Az orosz világháborús kollaboracionizmushoz való hozzáállás ma is rendkívül egységes, s teljesen független a politikai állásponttól. A mai Oroszországban nagyjából 4 fő politikai irányzat létezik, kb. a következő arányokban: 60 % putyinizmus, 20 % kommunizmus, 10 % nacionalizmus, 10 % liberalizmus. Gyakorlatilag csak a nacionalista táborban van valamilyen részleges támogatottsága a háború alatti kollaboracionistáknak. De ez még itt… Read More »
Május 8-án, ill. – orosz számítás szerint – 9-én van az európai világháború végének évfordulója. Ennek kapcsán kaptam a kérdést: miben volt jobb a Szovjetúnió Németországnál, egyáltalán jó volt-e bármiben is. A hasonlóságok valóban nagyok: mindkettő világuralmat akart, mindkettő totalitárius rendszert terjesztett, mindkettő kegyetlenkedett, mindkettő agresszor volt. De mégis, akkor mi az, amiben a Szovjetúnió jobb volt? Nos,… Read More »
A Téli Háború története közismert, ezért most egy kicsit más nézőpontból megvilágítva. Sztálin fő célja természetesen a marxista eszme terjesztése volt, de a 30-as évek végétől ezt a célt kiegészítette egy másodlagos, hazafias cél is – ezt a tényt az antikommunista orosz emigráció is elismerte -, ez pedig Oroszország területi egységének visszállítása volt. Az 1917-es puccs után sok… Read More »
A háború kitörésekor Bulgária kinyílvánítja semlegességét. A bolgár közvélemény és a vezetés közös akarata, hogy túl veszélyes lenne ismét háborúba lépni, mert ez lehet a harmadik vereség (1913 és 1918 után) egy nemzedéken belül. A kormányzat tehát a politikai megoldásra összpontosít a területi revíziót illetően. 1940 februárjában a cár kinevezi miniszterelnöknek a németbarát, de a nácizmust elutasító Bogdan… Read More »
Bulgária a két világháború között. Az első, háború utáni választásokon előretörnek a baloldali erők. A legnagyobb párt az agrárpárt, második párt a kommunista, harmadik a szociáldemokrata. Az agrárpárt koalícióra lép két jobboldali párttal. Az új kormány fő feladata a békeszerződés aláírása. A Neuilly-sur-Seine-ben 1919. november 27-én aláírt békeszerződés állapítja meg Bulgária új határait. Az eredeti szerb és görög… Read More »
Bulgária óvatos az I. vh. kirobbanásakor. Ennek oka az 1913-ben elszenvedett vereség a balkáni háborúkban. Mind az elit, mind a közvélemény fél egy újabb háborútól, attól tartva, hogy abban az ország ismét a vesztes oldalra kerülhet. Azonban mindez nem feledteti a megoldatlan kérdéseket, többek között a külföldön maradt bolgár többségű területek kérdését. A bolgár politikai pártok 3 részre… Read More »
Mivel manapság egyre gyakrabban jelennek meg egy új nagy háború előjelei, érdemes visszaemlékezni hogyan kezdődött annak idején a világháború. Természetesen az első, mert a második csak az első folytatása volt. 1815-ben Napoleon legyőzésével kialakult a korabeli „helsinki” megállapodás az európai határok sérthetetlenségéről. Természetesen ez azonban tarthatatlannak bizonyult. A fő kiinduló az Oszmán Birodalom lassú agóniája volt, mely a… Read More »
Megnéztem a kb. 4 óra hosszú, Betiltott igazság című, 2013-as orosznyelvű ukrán dokumentumfilmet. Azt hittem, elvesztegett idő lesz, de mégsem. Bár érezhető benne az oroszellenes aktuálpolitikai szándék, mégis a szerző igyekezett valós adatokkal érvelni. A film témája az 1941-1945 közti német-szovjet háború. A film alapvető kiinduló pontja, hogy egyetért a náci Nétemország korabeli hivatalos érvelésével, miszerint a Szovjetúnió… Read More »
Az 1936-1945 között létezett Anti-Komintern Paktum aláírói összesen 13 ország voltak. Ezek: Bulgária, Dánia, Finnország Horvátország, Japán, Kína, Magyarország, Mandzsúria Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia. Ezek közül két állam semleges maradt a háború alatt: Dánia és Spanyolország. A maradék 11 államból 9 területi veszteséggel fejezte be a II. világháborút. Horvátország, Mandzsúria, Szlovákia megszűntek államokként létezni a háború végeztével.… Read More »
Egy nálam jóval idősebb ismerősöm magyar katona volt a II. vh. alatt. A keleti fronton fogságba esett, s hosszú éveket fogolytáborban töltött. Mesélte, hogy milyen jókat ettek a fogolytáborban. Különösen az erdőben szedett csalánból helyben főzött főzelék volt a legjobb. Mesélte, hogy később, a 80-as években, találkozott egy volt fogolytársával. Elhatározták, csinálnak csalánfőzeléket. Szedtek csalán és a konyhai… Read More »