Tudományos ateizmus

By | 2018-01-15

A tudományos ateizmus önellentmondás.

Aki ugyanis tagadja, hogy van más a tudományon kívül, attól humoros, ha bármilyen tudományon kívüli és tudományosan nem igazolható meggyőződése.

S ezt nem azt jelenti, hogy valaki ne hihetne valamiben is, hiszen bátran hihet tudományos tényekben, azok megértése vagy személyes tapasztalása nélkül. Pl. ha valaki sose járt Egyiptomban, elhiheti az ottani piramisok létezését, szimplán azon az alapon, hogy tekintélyek ezt így mondják vagy látott képet róluk.

Ha viszont tudományon kívüli elméleteket kezd alkotni bárki is tudományos tények alapján, az már nem tudomány, hanem ideológia,

A tudományvallás pedig ugyanolyan vallás, mint a kereszténység. A tudományos ateizmus pedig tudományvallás.

Lehetséges olyan ateizmus is persze, mely nem vallás, de ezt jellemzően agnoszticizmusnak szokták hívni: azaz kijelenti, Isten létezése értelmezhetetlen kérdés a tudomány számára, nincs ilyen tudományos kérdés, így nem kell vele foglalkozni. Az agnoszticista se azt nem állítja, hogy van Isten, se azt, hogy nincs, hiszen egyikre se tud tudományos érvet felhozni.

A tudományos ateista viszont állítja, hogy Isten nincs. Ami nincs az nincs, s a nincs nincsségét nem lehet bizonyítani. Ha valami tényleg nincs, arról nem is lehet beszélni.

Ezért vallás mind a marxista ateizmus, mind a modern, liberális tudományos ateizmus. Ennek főguruja Richard Dawkins próféta.

Dawkins persze ravasz alak, azokkal vitázik leginkább, akikkel könnyű, mert nincs igazuk. Dawkins kedvenc ellenfele a keresztény kreacionizmus, ami egy MARGINÁLIS újprotestáns tézis, ráadásul pont a tükörképe a dawkinsizmusnak. A kreacionisták és a dawkinsisták is abból a téves axiómából indulnak ki, hogy a Biblia minden keresztény tanítás forrása, s szó szerint értelmezendő.

Íme egy kedvenc nem-vallási példám.

József Attila A Dunánál című versében leírja, hogy már százezer éve ül a rakparton.

Erre a dawkinsista azt mondja: a vers hazugság, hiszen bizonyítani lehet, hogy József Attila meghalt 32 évesen, azaz nem ülhetett 100 ezer évig sehol.

A kreacionista pedig azt mondja, de igen, József Attila ott ült százezer évig, mert a verse tévedhetetlen, azaz mi tévedünk, amikor azt hisszük, hogy meghalt 32 évesen.

S mindkettő baromság.

A tudományos ateizmus be akarja hozni az anyagi világba Istent, hogy bizonyítsa nemlétezését. Ezzel saját maga alatt vágja a fát, hiszen még a vallás se állítja Isten létezését az anyagi világon belül.

A vallás szerint Isten nem bizonyítható racionális tudásalapon!

A vallás éppen azt állítja, van egy másik világ, az anyagi, érzékelhető világon kívül, s abban való jelenségek nem igazolhatóak az anyagi világon belüli eszközökkel.

A tudományosan ateista viszont hiszi, hogy Isten nemléte bizonyítható. Márpedig abban HINNI, hogy valami nincs az is vallás. A tudományvallás is vallás tehát.

  • vergyula

    Érdekes az egyiptomi példa. Egyszer egy srác azt mondta nekem, hogy “nem hiszek el semmit, ami még nem láttam” Pont a piramisokat hoztam fel neki: “Jártál már Egyiptomban? Nem? Akkor szerinted a piramisok nem léteznek?” – “öööö, hát, nem” 🙂

    JA-ról csak annyit, hogy hálistennek az ő tanításait nem követik milliók, félő, hogy sokan törnének be tiszta szívvel embert ölni.

    “A tudományosan ateista viszont hiszi, hogy Isten nemléte bizonyítható.” – Hát tegye meg! Vagy arra vár, hogy a tudomány majd eljut arra a szintre, hogy erre képes lesz? Nem fog. Akármennyire fejlődik, mindig racionális marad.

    Én azt nem értem, hogy a vallás – minden széthúzás, vita, felekezeti különbség ellenére – hogy lehet mégis ilyen egységes. Mert az még megértem, hogy “A vallás éppen azt állítja, van egy másik világ, az anyagi, érzékelhető világon kívül, s abban való jelenségek nem igazolhatóak az anyagi világon belüli eszközökkel.”, és hogy ebben több millióan hisznek. Rendben, úgy gondolják, hogy kell lennie valami többnek is a fizikai lét mögött, helyett, vagy azon túl. De pl. a katolicizmusban rengeteg konkrét törvény, parancs, dogma, szabály van. Hogy lehet, hogy ezekben pont egyetértenek milliók, mindenféle racionális alátámasztás nélkül? És hogy lehet, hogy ezeket az elveket – melyek teljes mértékben az irracionalitásból származnak – átemelik a racionális világba, és gyakran kevésbé hívő társaikra is rá akarják kényszeríteni?

  • Tamas Waldmann

    Bizonyítható, hogy egy szám egyszerre nem lehet páros és páratlan is. Önellentmondásos dolgok nem létezhetnek. Ha egy isten definíciója szerint önellentmondásos, akkor nem létezhet. Egy ilyen istenre azt mondani, hogy nem létezik nem hit kérdése.

    • Isten miért lenne ellentmondásos?

      • Ferenczi Krisztián

        Vminek a léte vagy nem léte nem feltétlenül bizonyítható, viszont bárminek vizsgálható a hatása a világra. Ha azt mondom, pl, hogy természetfeletti erővel bírok és rákot tudok növeszteni az agyadban, az előbbi állítás nem vizsgálható, csak azon keresztül, ami annak következménye: tudok-e rákot növeszteni az agyadban. Nosza, nekem kellene bizonyítanom, hogy képes vagyok rá. Vagy állíthatom azt, hogy valójában egy láthatatlan műhold van a Hold nem látható felén, amit szintén nem tudunk eldönteni, mert olyanok az állításaim, ami ellenőrizhetetlen, azonban felmerül a kérdés, hogy ennek van-e bármi hatása az életünkre? Mert ha nincs, akkor marhára felesleges róla vitázni, de ha azt mondom, hogy ez okozza természetfeletti képességem, akkor ez már megint vizsgálható.

        Vegyünk egy ilyen vizsgálatot. Állítólag Isten jó fej és lehet hozzá imádkozni, néha meghallgat, és akkor majd jó lesz vagy csodát fog tenni, muhaha. Csak az a helyzet, hogy éppen az ellenkezője jött ki: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2802370/ Az, akiért imádkoznak és tudja, hogy imádkoznak, lassabban gyógyul, mint az, akiért nem imádkoznak, vagy nem tudja, hogy imádkoznak. Amiből vagy az következik, hogy Isten egy szemét geci; vagy az imának nem, hogy semmi értelme, még káros is; vagy ami sokkal logikusabb: ha van is bármelyik isten, pont leszarja, hogy mi történik veled, te aztán imádkozhatsz, rúgkapálhatsz, nem hatja meg. Tudományosan ugyanis egész jól megmagyarázható a jelenség: aki tudja, hogy imádkoznak érte, kevésbé követi az orvosi utasításokat, illetve kevésbé pontosan. (És ugye ebből is látszik, hogy a tudományos dolgok működnek, az ima meg nem)

        Több ima hatékonysággal kapcsolatos kutatás is van, és rendre az jön ki, hogy totálisan hatékonytalan, semmivel többet nem tud nyújtani, mint egy istenhit nélküli meditáció.

        De egyébként is, ha van némi pszichológiai előképzettséged, majd elolvasod a Bibliát, egy súlyosan kisebbrendűségi komplexussal küzdő, nárcisztikus, tekintélyelvű Istenkép alakul át a végére egy bölcsebb emberré, miután az emberek megölték a fiát. Tehát nem elég, hogy súlyosan éretlen a sztori elején, aki állítólag kezdetektől tökéletes, végigmegy egy személyiségfejlődésen. Aztán ott vannak a meseszámok, amik a természetes előfordulásukhoz képest súlyosan felülreprezentáltak – ez rendszerint arra utal, hogy emberi kitalációk a számadatok, nem pedig valósak. És a többi, és a többi…

        • Isten hatása az anyagi világban a teremtés és a lélek működése. Az előbbi egyáltalán nem vizsgálható tudományosan, az utóbbi meg nagyon nehézkesen.

          Az ima nem egy automata, hogy bedobunk pénzt és kivesszük a kólát. Isten nem teljesít olyan imát, ami káros lenne akár az isteni tervre, akár az imádkozóra.

          A Bibliát emberek írták, így nyilván érzpődik a szerzők egyénisége is benne.

          • Ferenczi Krisztián

            Sokfelé lehetne elindulni, a kognitív disszonancia kizárása érdekében kérlek írd le nekem ide, hogy mi lenne az, ami számodra bizonyítaná, hogy egyik isten sem létezik, illetve azt esetleg, hogy másik isten létezik, és nem a tied.
            Csak mert ha tulajdonképpen számodra megkérdőjelezhetetlen tény, hogy Isten márpedig mindenképpen van, akkor nyilván bármilyen ellentmondásból képes leszel kimazsolázni Isten létét, csak ez valójában ugyebár a komolyanvehetetlen álgondolkozás, amit a pszichológia önigazolás keresésnek hív.

            https://i.pinimg.com/originals/7e/6d/b1/7e6db1b0ba2114c828ad74ca067a56e4.jpg

            • Isten egy, nem lehet “másik” Isten.

              Isten nemlétét feltételezni abszurd hit, tegyük hozzá.

              • Ferenczi Krisztián

                Jaaa, hogy ez ilyen magától értetődő evidencia lenne? De ha ez ilyen tök egyértelmű, akkor hogy a fenében van, hogy a világ különböző részein teljesen más istenképek és istenek, adott esetben csak természetkultusz alakult ki? Mert vhogy Kolumbusz sem azzal találkozott, hogy közösen ünnepelték a Húsvétot az Indiánokkal a mexikói öbölben, az ókori görögök is másra lyukadtak ki Zeuszékkal; Kína, India, Japán, az Óceániai szigetek, … Mint ha ezeken a területeken egészen mást gondoltak volna evidensnek, amíg beléjük nem verték, hogy a kereszténység lesz a tuti befutó.
                Mert példának okáért a csillagászati ismeretek és a naptárak között volt átfedés, a világ minden pontján, tehát azt joggal nevezhetjük szerintem “evidenciának”; a te elméleted meg erősen távol áll ettől.

                https://uploads.disquscdn.com/images/2196eeb54db906ff0491dd7b595b195a3adddd7fc05146adb8407afcfa0270a6.jpg

                De számomra sem tűnik annyira evidensnek, úgyhogy ha esetleg válaszolnál a fenti kérdésre, az előre vinne. Bár a nem válasz is sokszor válasz, ez esetben is tekinthető annak, csak ne akarj közben úgy csinálni, mint ha valóban gondolkoznál a dolgon és próbálnád megérteni, mikor nem is, és olyan ordítóan lukas logikai bukfencekkel van tele az egész, hogy vmi evidens szerinted, miközben inkább pont az ellenkezője veri ki az ember szemét.

                Nyugodtan lehet hinni, hiheted, hogy a feleséged nem csal meg, hiheted, hogy tudsz sétálni a vizen, azt is hiheted, hogy a Földnek valójában paprika alakja van. Csak ebben az esetben te nem az igazságot keresed, hanem az igazad; a kettő között meg elég sok a különbség. Soha nem tetted fel a megfelelő kérdéseket sem magadnak, sem másnak, saját világod rabja vagy. Hangsúlyoznám, hogy ezzel nincs semmi baj, lehet ettől még boldog, kiegyensúlyozott életet élni.

                De ha esetleg szeretnél elindulni majd az úton, első kérdésként definiáld, hogy számodra mi cáfolná jelenlegi világképedet. Mert hidd el, hogy ha megtapasztalnám Isten létezését, így egyértelműen és következetesen, én biza hinnék benne, ahogy azt is tudom, hogy ha 3 napig nem fürdök, büdös leszek. De vhogy nekem olybá tűnik ez a világ, hogy muszlim milliárdosok is boldog teljes életet élnek adott esetben 10 éves feleségeiket dugva/erőszakolva, és a legkisebb jele sem mutatkozik annak, hogy ez ne lenne Istennek tetsző dolog, sőt, megjelengetett, most meg semmi. Abszolúte semmi.

                Megj: ami belső, feszülő fájdalmat érzel a logikai bukfenceknél, az a kognitív disszonancia. Ha nem érzed, akkor mindegy is, akkor a logika már rég elveszett…

                • A világ különböző részein teljesen más istenképek vannak, ez tény, de istenkép mindenhol lett, nem furcsa?

                  A csillagászat az anyagi világ része, tapintható, ezért kisebbek az eltérések.

                • “számodra mi cáfolná jelenlegi világképedet”

                  Annak bizonyítása, hogy nincs más az anyagi világon kívül.

                  • Ferenczi Krisztián

                    Most leírtad más szóval a kérdést. 😀 Mi bizonyítaná számodra, hogy nincs más az anyagi világon kívül (vagy ha van is, az nincs mérhető hatással a világunkra, tehát figyelmen kívül hagyható)?

                    – Mi a neved?
                    – Ahogy elneveztek a szüleim.
                    – Jó, de hogyan neveztek el a szüleid?
                    – Adtak egy nevet.
                    – Igen, ezt a nevet kérdezem. Szóval hogy hívnak?
                    – A nevemen.

                    Egyébként bebizonyítom neked, pontosan azzal a módszerrel, amivel bebizonyítod, hogy nem létezik Buddha szelleme és Zeusz sem. Mert ha ezeket nem tudod kizárni, akkor elméletileg mindkettőben hinned kellene, amíg bizonyosságot nem szerzel arról, hogy ők sem léteznek.

                    • Miért van bármi más az anyagon kívül? Miért van művészet? Miért van irracionalitás? Miért nem kiszámítható az ember viselkedése? Miért nem lehet társadalomtudományos törvényeket alkotni?

                      Mindez nem lenne, ha csak anyagiság létezne.

                    • Zeusz és Budha, meg a többiek istenképek. Eleve Zeusz nem is isten a szó szoros értelmében, az ógörögök nem hittek teremtő istenben, náluk Zeusz egyfajta felsőbb lény volt, de nem teremtő.

                      Szóval ez a próbálkozásod abszurd. Mintha azt állítanád, a Marlboro cigaretta létezését cáfolná, hogy vannak más márkák is.

                      Neked az Isten mint fogalom létezését kell cáfolnod! S nem azt, hogy konkrétan a keresztény istenkép esetleg hibás.

                • Márton Csizér

                  “4000 isten” Azért mert sok hamisított bor van, az még nem jelenti azt, hogy igazi bor nincs.Azért mert sok hamis pénz van. az nem bizonyíték arra, hogy igazi pénz nincs stb.
                  Az viszont figyelemre méltó, hogy a Földön nem találtunk sehol sem ateista népet. Valamiféle istenképe minden népcsoportnak volt. De pl. az állatoknak nincsenek isteneik. Tehát az istenhit olyan, amely kiemel és megkülönböztet az állatvilágtól. Ami az értelmünk működéséhez kapcsolódik és annak nem mond ellent. (Egy ateista érv, hogy az istenhit, csak pl. a vihartól, földrengéstől stb. miatti félelem következményeként alakult ki. Ez viszont nem lehet ok, mert az állatok is félnek sok mindentől, de istenhitük még sincs.)
                  Ellenérvként lehetne mondani, azt, hogy eredetileg minden civilizáció azt hitte, hogy a Föld lapos, de most már tudjuk, hogy nem az. Ezért nem lehet Isten létezése mellet érv az, hogy minden nép hitt valamiféle istenben. Ez az ellenérv viszont nem állja meg a helyét. Azért hitték az emberek sokáig azt, hogy a Föld lapos és hogy a Nap forog a Föld körül, mert ez állt összhangban a tapasztalataikkal: a Nap keleten felkelt bejárta a napi pályáját (mozgott) és nyugaton lenyugodott. Továbbá nem láttak olyan hegyet, aminek ne lett volna csúcsa és olyan völgyet, aminek ne lett volna alja. Tehát a Földet (átlagosan) laposnak érzékelték. Ezzel szemben az istenhit úgy alakult ki bennük, hogy nem volt ezzel kapcsolatban közvetlen tapasztalatuk.

                  • Ferenczi Krisztián

                    Tudod, a boros hasonlat akkor lenne helyénvaló, ha tudnád, hogy a többi bor hogyan készült és kóstoltad is, ezért le tudnád vezetni, hogy miért is azok a hamisitványok és nem a tied; de az a helyzet, hogy nem kóstóltad egyiket sem, nem csak nem kóstoltad, nem is láttad soha, egyiket sem, csak a tiedet szürcsölted egész életedben, nagypapád és apukád erre tanított, hogy a bort így kell készíteni, és az az igazi, amit te iszol. Hány másik vallással ismerkedtél meg behatóan, tanulmányoztad kialakulását, hiedelem rendszerét, dogmáit, követted rituláéit, ünnepeit legalább 1-2 évig, hogy úgy tényleg elmondhasd, “kipróbáltad”?
                    Miből gondolod, hogy a tied a tuti?

                    Istenhit: van egy olyan dolog a statisztikában, hogy csak azért, mert két dolog korrelál, még nem biztos, hogy össze is függnek: http://www.tylervigen.com/spurious-correlations Ezt azért nagyon fontos megérteni, mert gyakori a statisztikai adatok ilyettén félreértelmezése vagy magyarázása. A másik jelentős hiba, ami ebből következik, hogy figyelni kell az alternatív magyarázatokra, amik éppúgy helyesek lehetnek.
                    Nézd meg rögtön a második grafikont. A medencébe fulladt emberek számát magyarázhatja, hogy Nicolas Cage hány filmben játszott, ugyanakkor ez nyilvánvaló hülyeség, és kell lennie más magyarázatnak.
                    Namost, az, hogy emberek istenhitet alakítanak ki, azt jelenleg elég jól tudja magyarázni a modern pszichológia a kognitív disszonanciával. És az állatoknak, láss csodát: náluk sincs kognitív diszonancia. Nem élnek meg olyan komplex érzelmeket és nem beszélnek, nem rajzolnak a falakra, és csak kevesük képes arra, hogy egyáltalán felismerje magát a tükörben.

                    Neked is áll a kérdés, hogy írd le kérlek, hogy mi az, ami bizonyítaná számodra, hogy nem létezik Isten, illetve nem a te istened az igazi (tied a hamis bor) Addig kár erről beszélgetni, ha gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen számodra, amit mások igen is meg kérdőjeleznek. Addig nem az igazat keresed, csak a igazad.

                    • Márton Csizér

                      A boros hasonlat arról szól, hogy jöhet akárki és kijelentheti, hogy megkóstolt és megvizsgált 1000 bort és mindegyikben hozzáadott cukor volt, tehát egyik sem igazi bor, de ez alapján még nem mondhatjuk azt, hogy minden bor hamis.
                      Az életünk véges és nincs időnk mindent megtapasztalni, így nem tudunk minden vallásról személyes tapasztalatot szerezni, de erre nincs is szükség, hiszen bőven van irodalma a témának és utána is lehet olvasni.
                      “Modern pszichológia”: igen, sok vallás, illetve sok vallás egyes hiedelmei magyarázhatóak a modern pszichológia által. De pont a kereszténység nem. A kereszténység létrejöttének körülményeit elég jól és részletesen ismerjük és minden ismeretünk annak igaz voltát támasztja alá.

                    • Ferenczi Krisztián

                      A kereszténység létrejöttének körülményeit elég jól és részletesen ismerjük és minden ismeretünk annak igaz voltát támasztja alá.

                      Akkor ennek még nézzél utána kérlek, mert amit a tudomány eddig tud kereszténység létrejöttéről, az leginkább az, hogy egy vallásevolúció volt a térségben és egymástól lopták vagy ollózták össze a sztorikat. A teremtéstörténet már a jóval régebbi mezopotámiai mesékkel egyezik meg egy az egyben. Az özönvíz történet szintén nem egyedi, ahogy a szűz fogantatás sztori is fellelhető már az egyiptomi legenda világban.

                      Jézus “bölcsessége” sem nevezhető egyedinek, a nála jóval korábban csak máshol élt Buddha is bőven hozta bölcsességben mindazt, amit Jézus, csak ő kimondta, hogy “nincs semmiféle isten” – ő mondjuk a lélekvándorlásra fogadott. És nem pár évvel előzte meg Krisztust, hanem jó pár évszázaddal. A szintén jóval Krisztus előtt létező Szun Ce is maradandót alkotott kicsit arréb, tehát Jézus sztorikról ha lehámozzuk a nyilvánvaló mesebeli elemeket, akkor bölcsessége semmiben sem előzi meg vagy múlja felül “elődeit”. Szóval miközben a világnak volt egy nagyon fejlett, írással is rendelkező keleti kultúrája, ahhoz képest ők nem hallottak és nem is jegyeztek fel semmit, aminek a Kereszténységhez bármi hajszálnyi köze lenne. Nem áldoztak tulkokat a Biblia előírásai szerint, és nem jelent meg semmiféle égő bokorként semmi, még csak álmukban sem jelent meg a keresztény Isten, fűszernyi nyomokban sem. A kereszténység kialakulása jól lokalizálhatóan egyetlen helyre koncentrálódott, így minimum erős kétséget ébresztve a “teremtő globalizáltságát tekintve”.

                      Ezen kívül, ha ismered azt a játékot, amiben egy történetet kell tovább súgni a következőnek, majd a végén összehasonlítják, hogy az eredeti történetből mi maradt és mi került bele, akkor gondolom nem kell részleteznem, hogy az események után hosszú évtizedekkel vagy éppen évszázadokkal később lejegyzetelt történetek vajon mennyire álltak a valóság talaján. Mi egyszer felnőttekel csináltunk egy pár mondatos játékot, meglepő volt, hogy az eredeti történet már 3-4 ember után drámaian megváltozott, kikerültek fontos részletek és bekerültek újak.

                      Ezekhez jön hozzá, hogy ha már pszichológia, a Bibliából kivilágló Istenkép leginkább egy kisebbrendűségi komplexussal küzdő, állandó bizonyítási kényszerrel rendelkező, tekintélyelvű, nárcisztikus istenképet mutat. Vedd már végig, hogy onnan indult, hogy aki szombaton dolgozni merészel, azt meg kell ölni:

                      Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja az Úrnak szentelt [nap]: valaki szombatnapon munkálkodik, megölettessék.

                      De aztán leküldte egyszem fiát meghalni, és hopp, megváltozott. És éppen el akarod velem hitetni, hogy ezek így együtt koharens bizonyítékai az Istened létezésének, aki nem egy pszichopata személyiség, hanem mélyen bölcs?

                    • Márton Csizér

                      Amiket írsz, annak nincs sok köze a lényeghez. Egyszerre próbálod bizonyítani, hogy Jézus tanításában nem volt semmi egyedi és azt is, hogy a kereszténység mennyire egyedi volt, hiszen máshol nem is hallottak róla. Éppen ezért mondta Jézus, hogy menjetek és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Aztán, ahogy teltek az évszázadok, egyre többen és többen hallottak arról, amiről addig nem.
                      Jézus éppen azért alapított Egyházat, hogy az őrizze és terjessze a tanításait, azt változatlanul fenntartsa. A lejegyzett írások nem évszázadokkal, csak legfeljebb pár évtizeddel Jézus halála után keletkeztek. Olyanok írták, akik a lejegyzett eseményeknek szemtanúi voltak, vagy olyanok, akik az információikat közvetlen szemtanúktól szerezték.Tehát a “súgós játék” a kereszténység esetében irreleváns. Emellett Jézus tanítványai és még sokan mások Jézus életének szemtanúi közül még a vértanú halált is vállalták, de nem tagadták meg. Pedig már 2000 éve is tudták az emberek, hogy alapból senki sem tud halottakat feltámasztani, a vízen járni, a vizet borrá változtatni vagy a halálból feltámadni. Az ókori ember számára ezek éppen annyira – vagy talán még inkább – képtelenségeknek tűntek, mint a számunkra. Ennek ellenére a szemtanúk inkább a vértanúságot vállalták, de nem mondták azt, hogy amit hirdetnek nem igaz.
                      Nem tudom, hogy az ószövetségi régi zsidó szabályokat miért hozod fel. A kereszténység egy másik vallás.
                      “Nárcisztikus stb…” ez inkább az ateista psziché és pesszimista világkép kivetítése Istenre.

                    • S mikor állította a kereszténység, hogy nincsenek előzményei? Soha. Azaz árnyékbokszolsz.

        • Márton Csizér

          “Több ima hatékonysággal kapcsolatos kutatás is van…” 😀 😀 😀 Indul egy futóversenyen mondjuk húsz kb. azonos képességű futó. Megkérünk mindenkit és mindenkinek a rokonait is, hogy imádkozzanak a saját illetve a rokonuk győzelméért. Lezajlott a verseny és az “ima hatékonyságára” kijött, hogy kb. az imádkozó 19/20-ad része hiába imádkozott… 😀 😀
          Aki egyáltalán kitalálta, hogy megméri az ima hatékonyságát, még a kereszténység alapjait sem ismeri.

          • Ferenczi Krisztián

            Kérlek, akkor fejtsd ki, hogy az imának tulajdonképpen mi értelme van, ha a hatékonysága nem mérhető? Persze szigorúan a kereszténység alapjaiból kiindulva.

            Ezután kösd össze, hogy a jóságos istenképpek kapcsolatban hogyan fér össze az, hogy az ima hatására szignifikánsan romlik a betegek állapota, miközben a kontrollcsoporté nem.

            Addig is iderakom ezt a gyöngyszemet: https://www.youtube.com/watch?v=A0EEKfTnfvA

            • Az ima célja a párbeszéd Istennel.

              Nem romlik a betegek állapota.

            • Márton Csizér

              “Az ima hatására szignifikánsan romlik a beteg állapota.” Azt jelentené, hogy az ima az oka a beteg állapotának romlásának. Ez viszont nyilvánvalóan butaság. Mi értelme van az imának? Az ima beszélgetés Istennel. A hivatali főnökünkkel is beszélgetünk és annak is van értelme. Istennel beszélgetni még inkább, de annak hasznát nem biztos, hogy még ebben a világban megtapasztaljuk. A kereszténység alaptanítása ugyanis, hogy halálunk után van egy másik világ is.

              • Továbbá: ha ez az állítás igaz lenne, az Isten létének bizonyítása lenne. Ezt nem veszi észre az ateista kolléga…

      • Tamas Waldmann

        Valaki, aki mindenható? Tud-e olyan követ teremteni, amit nem tud felemelni?
        Akinek van terve, de ha imádkozol, akkor megváltoztatja? Aki végtelen jó és hagyja a rosszat?

        • “Tud-e olyan követ teremteni, amit nem tud felemelni?”

          Tud.

          “Akinek van terve, de ha imádkozol, akkor megváltoztatja?”

          Nem változtatja meg.

          “Aki végtelen jó és hagyja a rosszat?”

          Igen, pont azért hagyja.

        • Márton Csizér

          “Tud-e olyan követ teremteni, amit nem tud felemelni?” Itt még Bircahangnak is ellent kell mondanom. 🙂 Nem csak mi nem tudjuk bebizonyítani, hogy Isten nem mindenható, hanem ezt ő sem tudja bebizonyítani saját magáról. Ki a legjobb matekos? Az, akinek mi nem tudunk olyan példát adni, amit nem tud megoldani, de ő maga tud olyat, vagy az, akinek nem csak mi nem tudunk megoldhatatlan példát adni, hanem ő maga sem? Nyilván az utóbbi. Ezért a kérdésre a válasz az, hogy Isten nem tud olyan követ teremteni, amit nem tud felemelni. Ezen kívül persze Isten sok mindent nem tud. Nem tudja például bebizonyítani, hogy 2+2=5. Vagy mivel én már elmúltam 20 éves, nem tud belőlem újra 19 évest csinálni. Miért nem? Mert Isten teremtette úgy a világot, hogy 2+2=4 és az idő múlását is ő teremtette. Ez a teremtés rendje. Amit persze meg tudna változtatni, de az azt jelentené, hogy Isten szeszélyes. Mivel nem az, ezért a teremtés rendjét sem változtatja meg.(Ez persze nem jelenti azt, hogy időnként ne tenne csodát.)
          Miért hagyja a rosszat? Isten szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette meg az embert. Ami azt jelenti, hogy mi olyat is tudunk tenni, ami Isten akaratával ellentétes. Ha nem tehetnénk, nem volna szabad akaratunk. Viszont jót is tehetünk szabad akaratból és nem csak azért, mert Isten arra utasít. Jó cselekedeteink hasznát illetve a rosszak kárát, viszont nem ebben, hanem a halálunk utáni másik világban fogjuk megtapasztalni.
          Az ima nem mágia, amivel kényszeríteni tudnánk Istent arra, hogy valamit tegyen, vagy valamit ne tegyen.

        • Nekemvan Nevem

          “Aki végtelen jó és hagyja a rosszat?” Ennél a végtelenül ostoba érvelés azt mutatja, nem tudsz semmit Istenről. Olyasmiről vitakozol, amiről gőzöd sincs.
          Miért van az, hogy az ateisták, azzal, hogy valamit tagadnak, azzal együtt már el is hitetik magukkal, hogy mindent tudnak róla?
          Érthetetlen…

  • Turnip Picking Prole

    A tisztességes ateisták nem a tudományra hivatkoznak, hanem azt állítják, hogy Isten bár nem létezik, ha létezne, akkor sem érdemelne tiszteletet, mert emberi nézőpontból egy szörnyeteg lenne, aki egy silány, az összedőlés határán álló világba zárta a teremtményeit. Ezért is jogos ateista szempontból a blaszfémia, például irodalmi művekben, ugyanis nincs adekvátabb mód kifejezni, hogy egy korlátokat elutasító elme számára mennyire borzalmas még elképzelés szintjén is a létező Isten (végső határ, börtönigazgató stb.) gondolata.

    • Márton Csizér

      Ez inkább csak az ateisták pesszimista világszemléletének megnyilvánulása.
      “Egy korlátokat elutasító elme…”: az anyagi világ sokkal egyértelműbb korlátokat állít elénk, mint Isten.

  • bircanyeerow

    Az ateistákat általában nem mások hite zavarja, hanem az emberi butaság ami ezek köré fonódott.
    A hívőket sokkal inkább zavarja más vallása.

    • Sok butaság fűzödött az ateizmushoz, ez tény, de lehet nem buta ateizmus is.

    • Nekemvan Nevem

      😀 Ez mekkora egy
      ostobaság! Ez csak az atesiták önbecsapáa ez a szöveg!
      Rohadtul irígylik, hogy a vallásosoknak, van még egy jelentős belső motivációjuk, míg nekik nincs. Ezt hiányként élik, meg, amit (ők úgy érzik,a hívők)vettek el tőlük!
      Anno a 90-es évek közepén olvastam egy riportot, egy Nobel-díjat kapó fizikust interjuvoltak meg, többek között az alábbi kérdéssel: ” Mit érzett professzor úr, amikor rájött arra, hogy amit észre vett, az valami rendkívüli a tudományban? Mire az ( ateisták szemében! ) döbbenetes válasz: Megbizonyosodtam arról, hogy Isten nem véletlenül teremtette a világot olyannal, amilyennek kezdjük megismerni!
      No ezen el lehet gondolkodni..

      • bircanyeerow

        Gondolkodom………………
        ………
        Nem nyert.

        Én nem irigylek senkit. Van saját belső motivációm, köszönöm szépen.
        Viszont nincs szükségem irracionális magyarázatokra olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyeket esetleg nem értek.
        Valamint nem mástól várom azt, hogy segítsen, helyettem cselekedjen.

        • Nekemvan Nevem

          “Ki mit hisz, abban üdvözül.” ( Gárdonyi Géza )