Néhány adat, elemzés nélkül – csak emlékeztetőül azoknak, akik elhitték a kommunista propagandát a kommunizmus békeszerető jellegéről.
A rövid listából – mely nem teljes körű – látható, hogy nem a hidegháborúval, nem is a II. világháborúval kezdődött a kommunizmus agresszív, háborús természetének megjelenése, hanem a kezdetektől, ez az 1917-es októberi puccs napjától meglévő jellegzetessége volt.
1917.-1918 Finnország
Bár Lenin kommunista kormánya a sikeres októberi (gregoriánus naptár szerint: novemberi) államcsíny után hivatalosan elismerte Finnország függetlenségét, egészen 1918 májusáig igyekezett Finnországban kommunista irányítást bevezetni, visszatérítve az országot a kiépülőben lévő új szovjet birodalomba. A finn szabadságharcosok végül csak német segítséggel tudták a bolsevikokat visszaverni.
1918.-1919. Litvánia
Finnország esetéhez hasonlóan, Litvániában is bolsevik bevatkozás történt, melyet hosszú, 8 hónapos harcok árán sikerült csak visszaverni.
1918.-1920. Észtország, Lettország
Litvánia esetéhez hasonlóan, e két országban is bolsevik bevatkozás történt. Itt a bolsevikok több ideig tartották pozícióikat, Észtországból csak 1920 februárjában, Lettországból pedig csak 1920 augusztusában sikerült teljesen kiűzni a fegyveres leninista bandákat.
1920. Lengyelország
Bolsevik agresszió Lengyelország ellen. Lengyel győzelemmel végződik.
1917.-1921. Ukrajna
Az előzőekhöz hasonlóan ugyanaz történt Ukrajnában is. A különbség, hogy itt a konfliktus bolsevik győzelemmel végződött.
1921. Grúzia
A baloldali, szociáldemokrata vezetésű Grúziát megszállja a szovjet-orosz haderő, s kommunista bábkormányt segít hatalomba.
1939. Lengyelország
A szovjet haderő, szoros szövetségben a német-náci csapatokkal, megtámadja Lengyelországot, majd annak keleti felét anektálja.
1939.-1940. Finnország
A szovjet haderő ultimátumot intéz a finn kormányhoz elfogadhatatlan követelésekkel, majd pedig miután Finnország elutasítja az ultimátumot, katonai agressziót indít. A hősies finn ellenállás miatt a Szovjetúnió csak félig tudja elérni céljait: bár jelentős területeket elcsatol Finnországtól, nem tud az országra kommunista bábkormányt erőszakolni. Otto Kuusinen, finn nemzetiségű szovjet ügynök bábkormánya dicstelenül ért véget: a „kormányfő” visszatér Moszkvába, „kormányát” pedig még Sztálin is elfelejti. Kuusinen a finn történelem legnagyobb árulójának számít mind a mai napig. Érdekes adalék róla, hogy bár a hidegháború éveiben Finnország külpolitikailag teljes mértékben a Szovjetúnió elkötelezettje volt, amikor Kuusinen, 1964-ben bekövetkezett halála előtt, kérvényezte a finn kormánynál, hogy engedélyezzék számára a hazalátogatást néhány napra, mert szeretné utoljára látni szülőföldjét, a kérést a finn hatóságok azonnal elutasították.
1940. Észtország, Lettország, Litvánia
A szovjet haderő megtámadja a három balti államot, majd anektálja őket. A szovjet hatóságok mérhetetlen erőszakot alkalmaznak ezt követően a civil lakosságal szemben. A lakosság 15-20 %-át deportálják a három államban. Ez az oka annak, hogy amikor a terület 1941-ben – miután Németország megtámadja a Szovjetúniót – német megszállás alá kerül, a lakosság felszabítókként ünnepli a hitlerista katonákat. Mind a mai napig a három balti állam határozottan elutasítja 1945. május 8./9. ünneplését a fentiek miatt.
1940. Románia
A Szovjetúnió, Hitler hallgatólagos támogatásával, ultimátumot intéz Romániához, hogy adja át területének egy részét, beleértve Észak-Bukovinát és Moldávia nagyobb részét. Románia átadja a területeket, mivel nem meri vállalni a szembeszállást a Hitler-Sztálin szövetséges párossal.
1956. Magyarország és 1968. Csehszlovákia
Mivel ez a két eset közismert, nem részletezném.
1979-1989. Afganisztán
Bábkormányt segít hatalomra a szovjet vezetés, majd a 10 éves megszállás alatt a szovjet csapatok 1,5 millió afgán civilt mészárolnak le.
*
A kommunizmus „békés” jellegére érdekes adalék, hogy több esetben kerültek háború közeli állapotba kommunista államok egymás között. Sőt három esetben ténylegesen is zajlott háború kommunista államok között. Ezek a következőek:
- 1977-1978-as etióp-szomáliai háború,
- 1978-1979-es kambodzsai-vietnámi háború,
- 1979-es kínai-vietnámi háború.
A kommunizmus békés jellegével kapcsolatban jut eszembe egy régi szovjet-orosz vicc:
— Будет ли война?
— Нет, но будет такая борьба за мир, что камня на камне не останется.
(— Lesz háború?
— Nem lesz, de olyan békeharc lesz, hogy kő kövön nem marad.)