannak egyes maradványok az átkos kommunizmusból, mint pl. ez a munkaszerződés nevű dolog, szóval sajnos a főnök… Read More »