A 100 Mozgalom

By | 2021-10-12

Most, hogy MZP csatlakozott KariGeri(nctelen) 99 Mozgalmához, a szervezet átnevezte magát 100 Mozgalommá, hiszen immár 99 helyett 100 híve van a neves mozgalomnak, melynek eddig egyetlen tevékenysége saját megalakulása volt.

Pedig Kari csak követte szolgai módon a nyugati trendet, melynek lényege: a társadalmi elit legfelsőbb része az elnyomott többség képviselőjének hazudja magát, azaz a felső 1 %, de még pontosabban a felső 0,1, sőt 0,01 % azt mondja, ő fog fellépni a 99+ % érdekében. Erről volt Debreczeni Józsefnek egy rendkívül jó paródiája, melyet még 1989-ben írt, amikor még nem ment el teljesen az esze: sajnos sehol se találom az írást, címe “A Reformkecske“, de -emlékezetből – arról szólt, hogy a káposztamezőt csődbe vivő kecske egy nap kijelenti, megreformálta magát, s ezentúl egy igazi szakértő reformkecske kell a káposztagazdaságnak, aki hamarosan fel fogja virágoztatni a korábbi átkos kecske által csődbe vitt káposztamezőt, így bizalmat kér e hatalmas feladathoz az állatoktól. Debreczeni ezt annak idején az MSZMP MSZP-vé alakulásáról döntő kongresszusa alkalmára írta, de most is alkalmazható.

Egyébként régi technika: az ellenállás megtörésének legjobb módja azt kisajátítani. Az ellenfél soraiba beépülni mindig jó megoldás. A kereskedelem is sokat tanult ebből: a legjobb reklám az, ami nem tűnik reklámnak, hanem spontán vásárlói véleménynek.

De pár éve mesélte ugyanezt egy cseh ismerősöm. Elment egy mulatóba, ahol a műsor egy része amatőr sztriptíz volt: a közönség bátor hölgyei adtak elő sztriptízt. Nem valami orgia, hanem visszafogott erotika, még teljes meztelenség se volt, bugyiban maradtak a hölgyek. De amikor a haverom egy hónapban kétszer is elment ugyanabba a mulatóba, egy furcsa jelenséget tapasztalt: mindkét alkalommal ugyanaz az amatőr “vendég” középkorú hölgy volt az első jelentkező. Nyilvánvalóan se amatőr, se vendég nem volt, hanem a mulató alkalmazottja, hiszen mégse kockáztathatja meg a mulató, hogy esetleg egy adott este egyetlen hölgy se jelentkezik, így mindenképpen kell egy álvendég. Ráaásul ha már van egy jelentkező, szinte biztosan lesz ebből felbátorodó valódi vendég jelentkező is. Különösen jó, hogy az alkalmazott középkorú – ez fontos eleme a szervezésnek -, ilyenkor ugyanis a fiatal vendéghölgyek azt mondják “ha ez az öreg csaj ilyen bátor, akkor én miért ne lennék az?“.

Valahogy ilyen ez a háttérhatalom által irányított “amatőr sztriptíz” is. Azzal az eltéréssel, hogy míg a prágai mulatóban végülis tényleg vetlőző táncot lejt egy-egy hölgy, a hazugság csak annak amatőr és spontán jellege, addig a háttérhatalom sztriptízbárjában az ígért vetkőzés helyett végül a vendégek erotikus női táncikálás helyett egy a színpadon télikabátban beszédet mondó komor férfit kapnak. Ahogy a 70-es évekbeli szovjet viccben:

Nyílt pártnapot hirdet a kerületi pártszervezet “A nép és a Párt egysége” címmel. Senki nem jön le a pártnapra.
Következő héten a pártházban “A szerelem három formája” címmel hirdetnek előadást. Teltház van. Az előadó elkezd beszélni:
– A szerelem három formája ismeretes. Az első a patológikus szerelem, ez csúnya dolog, nem is fogunk róla többet beszélni. A második a normál szerelem, erre sem fecséreljük az időt, hiszen Önök mind tökéletesen tudják, hogy mi a normális szerelem. Van azonban a szerelemnek egy harmadik formája is: amit a nép érez a Párt iránt. Most bővebben szólnék erről.