Mint kívül és belül is lévő ember, hiszen egyrészt magyar vagyok, egyrészt nem, talán mindezt jobban látom az átlag magyarnál.
A magyar ember 3 fő tulajdonsága: baloldaliság, idegenellenesség, tekintélyellenesség.
A magyar ember mélyen baloldali. A magyar kisember utálja a szupergazdagokat, nem hisz abban, hogy tisztességesen el lehet érni nagy vagyont. Ezért a gazdagságot látva mindig bűncselekményeket, piszkos trükköket feltételez. A magyar lelkiségtől idegen a liberális, angolszász szemléletmód, mely a gazdagságot a tehetség jelének tekinti.
A magyar ember idegenellenes. Ennek jó oldala: az országot képtelenség meghódítani, az erős agresszor se képes szellemileg magáévá tenni a magyar népet. Rossz oldala: az esetleg hasznos idegen tapasztalatot is nehezen fogadja be az ország.
A magyar ember nem tiszteli a hatalmat. Elfogadja, hisz kell, de sose veszi komolyan. A törvényeket is mindig csak ajánlásoknak tekinti. Viszont a közösséget fontosnak tartja. A szomszéd véleménye fontos, a főemberé nem számít. A magyar ember tehát szabadlelkű, de egyben közösségpárti.
Összesítve: a magyar faj átlag feletti értékítéletében, erkölcsileg pozitív.
De vessük össze a magyart a bolgárral, ami másik identitásom.
A baloldaliságban a bolgár olyan, mint a magyar, nem igazán van eltérés.
Az idegenellenesség helyett a bolgárokra az ellenkező jellemző, az abszolút nyitottság. Ami persze pozitív abban, hogy gyorsabban jönnek be az új ötletek. De sokkal több területen negatív: a bolgár ember sokszor lenézi saját magát, az idegent alapból jobbnak tekinti. A bolgár ember csak súlyos negatív tapasztalatok hatására lesz idegenellenes, mindig szelektív módon: innen a bolgárok török- és muszlimellenessége.
A bolgár ember se tiszteli a hatalmat, de – a magyarral ellentétben – a hatalom elleni lázadást is elveti. A bolgár szellem ebben inkább materialista, ezen csak az utóbbi években kezd beállni változás, egyfajta reakcióként a nyugati materializmus masszív beözönlésére.