Törvények

By | 2018-04-18

Ez Platón leghosszabb műve. Csak az egyes részek lényegi elemeit fogom felvázolni.

I. könyv

A törvények isteni eredetűek.

Az államok természetes állapota: az egymás közti háború. Az állam fő célja, hogy képes legyen magát megvédeni, azaz képes legyen győzni a többi állam felett. Ennek következménye az a spártai elv, hogy a legfontosabb polgári kötelezettség a katonai képesség.

A legnagyobb rossz a polgárháború, mert ebben az állam saját magával háborúzik.

Az athéniek szerint a legfontosabb győzelem az, amit magunk felett aratunk, ehhez a mértékletesség elérése szükséges. A mértékletességet kiegészíti a bölcsesség és az igazságosság.

Melyek a fő erények, s mik a fontossági sorrendjük? Az erények rangsora:

  • emberi erények: szépség, egészség,  erő, gazdagság,
  • isteni erények: mértékletesség, igazságosság, bölcsesség, bátorság.

II. könyv

A nevelés jellege.

Az ember kisgyerekként először a gyönyörrel és a fájdalommal találkozik, ezek a jó és a rossz első megjelenései. Az gyönyört keressük, a fájdalmat kerüljük. A gyerekeknek meg kell tanítani, minek helyes örülnie, s mit helyes kerülnie.

Fontos eszköz a jó megtanításához a harmóniaérzék, mely leginkább a zenében, a táncban, s a testnevelésben érhető elő.

A gyereket szoktatni kell a jóhoz. Nem lehet maga a gyönyör a mérce, mert ebben az ízlések eltérnek, ehelyett a jó emberek gyönyöre kell, hogy legyen az az alap, melyhez képest megítéljük mit kell tanítani és mit nem.

A legszebb élet az igazságos élet.

III. könyv

Hogyan keletkeztek az államok?

A pátriárchia az eredeti rend, alapja a nagycsalád, a nagyobb települések pedig kisebbekből jöttek létre. A rend lehet arisztokrácia, monarchia, vagy ezek keveréke. Sokan tévesen abban hisznek, a törvényekkel mindenkinek egyet kell értenie, de ez hatalmas tévedés, hiszen ki gondolná, hogy egy orvos gyógymódjával egyet kell értenie a betegnek?

Az államiság három alapeszméje: testvériség, szabadság, bölcsesség.

A vezető feladata a lehető legnagyobb bölcsesség adása az államának. A legnagyobb ostobaság jele: elítélni a jót és szeretni a rosszat.

Mik a hatalom lehetséges alapjai:

  • szülői hatalom az utódok felett,
  • nemesek hatalma közemberek felett,
  • idősek hatalma fiatalok felett,
  • gazdák hatalma a szolgák felett,
  • erősek hatalma a gyengék felett,
  • uralom sorshúzás alapján,
  • bölcsek hatalma ostobák felett – ez az egyetlen természetes szabály az összes közül.

Az uralkodó legfontosabb erénye a mértékletesség, de ez önmagában nem elég, de viszont szükséges minden máshoz. A mértéktelen ember kezébe nem szabad hatalmat adni. Az ideális tehát: a mértékletes és bölcs uralkodó.

A két állami alaptípus: a perzsiai monarchia és az athéni demokrácia. Minden más politikai rendszer e kettő valamilyen fokú keveréke.

A perzsák túlzásba vitték a rabságot, az athéniek meg a szabadságot. Az athéni rend oda vezetett, hogy ostoba emberek kezdtek uralkodni saját maguk felett.

IV. könyv

Az állam neve jellemzően földrajzi alapú.

Helyes, ha van közös nyelv, vallás és jogrend, de viszont egy újonnan létrehozandó állam esetében jobb, ha a lakosság heterogén, így könnyebb elfogadtatni velük az új rendet.

A legfontosabb, hogy az emberek a lehető legjobbakká váljanak.

A legjobb, ha akad egy jó, nemes és bölcs zsarnok, aki maga is helyes példát mutat.

Azonban ennek esélye minimális, mert a korlátlan hatalom megrontja az embereket. Így ideális állam nem lehetséges, a legkisebb rosszat kell tehát megtalálnunk, ez pedig a törvényes uralom.

Isten minden dolgok mértéke. Az ember mértékletességgel lehet az istenek előtt kedves.

A jó törvényhozónak példát kell mutatnia saját életével.

A törvényeknek preambulummal is kell rendelkezniük, hogy magyarázzák az illető törvényt. Ahogy az orvos is elmagyarázza, mi a beteg állapotának az oka, s mi rá a javasolt gyógymód. A törvény célja sose a büntetés, hanem a gyógyítás.

V. könyv

Az igazság a legfőbb jó. A lélek a fontos, nem a test, a fő alapelv a mértékletesség.

A legnagyobb rossz alapja pedig a túlzott önimádat.

Az ideális államban fontos a polgárok száma, az ideális szám 5040, ennyi teljesjogú polgárnak kell lennie. (Miért? Mert a legkisebb szám, mely osztható minden 1 és 10 közti számmal.) A közös istentiszteletek során testvéri érzések alakulnak ki a polgárok közt. A vezetőknek kell leginkább erényeseknek lenniük

Magántulajdon: nem szükséges, az ideális államban nincs tulajdon, továbbá nő- és gyerekközösség van
De mivel ez nem valósítható meg emberekkel, így a legkisebb rosszat kell választani.

A vagyoni különbségeknek minimálisnak kell lenniük, nem lehet senkinek se aranya, se ezüstje, se idegen valutája, minden 5040 családnak csak egyetlen örököse lehet. Születésszabályozás szükség, valamint a bevándorlás szigorú ellenőrzése. Ha a lakosság megnő, a felesleges lakosság elhagyja az államot, s máshol új államot alapít. A pénznek meg kell maradnia, de ez a pénz nem lesz átváltható más pénznemekre. Idegen pénz csak a a más államokkal való kereskedéshez szükséges mértékben megengedett, az államba azonban nem vihető be. A földtulajdon az államé, azt csak örökös használatra adja ki a családoknak, a föld nem lehet adásvétel tárgya. Nincs kamat. Az állam meghatároz vagyoni határokat, a legkisebb mérték mindenkinek jár, ennek a 4-szerese pedig a felső határ, akinek ennél több van, a többlet az államra száll.

VI. könyv

A közhatalmi tisztségek részletes leírása.

A magánéletet is szabályoznia kell az államnak.

VII. könyv

A szokásjog fontosabb, mert nem lehet mindenre törvény.

A testnevelés a legjobb tárgy a test számára, míg a zenei oktatás a legjobb a léleknek.

A nevelés módjának részletes leírása. Kisgyereknél a nevelés felvilágosítás jellegű, óvodás korban nevelő játék, később – 6 éves kortól – a különböző nemű gyerek nevelése elválik, de a lányokat is meg kell tanítani a fegyverforgatásra. A matematika mellett a csillagászat is fontos tárgy, hiba, hogy egyesek ezt istentelennek gondolják.

VIII. könyv

A különböző vallási ünnepek és sportjátékok részletes leírása. A sportversenyeken már a kisgyerekek és a kamaszok is részt vesznek, külön kategóriában.

Családi jog. A homoszexualitás természetellenes, így tilos. A közeli vérrokonok közti nemi kapcsolat szintén tiltott.

A bűnt elkövető rabszolgák megkorbácsolása.

Gazdasági törvények.

IX. könyv

Szégyen, hogy kell lennie büntetőjogi rendelkezéseknek is, ez ugyanis azt jelenti, arra számítunk, hogy egyes polgárok nem lesznek jó. Mégis ez szükséges.

Következik a büntetőjogi szabályok részletes leírása. Pár érdekességet kiemelek.

A büntetés célja a javítás, nem a bosszú. Ha valaki javíthatatlan, ki kell végezni. Pénzbüntetés csak olyan mértékben lehet, hogy az ne szegényítse el a bűnöst és családját a minimális vagyoni szint alá. A bűnös családja ártatlannak számít, nem büntethető.

A lopás büntetése az ellopott érték duplája.

Enyhébb büntetés jár, ha károkozás történik jogsértés nélkül – elegendő a kár megtérítése.
Keményebb büntetés jár, ha jogsértés is történik – a cél az elkövető és a sértett közti testvéri viszony helyreállítása.

A bűnök rangsorolása:

  • gondatlanságból elkövetett,
  • szándékosan elkövetett.

Azaz a legsúlyosabb a szándékos jogsértés, a legenyhébb pedig a gondatlan károkozás.

Mindenképpen halálbüntetés jár, ha:

  • rabszolga öl meg szándékosan szabad embert,
  • gyerek öl meg szülőt szándékosan, a gyerek a szülőjét önvédelemből se ölheti meg,
  • más ember szándékos megölése aljas indokból,
  • valaki az állami vagyonból lop.

A legnagyobb bűnök oka:

  • a pénzéhség,
  • az irigység,
  • a félelem.

Az emberölés nem bűn, ha az oka önvédelem (kivéve az említett esetet) életét veszélyeztető támadás, rablás, nemi erőszak ellen.

X. Könyv

A legnagyobb bűn a szentségtörés, mert az állam alapját veszélyezteti.

Három tévhit az istenekről:

  • nem léteznek,
  • téteznek, de nem törődnek az emberek dolgaival,
  • téteznek és törődnek az emberek dolgaival, de az elkövetett bűn megváltható áldozat bemutatásával.

A lélek előbbvaló a testnél,

Egyes dolgok nyugalomban vannak, mások mozgásban, a mozgás 10 változata:

  1. körforgás,
  2. helyváltoztatás,
  3. csúszás,
  4. gördülés,
  5. egyesülés,
  6. növekedés,
  7. szétválás,
  8. hanyatlás,
  9. mások mozgatása,
  10. önmaga és mások mozgatása – ez a legerősebb mozgás, az első mozgás, az első létező, ez a lélek jellemzője.

XI. könyv

Tulajdonjogi és kereskedelmi törvények leírása.

XII. könyv

Az idegen bűnöst enyhébben kell ítélni, mivel ő nem részesült abban az oktatásban, amiben a helyi polgár, azaz esetleg csak tudatlanságból követett el bűnt.

Katonai szabályok.

Kötelező a részvétel a politikai életben.

A külföldre való utazáshoz külön állami engedély szükséges, így lehet kizárni a káros idegen hatásokat. Ilyen engedély csak 40. évét betöltött polgárnak adható. Magáncélból senki se utazhat.

Részletes alkotmányjogi szabályok: a tisztségek, s azok betöltésének szabályai.

Végszó: minden törvény alapja az erény.