A lélek halhatatlanságáról, az igaz vallásról

By | 2019-06-12

Aurelius Augustinus (354-430) két művéből szeretnék megosztani fontos gondolatokat.

Az értelem mint az ember képessége halhatatlan kell, hogy legyen, bár a test nem halhatatlan.

Az értelem nem lehet a test harmóniája, nem lehet a testben sem, mert a test múlandó, míg az értelem nem az. Olyan ez, mint a művész és annak alkotása, az alkotás megmarad a művész halála után is.

Hogyan lehet az értelem örök, ha a lélek nyilvánvalóan nem az, hiszen hatnak rá még a testi dolgok is? Az értelem változhat persze, de örökkévaló.

Hogyan szemlélhető az értelem:

  • eszközként, mellyel a lélek szemléli az igazságot – ez a helyes megoldás,
  • az igazság közvetlen szemleléseként – itt szükséges elem a szellem,
  • a szellem szemléléseként, amint az szemléli az igazságot –
    itt szükséges elem a test.

Mi a viszony a szemlélésben alany és tárgya között? Lehet:

  • az alany szellem igaz,
  • a szemlélt tárgy igaz,
  • mindkettő igaz, azaz lényegi.

A szellemnek mint alanynak és az értelemnek mint tárgynak elválaszthatatlannak kell lennie. Semmi sem lehet istenibb az értelemnél, de a szellem nem lehet az értelemnek alárendelt. Az értelem fenntartja a szellemet, azaz az értelem és a szellem kölcsönösen szükségesek.

A szellem sérülhet, de nem képes megsemisülni, mert semmiből se lehet semmi.

Minden testnek szükséges van létrehozóra, s ez a létrehozó nem lehet test. Szükséges a létrehozó, mely eghyben fenntartó is.

Így a testnek szüksége van az értelemre.

Lehetséges lenne, hogy a halhatatlan szellem idővel múlandóvá válik, de ez ellentétes a természetes renddel, ahol az örök sose lesz múlandó.

Ami nem igaz, az nincs. Nem lehetséges a létezéssel ellentétes létezés.

A lélek alsóbb része a felsőbb rész által van irányítva, a test pedig az alsó rész által. A lélek a testben mindenhol jelen van.

*

Az értelem az a sajátos emberi képesség, mellyel képesek vagyunk eljutni Isten közelébe. Az ember természetes harmóniaérzéke ennek jele: az egyenlőséget vagy a fokozatos, arányos egyenlőtlenséget szépnek látjuk. Teljes harmünia aoznben képtelenség az érzékeken keresztül, ez egy bennünk lévő ideális képzet. A lgfelsőbb, csak értelem által fefogható harmónia maga Isten.