Tudat

By | 2020-04-18

A tudat témája a modern filozófia messze legfontosabb vitatott kérdése. Vázoltam már a témát, most szeretném bemutatni David Chalmers ausztrál filozófus nyomán, akinek könyve – The Character of Consciousness – talán a legvilágosabban írja le a kérdést. Érdemes az egész könyvet elolvasni – azt hiszem, magyar fordítása nem létezik -, én csak pár gondolatot osztanék meg.

Az alapkérdés az, hogy mi is a tudat, leegyszerűsítve mi a kapcsolat az agy és a tudat között. Chalmers alapgondolata, hogy a téma felosztható könnyű és nehéz problémára. A könnyű probléma az, hogy az agy hogyan vezérli magát és a testet, mik ennek szabályosságai és módjai. Ezek alapvetően biológiai kérdések, s ha nincsenek is teljes körűen megválaszolva az ide tartozó kérdések, akkor is joggal számíthatunk arra, hogy idővel ezek a kérdések, a biológia és az orvostudomány fejlődésével, tisztázva lesznek. Ezzel szemben a nehéz probléma maga a tapasztalat, az érzés kérdése, mely szükségtelen az agy működéséhez, viszont meglétük kétségtelen, hiszen – ha másként nem – minden tudja saját magáról, hogy vannak érzései.

A szerző felsorolja a probléna egtes megoldási kísérleteit:

  • materialista tanok:
    • erősebb alakban eliminatívizmus, gyengébb alakban funkcionalizmus: azaz a tudat eleve nem létezik mint önálló entitás, vagy csupán mellékterméke az agy funkcionális működésének, azaz nincs olyan állapot, mely ne lenne leírható kizárólag fizikai alapon,
    • agy-tudat egyezés elmélet: azaz az agy működése és a tudat ugyanaz, másképp megfogalmazva, tehát különböző megfogalmazások ugyan, de alapjuk azonos, nem különböznek lényegileg,
    • tudáshiányra, azaz jövőbeli fejlődésre hivatkozás: egyszerűen ma még nem vagyunk képesek ismerethiány miatt magyarázni a tudat pontos származását az agyból, de a tudomány fejlődése erre megoldást fog hozni, hiszen elvi ellentmondás nincs a kettő között;
  • dualista tanok:
    • interakcionizmus: az agy és a tudat között kölcsönös hatás van,
    • epifenomenalizmus: létezik tudat, de az az agy hatása alatt áll, s fordított hatás nincs;
  • idealizmus:
    • pánpszichizmus: azaz míg az anyag a struktúra, addig a szellem a belső jelleg, ez minden szinten igaz, a tudat csupán a szellem magas fokú formája,
    • teizmus: külső szellem formálta meg az anyagot, ennek eredménye/része a tudat.

A szerző alapvetően a pánpszichizmus mellett érvel leginkább, de erről majd másik cikkben. Éppen az az érdekes Chalmersszel, hogy – bár ateista ugyan – határozottan szakít a többségi materialista álláspontokkal.