A lengyel nép demokratikus választása után – melynek eredményeképpen nem a háttérhatalomnak tetsző kormány került hatalomra – egyre fokozódik a liberális agresszívitás a lengyelek országa ellen. Brüsszelben mindenki toporzékol, hogyan eshet meg, hogy a demokratikus lengyel kormány az EU érdekei helyett a lengyel szavazók érdekeit veszi figyelembe.
A lengyel kormányzat programja a lengyel életerő harca a brüsszelizmus, a liberalizmus és az ateizmus ellen.
Amíg a nyugat behozhatatlan előnyben van igazságtalan újradisztribúciós mechanizmusai révén, addig a régió érdeke ez EU-rendszer lassú, de folyamatos rombolása. Erre most nagy az esély, több kelet-európai EU-tag szövetségre lépett Brüsszel ellen, ezt a szövetséget kell erősíteni. Hála Istennek Magyarország is dicső szerepet játszik e nemes harcban.
Az EU megoldhatatlan ellentétektől szenved:
- a gazdaság terén: a magállamok nem akarják abbahagyni a periféria pénzének kiszívását,
- a liberális lobbi hisztizve követeli saját értékrendje egyeduralmát,
- a magállamok igyekeznek korlátozni az EU-s alapjogokat.
A liberális eredetű nacionalizmus minderre szimpla túlreakció, lenyugszik lassan, s egészséges közösségi kapoccsá nemesedik.
Szóval – ellentétben a brüsszeli hisztizéssel – a jövő biztató. Az ultraliberálisok pont ezért tajtékzanak: látják, hogy a keleti tagállamok végleg antiliberális erődökké csúcsosodtak ki az új, szellemi világháborúban, mely szemünk előtt játszódik…
Eddig három világháború folyt:
- az első két imperialista tábor között,
- a második a nácizmus-fasizmus és a kommunizmus-liberalizmus között,
- a harmadik a kommunizmus és a liberalizmus között.
Most a negyedik a liberalizmus és a humanizmus között zajlik szemünk előtt, nap mint nap.
Természetesen nem kell mindenben egyetérteni a lengyel néppel. Pl. fanatikus oroszellenességük nyilvánvalóan liberális hatás náluk. De az egyes kérdésekben való ellentét nem akadály a közös fellépésre sok mindenben.
