A nemzetbiztonsági szervek látókörébe keveredtem.
A napokban úgy alakult, hogy el kellett utaznom 1 napra Budapestre. Ez eleve kissé kalandosra sikerült, manapság szinte nincsenek járatok Szófia-Budapest viszonylatban. Egyedül a Ryanairnak vannak néha járatai, havonta párszor, a Wizzair teljesen megszüntette a járatait, Bulgáriába csak Burgaszba és Várnába repülnek, az is csak nyaraló időszakban.
Szóval át kell szállni. Ami bonyolult, mert a késések miatt hatalmas bajok vannak. De erről majd később.
A lényeg: elindultam Bécsbe, oda van sok járat, s onnan meg már nem gond eljutni Budapestre.
Szépen kimentem, szokás szerint, a szófiai repülőtérre. Metróval, olcsó módon – a szófiai repülőtér jobb helyen van, mint a budapesti, azaz közelebb van a városközponthoz, tehát metró is jár oda. Persze mint ősinternetes ember én mindig a legmodernebb eszközöket választom, azaz nem is nyomtattam ki a jegyet, csak telefonos jegyalkalmazást használtam.
De mivel egyik kedvenc szokásom a fényképezés, nyilván fényképeztem, filmeztem folyamatosan. Eleve 3 eszközöm van erre.
Gondolom, már ekkor gyanús lettem a szerveknek. Aztán fatális hibát követtem el: vásároltam egy sonkás-sajtos szendvicset és tejeskávét, majd leültem a repülőtéri ablak mellé, pont ahol egy izraeli gép állt.
Eddig még csak gyanús voltam, de ekkor már világos lett a szerveknek: palesztín terrorista vagyok! Hiszen az utóbbi időkben szokás a palesztín és eleve a muszlim harcosoknál, hogy teljesen európai külsejű, lehetőleg kékszemű emberekkel dolgoznak, akik átmennek simán a faji alapú szemlézésen, hiszen elsősorban olyan sötétszemű, kreolos alakokat szoktak keresni a szervek.
Éppen megettem a szendvicsemet és megittam az italomat, amikor megjelent előttem két álcázott hatósági ember, egy férfi és egy nő, laza turistáknak voltak álcázva, a kb. 35 éves férfin direkt kiszakított farmer volt lyukas pólóval, a hasonló korú nőn meg bőrutánzatú cicanadrág virágos blúzzal, s párként voltak álcázva. Igazolták magukat, majd felszólítottak, kövessem őket.
Alaposan kihallgattak, keresztkérdéseket téve fel.
Én próbáltam érvelni: komolyan hiszik, hogy akinek rossz szándékai vannak, az nyíltan fog fényképezni, hogy ezt mindenki lássa, s nem fog rejtett kamerát használni, de ez nem hatott.
Végül azt mondták, adjam át eszközeimet, hogy megnézhessék mit fényképeztem. Itt kiderült: a nemzetbiztonsági szervek alkalmazottai nem kaptak megfelelő informatikai felkészítést, így végül én mutattam meg, hogyan kössék össze a fényképezőgépemet USB-kábellel a szolgálati számítógéphez, s hogyan nézzék meg a képeket.
Aztán kitöröltek pár szerintük „gyanús” képet. Közben megkérdezték „ugye a törölt képeket nem lehet visszaállítani?”, amire én nemmel válaszoltam, pedig a válasz „igen”, de nem akartam saját helyzetemet bonyolítani.
Aztán jött az egyenruhás főnökük. Ő már hivatalosan volt öltözve. Megszemlélte a helyzetet, majd azt mondta: „maga ilyen vlogger izé, aki felesleges dolgokat fényképez, aztán azokat felteszi a netre?” – aztán azt mondta, igazoljam magamat azzal, hogy megmutatom a honlapomat és mutassam meg korábbi képeimet a neten.
Mondtam, most már a győzelem biztos tudatában, hogy a YouTube-on a BircaHang csatornát keresse, meg is nézte, s meg is nyugodott, amikor legfrissebb videómban egy csigát látott egy terráriumban.
Aztán még barátságosan elbeszélgettünk, hogy milyen háziállataim vannak, meg neki is van egy macskája. Aztán azt mondta, hogy „jó utat”, meg hogy legközelebb óvatosabban fényképezzek. Majd azt tanácsolta, Bécsben ne fényképezzek a repülőtéren, mert az ottani kollégák sokkal durvábbak, s ott egyenesen le fognak tartóztatni 72 órára.