A TULAJDONKÉPPENI LENNI-TUDÁS JELENVALÓLÉT-SZERŰ TANÚSÍTÁSA ÉS AZ ELHATÁROZOTTSÁG
A szerző azt vizsgálja, hogyan találhat vissza a Dasein (jelenvalólét) a mindennapi elvontságából (az „Ők”, azaz a das Man világából) saját, hiteles önmagához.
A lelkiismeret mint tanúság
Heidegger szerint a Dasein önmagának tanúsítja hiteles léthehetőségét. Ez nem morális lelkiismeret-furdalás, hanem egy egzisztenciális hívás.
- A hívás forrása: a Dasein önmaga, de egyben „túlról”, a „világban-benne-lét” otthontalanságából szól.
- A hívás tartalma: a lelkiismeret semmit sem mond, nem ad információt, hanem a csöndben hív. Arra szólít fel, hogy a Dasein hagyja abba az „Ők” (das Man) általi sodródást, és térjen vissza saját önmagához.
- Lelkiismeret-hordozás: a hiteles lét vágya, hogy a Dasein felelősséget vállaljon önmagáért.
A bűnösség mint egzisztenciális alap
Heidegger a bűnt nem erkölcsi vétségként határozza meg, hanem ontológiai értelemben:
- A Dasein alapjában véve bűnös, ami azt jelenti, hogy „nullitás” (semmisség/hiány) van a létében.
- A „vetettség” miatt a Dasein nem maga választotta a létét, és a lehetőségei korlátozottak. Emiatt a Dasein nem képes saját létének abszolút alapja lenni.
- A bűnösség annyit tesz: a Dasein felelős a saját létéért, a lehetőségeiért, és azért, hogy hitelesen válasszon a világban.
Az elhatározottság
A lelkiismeret hívásának megértése az elhatározottsághoz vezet.
- Definíció: az elhatározottság a Dasein reticent (csöndes) önkivetítése saját bűnös létére, miközben készen áll a szorongásra.
- Hitelesség: az elhatározott Dasein kiszakad az „Ők” anonimitásából, és sajátjaként vállalja a lehetőségeit.
- A szituáció: az elhatározottság nem elméleti választás, hanem a cselekvésben megnyilvánuló „helyzet” megragadása. A hiteles Dasein „szituációt” teremt, nem csak sodródik az eseményekkel.
A megelőző elhatározottság
A hiteles lét végső formája, amikor az elhatározottság összekapcsolódik a halálhoz való viszonnyal.
- A Dasein előresiet saját végső lehetőségébe, a halálba.
- A halál, mint „saját, nem-relációs, elkerülhetetlen” lehetőség tudatosítása teszi a Daseint igazán szabaddá a jelen pillanat lehetőségeire.
- A megelőző elhatározottságban a Dasein egészében (egészként) éli meg magát, és szorongás nélkül, józanul vállalja a végességét.
Összegzés: A fejezet lényege, hogy a Dasein a lelkiismeret hívása révén felismeri bűnösségét (léti hiányosságát), majd az elhatározottság révén hitelesen, saját halandóságával és lehetőségeivel szembenézve, felelősségteljesen „itt-lét”-ként cselekszik a világban.
