A bolgárok eredete

By | 2021-12-30

Bulgáriában az eredetkérdés majdnem olyan fontos, mint Magyarországon, talán csak kicsit kevésbé átpolitizált téma, de még így is politikafüggő, csak annyiban kisebb a politikai jelentősége, hogy ma már nem rendelkezik politikai jelentőséggel.

De a múltban igenis rendelkezett politikai jelentőséggel. A kommunista időszakban kötelező volt a szláv elem elsőbbségét hirdetni, nagyjából a 70-es évek végéig. Aztán a 80-as években a hivatalos politika megváltozott, volt egy bizonyos nacionalista hullám, mely elkezdte a szláv elemmel párhuzamosan a trák elemet is hangsúlyozni.

A hagyományos bolgár eredettudat 3 elemre alapoz egyébként: ősbolgárok, szlávok, trákok, ezt mindenki elismeri, a vita csak az egyes elemek aránya. Az ősbolgárok a VII. században jöttek a Balkánra északkeleti irányból, a szlávok a VI. században, a trákok pedig az őslakosság a Balkán keleti részén.

Az ősbolgárok alapították a bolgár államot, ő voltak a nemesség is, de a IX. sz. végéig átvették a szláv nyelvet, így lett a mai bolgár (bolgár-szláv) nyelv.

A szlávok valójában nem csak a szláv bevándorlók, hanem az általuk szlávosított lakosság is, kivéve a trákokat.

A trákok a legkorábbi ismert őslakosság. Itt a probléma az, hogy a trák identitás kihalt a III. században, azaz 400 évvel a bolgár államalapítás előtt. Valójában tehát hellenizált és szlavizált trákokat integrált a bolgár állam, nem ténylegesen trák identitásúakat.

Minden más elem jóval kisebb, bár sokan kiemelnek egy 4. elemet is, a gótokat. A gótok a IV. században települtek le a mai Bulgáriában. S egyes adatok szerint még a XI. században is léteztek gótul beszélő falvak – van egy valós sztori, hogy svéd küldöttek jöttek a XI. században Bulgáriába, s ott sikerült szabadon társalogniuk emberekkel tolmács nélkül, a svéd és gót közeli nyelvek voltak. A gótokat a két vh. között szerették emlegetni, a Németországgal való szövetség miatt (lásd “mi is árják vagyunk”), ezért aztán a kommunizmus alatt szinte tabutéma lett. Manapság ismét szóba kerülnek. Ami biztos: ők legalább a negyedik legnagyobb elem.

A hagyományos bolgár népi tudat persze az ősbolgár elemet emeli ki, hiszen ez az államalapító etnosz, s az identitás onnan folytatódik. Pedig ez a legkisebb, egyes adatok szerint a gót elem is nagyobb. De itt elvál egymástól a származás és a tudat.

A legújabb genetikai elemzések kb. azt mutatják a mai bolgár nép származásilag:

  • 40 % trák, azaz balkáni őslakos,
  • 20 % szláv, azaz északkelet-európai bevándorló,
  • 15 % szemita-kaukázusi, nyugat-ázsiai és kelet-kaukázusi eredet (ez a Kaukázuson kívül a legnagyobb részban az araboknál és a nem-askenázi zsidóknál fordul elő),
  • 5 % nyugat-kaukázusi,
  • 5 % közép-ázsiai (ez azonosítható az ősbolgárral),
  • 15 % minden egyéb.

Azaz a nemzeti tudat számára az 5 % ősbolgár a “mi”, s mindenki más meg “ők”, pedig a mai bolgárok nagy részének származásilag semmi köze az ősbolgárokhoz. Dehát ez sok más népnél is így van, nem azonos a származás és a nemzeti identitás.

Így bár az ősbolgár elem nem személyes a legtöbb mai bolgár számára, mégis mindenkit az ősbolgárok származása érdekli a legjobban. A többségi nézet szerint az ősbolgárok a türkök egyik nyugati csoportjának részei voltak – ez viszont az átlagbolgár számára kissé sértően hangzik, kb. mintha Hitler idejében valaki a németek zsidó származását emlegetné – hiszen – az 500 éves török uralom kellemetlen élménye miatt – az mégse “lehet”, hogy az ősbolgárok a törökök rokonai. Születtek persze fantasztikus elméletek is a türk hipotézis kiváltására, ezek nagy része komolytalan, de legalábbis semmilyen bizonyíték nincs rájuk. Az én “kedvenc” áltudományos elméletem: a trákok egy része elvándorolt Közép-Ázsiába, lásd Nagy Sándor haderejének keleti hadjárata idején, majd ezek 1000 évvel később “hazajöttek” immár “bolgár” név alatt. Szépen hangzik, de nulla adat van erre.

Az egyetlen komoly alternatív elmélet – ezt kutatták is ténylegesen, nem csak fantáziadús könyveket írtak róla – szerint az ősbolgárok kelet-iráni nép, a mai tadzsikok, pastuk és kisebb afganisztáni-tadzsikisztáni népek rokonai. Ami mindenképpen érdekes, az elmélet hívei megdöbbentő hasonlóságokat tudtak kimutatni pl. a népművészeti motívumokban.

Abban egyébként minden bolgár – függetlenül a támogatott elmélettől – egyetért, hogy a magyarok és az ősbolgárok közeli rokonok voltak. Bevett módszer, hogy az ősbolgár nyelvet a magyar segítségével igyekeznek rekonstruálni. Ennek megalapítója egy Fehér Géza magyar régész, aki a két világháború között Bulgáriában dolgozott, egy időben tanár volt a Szófiai Egyetemen, végül rendes akadémiai tagságot is kapott a Bolgár Tudományos Akadémián.

Személyes elem. Én természetesen csináltattam magamnak DNS-vizsgálatot mind teljeskörűen, mind csak az apai vonalamon. Apai vonalam egyértelműen trák, ez az E1b1b1a genetikai vonal, mely Észak-Afrikában keletkezett 20-40 ezer éve, s innen származik az első európai lakosság a Balkán és a mai Olaszország déli részén. Szóval legrégebbi apai őseim, úgy tűnik, nem kecskéket terelgettek lóháton vágtatva a mai Tadzsikisztán és Üzbegisztán területén, hanem a Dél-Balkánon éltek letelepedett módon és mezőgazdálkodtak.

Fehér Géza egyik bolgár nyelven írt könyve, címe: Az ősbolgárok hite és kultúrája