Tisztulás

By | 2018-09-20

Viccesek a keveset gondolkodó véleményezők. Minden oldalon, a Fidesz oldalán is.

A fideszes fősodor máig álomvilágban él, amit nem ment az, hogy a ballibek is álomvilágban élnek, s a ballib álomvilág nyilván jóval rombolóbb.

A klasszikus eset 2000 ősze, amikor a republikánusok nyertek az amerikai elnökválasztáson, s a teljes fideszes médiavilág – mely akkor elég csekélyke volt -, különösen a Demokrata című hetilap annyira belelovalta magát az amerikai kampányba, hogy aztán valamiféle saját győzelemként kommuninálta Bush választási győzelmét.

Ellentétben Trump tavelyelőtti győzelmével, mely valóban komoly változásokra adhatott reményeket, Bush győzelme 2000-ben Gore ellenében semmilyen reményekre nem adhatott semmilyen lehetőséget. A két fő amerikai párt között az eltérés eleve minimális, mint mondjuk a német kereszténydemokraták és szocdemek között van.

A Fidesz újabb kormányzása – 2010 – óta sajnos ugyanezt látjuk, bár tény, hogy vannak már józan hangok is. De a fősodor még mindig valamiféle összeurópai jobb-bal ellentétbe igyekszik beleszuszakolni a magyar belpolitikát, értsd, van a rossz „komcsi” baloldal és a jó „keresztény” jobboldal.

Pedig a valóság az, hogy Nyugat-Európában se a kereszténydemokrata középjobb nem kereszténydemokrata, se a szocdem középbal nem szocdem: mindkettő színliberális. Mikroszkóppal kell keresni a két irányzat eltéréseit.

Remélem, most már a Néppárt agyatlan dicsőítése véget ér lassan. A Néppárt a nemzetközi tőke csicskása, s semmivel se jobb kamu ellenfelénél, a Szocialistáknál, sőt sokszor, retorikájában még rosszabb is: míg a szocialisták legalább a látszat kedvéért, szavakban meg-megszólalnak a kisemberekért, addig a néppártiak bőszen dicsőíték a szabad piacot.

Nyilván megértem, van taktika is a világon, de ne keverjük a kényszerű taktikát a valósággal.

Mindenesetre köszönjük meg Szargentíninek, hogy akaratlanul is segítette a fejek tisztulását.