Tag Archives: szovjet

Téli Háború a tankönyvben

Írtam már a “téli háborúról”, azaz az 1939-es finn-szovjet háborúról. lásd korábbi cikkemet. De most azt szeretném bemutatni, a hivatalos állami tankönyvek hogyan mutatják be ezt az eseményt. Ugyanis a mindenkori állami iskolai tankönyvek mutatják be mindig a legjobban mi az éppen “hivatalos” álláspont egy adott országban, akkor is, ha hivatalosan nem is létezik hivatalos álláspont. Elővettem két… Read More »

Nemzetépítés a muszlim ex-Szovjetúnióban

A volt Szovjetúnióban 6 tagköztársaság volt hagyományosan muszlim többségű: 5 Közép-Ázsiában és 1 a Kaukázusban. Mindegyik 1991 augusztusa és decembere között lett jogilag független, a gyakorlatban a függetlenség dátuma persze egységesen 1992. január 1., hiszen 1991. december 31. dátummal ért véget a gyakorlatban az államszövetség hatálya. Az csak jogi érdekesség, de a valósághoz sok köze nincs, hogy 1991.… Read More »

A filozófia “alapkérdése”

A szovjet, marxista ideológia uralma alatt létezett egy olyan dolog, hogy “a filozófia alapkérdése”. S ez se korábban, de azóta nem számít alapkérdésnek a filozófiában, szóval ez az egész egyfajta marxista sajátosság. Ez egyébként nem a szovjet ideológia találmánya volt hanem még Friedrich Engels ötlete, melyet 1886-ban fogalmazott meg a Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége… Read More »

Hány áldozata volt a szovjet rendszernek?

Fel vannak fújva a számok. A legfantasztikusabb adatok 80 millióról szólnak, ami teljes abszurdum: ha igaz lenne, ma lakatlan lenne az egész volt szovjet terület. Ahogy a gulág adatok is teljesen abszurdak. Ha elhinnénk őket, ez azt jelentené, minden második ember gulágon volt. A valóságban a szovjet rendszer összesen alig 15 milió embert küldött gulágba, s ezek átlag… Read More »

Utazási sajátosságok a volt Szovjetúnióban

Az egykor egységes állam ma bonyolult rendszert tart fenn az utazásokat illetően. A szélsőségek: a teljes szabadságtól a teljes tiltásig mindenre van példa. Két teljesen szabad övezet van jelenleg: a 3 balti állam mint Schengen-tagok természetesen teljes mozgási és telepedési szabadságot biztosítanak egymásnak, határőrizet sincs köztük, Oroszország-Belarusz esetében hasonló, a szárazföldi határon egyáltalán nincs határőrizet, más úton pedig… Read More »

Latinosítás Közép-Ázsiában

Azt írom, Közép-Ázsia, de ez alatt csak a volt szovjet Közép-Ázsiát értem. Viszont csak a térség 4 türk hivatalos nyelvét nézem (azaz kihagyom Tadzsikisztánt, a tadzsik nem türk nyelv), de hozzáveszem a szintén türk Azerbajdzsánt. Ez tehát 5 nyelv: azeri, kazah, kirgiz, türkmén, üzbég, az 5 hivatalos nyelv. Minf az ötre igaz: hagyományosan az arab ábécével voltak írva,… Read More »

A szovjet rendszer legnagyobb hibája

Sose éltem a Szovjetúnióban, de mintha éltem volna. Mert 5 évig szovjet-orosz iskolába jártam Kubában, s ott is érettségiztem 1985-ben. Persze nyilván én a szovjet valóság felső szegmensével ismerkedtem így meg, hiszen aki a szovjet rendszerben nem csak utazhatott, de külföldön dolgozhatott, az mindenképpen privilegizált embernek számított. A szovjet rendszer sokkal jobban elzárta az embereket a nyugati világtól,… Read More »

Az orosz Koós-Korda

A Szovjetúnióban a könnyűzenébe jóval később engedte be a hatalom a nyugati divatot, mint a kádári Magyarországon. Ami Magyarországon már a 60-as évek végén és különösen a 70-es években lehetséges volt, az a Szovjetúnióban csak a 80-as évektől. Addig a hagyományos sanzon műfajon kívül nemigen volt más. Ennek a műfajnak a legnépszerűbb alakja a féldisszidens státuszú Vlagyimir Viszockij… Read More »

Szovjet Közép-Ázsia

A volt szovjet Közép-Ázsia az az 5 mai független állam, mely a Szovjetúnió összeomlása előtt annak része volt mint tagköztársaság: Kazahsztán Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán. A terület mai lakossága kb. 72 millió fő. Az etnikai arányok: 43 % üzbég, 17 % kazah, 12 % tadzsik, 9 % orosz, 7 % kirgiz, 6 % türkmén, és 6 % minden… Read More »

Csernobil

Ritkaság: egy hiteles film. Ami meglepett az új Chernobyl című filmsorozatban: jól lett ábrázolva a 80-as évek szovjet valósága, mind a tárgyi, mind az emberi elem tekintetében. Ez ritkaság nyugati filmekben. S ezen az se segített volna önmagában, hogy a filmet a volt Szovjetúnióban forgatták, a statiszták pedig ex-szovjetek emiatt. Szóval jól lett megcsinálva. S a színészek is… Read More »