Tudományos ateizmus

A tudományos ateizmus önellentmondás.

Aki ugyanis tagadja, hogy van más a tudományon kívül, attól humoros, ha bármilyen tudományon kívüli és tudományosan nem igazolható meggyőződése.

S ezt nem azt jelenti, hogy valaki ne hihetne valamiben is, hiszen bátran hihet tudományos tényekben, azok megértése vagy személyes tapasztalása nélkül. Pl. ha valaki sose járt Egyiptomban, elhiheti az ottani piramisok létezését, szimplán azon az alapon, hogy tekintélyek ezt így mondják vagy látott képet róluk.

Ha viszont tudományon kívüli elméleteket kezd alkotni bárki is tudományos tények alapján, az már nem tudomány, hanem ideológia,

A tudományvallás pedig ugyanolyan vallás, mint a kereszténység. A tudományos ateizmus pedig tudományvallás.

Lehetséges olyan ateizmus is persze, mely nem vallás, de ezt jellemzően agnoszticizmusnak szokták hívni: azaz kijelenti, Isten létezése értelmezhetetlen kérdés a tudomány számára, nincs ilyen tudományos kérdés, így nem kell vele foglalkozni. Az agnoszticista se azt nem állítja, hogy van Isten, se azt, hogy nincs, hiszen egyikre se tud tudományos érvet felhozni.

A tudományos ateista viszont állítja, hogy Isten nincs. Ami nincs az nincs, s a nincs nincsségét nem lehet bizonyítani. Ha valami tényleg nincs, arról nem is lehet beszélni.

Ezért vallás mind a marxista ateizmus, mind a modern, liberális tudományos ateizmus. Ennek főguruja Richard Dawkins próféta.

Dawkins persze ravasz alak, azokkal vitázik leginkább, akikkel könnyű, mert nincs igazuk. Dawkins kedvenc ellenfele a keresztény kreacionizmus, ami egy MARGINÁLIS újprotestáns tézis, ráadásul pont a tükörképe a dawkinsizmusnak. A kreacionisták és a dawkinsisták is abból a téves axiómából indulnak ki, hogy a Biblia minden keresztény tanítás forrása, s szó szerint értelmezendő.

Íme egy kedvenc nem-vallási példám.

József Attila A Dunánál című versében leírja, hogy már százezer éve ül a rakparton.

Erre a dawkinsista azt mondja: a vers hazugság, hiszen bizonyítani lehet, hogy József Attila meghalt 32 évesen, azaz nem ülhetett 100 ezer évig sehol.

A kreacionista pedig azt mondja, de igen, József Attila ott ült százezer évig, mert a verse tévedhetetlen, azaz mi tévedünk, amikor azt hisszük, hogy meghalt 32 évesen.

S mindkettő baromság.

A tudományos ateizmus be akarja hozni az anyagi világba Istent, hogy bizonyítsa nemlétezését. Ezzel saját maga alatt vágja a fát, hiszen még a vallás se állítja Isten létezését az anyagi világon belül.

A vallás szerint Isten nem bizonyítható racionális tudásalapon!

A vallás éppen azt állítja, van egy másik világ, az anyagi, érzékelhető világon kívül, s abban való jelenségek nem igazolhatóak az anyagi világon belüli eszközökkel.

A tudományosan ateista viszont hiszi, hogy Isten nemléte bizonyítható. Márpedig abban HINNI, hogy valami nincs az is vallás. A tudományvallás is vallás tehát.