Többnemzetiségű államok a Balkánon

By | 2017-05-07

A mostani macedóniai események kapcsán sokan nem értik miről is van szó.

Azt hiszik, ez afféle jobboldal-baloldal viszály, ill. Soros és Putyin emberei harcolnak egymással. Látszólag így van.

A macedón politikai életet 2 fő párt dominálja, mindkettő azonos támogatottsággal bír, mindkettő kb. a parlamenti mandátumok 40 %-át tudhatja magáénak. Mindkét párt gazdasági értelemben liberális, de az egyik baloldalinak, míg a másik jobboldalinak nevezi magát, aminek fő oka, hogy a baloldaliak a volt kommunista állampárt utódja, míg a jobboldaliak az antikommunista ellenzék utódja. Mindkét oldal nacionalista, az eltérések köztük nehezen észrevehetők. Talán azt lehet felhozni, hogy a “baloldal” nyugatpártibb a “jobboldalnál”, de a jobboldal se nevezhető nyugatellenesnek. Ami az oroszpártiságot illeti, bár a jobboldalt nevezik oroszpártinak, a baloldal se oroszellenes. A két tömb közti ellentét fő alapja személyes utálat egyes vezetők között.

A fő probléma az országban etnikai: az albán kisebbség nem akar az országban élni, évek óta bojkottálja a macedón államot. A végcél: az albán többségű területek elszakítása, azok egyesítése Koszovóval és/vagy Albániával.

A Balkánon a többnemzetiségű államoknak sose volt jövője. Minden balkáni állam egy adott nemzetiség állama, s mindenki más idegen elem. Ha az idegen elemek lojálisak, értsd, hajlandóak lassan asszimilálódni, akkor a többség szimpátiával tekint rájuk. De ha egy kisebbség túl nagy létszámú, az sosem lojális.

A Balkánon a kisebbségi jogok megadása az állam gyengeségének a jele, továbbá felhívás az adott kisebbség felé, hogy az illető állam készen áll arra, hogy felrobbantsa magát. Az ennél több kisebbségi jog, a kollektív autonómia, sőt ennek fokozott alakja, a területi autonómia pedig egyenesen felhívás az elszakadásra. Ezért a kisebbségek nem lesznek sose lojálisabbak az autonómia miatt, hanem ellenkezőleg ez csökkenti lojalitásukat az illető államhoz. A területi autonómia arra jel, hogy az adott terület előtt végleg megnyílt a függetlenség lehetősége.

Cak pár balkáni terület története, mely az idők során autonómiát kapott:

  • Bulgária: autonómia 1878, függetlenség 1908,
  • Kelet-Rumália: autonómia 1878, csatlakozás Bulgáriához 1885,
  • Koszovó: autonómia 1946, függetlenség 2008,
  • Kréta: autonómia 1898, csatlakozás Görögországhoz 1913,
  • Románia: autonómia 1859, függetlenség 1878,
  • Szerbia: autonómia 1815, függetlenség 1878.

Hát, ezért nem szeretik sehol a Balkánon a kisebbségi jogokat.

  • ZorróAszter

    Szerintem helytelen összehasonlítani az Oszmán Birodalom részeként elnyert autonómiát mondjuk a székelyek autonómiájával.

    Ott más mechanizmusok működtek, mint monjuk ma a független Macedónián belül.

    Az elszakadástól való félelem meg a kisebbség elleni gyűlölet bárhol felkelthető, ha a politikai elit erkölcstelenebb és gátlástalanabb a világátlagnál.