A ballib mitológia alapköve persze maga a „balliberális”, röviden „ballib” szó.
A valóságban a szó értelmetlen, hiszen a liberalizmus a lehető legjobboldalibb eszme, azaz a „balliberális” az valami „négyzetalakú kör” kategória.
A bal/jobb elhatárolás ugyanis modern koncepció, hagyományosan ez a kapitalizmushoz való viszonyon alapszik. Aki baloldali, az ellenzi a kapitalizmust, de legalább kritikus vele szemben. Aki meg jobboldali, az pedig a kapitalizmust ideális rendszernek tekinti, de legalábbis azt mondja, minden más rendszer rosszabb nála.
Olyan persze lehet, hogy a haladáshoz való viszony alapján valaki progresszív vagy hagyományhű, de ez már egy másik skála. A progresszív liberális nem lesz baloldali csak mert progresszív, ahogy pl. a hivatalos szovjet kommunizmus se lett jobboldali csak mert antiprogresszív volt.
A konkrét magyar esetben a „ballib” szó kitalálásának egyetlen célja volt, gyakorlati: így lehetett összebékíteni a 90-es évek elején a liberálissá lett volt reformkommunistákat és a már korábban liberálissá lett volt antikommunistákat, lásd „mi mind balliberálisok vagyunk”, hiszen kiderült, közös ellenség akadt: azok, akik így a „jobboldal” nevet kapták, pedig mindig balrább álltak a ballibeknél.
Így lett aztán az a furcsa helyzet, hogy Magyarországon a „baloldal” szót nyugatos, kapitalizmuspárti, liberálist jelent, míg a „jobboldal” szuverenista, nacionalista, ha nem is antikapitalistát, de harmadikutast.
A mitológiát persze építeni is kell. A volt kommunistákat pl. 2 részre kellett osztani: azokra, akik csatlakoztak a ballib táborhoz, s azokra akik a jobboldalra mentek. Az előbbieket dicsérni kellett éjjel-nappal, míg az utóbbiakat szidni.
A dolog odáig ment, hogy még a kádárista hatalmi gépezet legfelsőbb tagjai is „jók” lettek, ha aztán ballibek lettek, míg a kádárista hatalom legalacsonyabb rangú tagjai viszont „rosszak” lettek, ha a másik oldalra álltak. Jó példa: a jó demokrata Horn Gyula és a gonosz komcsi idősebb Orbán, aki pedig csak egy jelentéktelen alapszervezeti párttitkár volt.
De ha kell, kitaláltak múltat az ellenoldal neves embereinek is.
Így pl. ma már tény a ballib oldalon, hogy Kövér László MSZMP-tag volt. Miközben sose volt az. (Eleve a Fidesz alapszabálya 1998-ig tiltotta volt MSZMP-tagok belépését.)
S most ismét előjött a Bayer-ügy kapcsán, hogy Bayer pártpropagandista volt a Népszabadságban, szóval biztos MSZMP-tag volt. Miközben 1993-1998 között volt a Népszabadság munkatársa, azaz évekkel az MSZMP megszűnése után.