A parazitaság két alakja

By | 2022-01-20

A modern parazitizmus hagyományos alakja persze a tőkés, aki nem is vesz részt a vállalkozása irányításában, csak bezsebeli a profitot. De most nem erről, hanem a parazita kisemberről.

Hozzáteszem, itt a “parazita” nem értékítélet, csak ténymegállapítás. Az esetek döntő többségében a parazita nem is tudna nem az lenne, a rendszer egyszerűen bekényszerítette őt ebbe a szerepbe.

A nyugati jóléti magállamok jelensége – bár egyre kisebb mértékben, mert a pénz fogyóban van -, hogy emberek olyan mértékű segélyeket kapnak, melyekből simán megélnek. Pár éve szembesültem Bulgáriában 5 hónapig nyaraló spanyol munkanélkülivel, aki elmondta, a segélyéből kiválóan képes egész nyáron üdülni.

De a jelenség másik oldala a periféria parazitája. A mai Kubában sajátos jelenség – s ez erős kontrasztban van az egyébként hivatalos kommunista ideológiájával -, hogy a semmit sem csináló, de közeli külföldi rokonnal rendelkező emberek sokal jobban élnek, mint a dolgozó emberek.

A rejtély megoldása: jelenleg Kubában az átlag havi nettó bér 11 ezer Ft körül van. A legtöbb külföldi kubai pedig Floridában él, ahol ugyanez az összeg nagyjából 2 óra nettó bérnek felel meg a legalacsonyabb keresetűek között, ennyit lehet keresni betanított vagy szakképzetlen munkával, lásd kertészeti segédmunka, építőipar, bolti eladó, hordár, stb., tipikus munkák, melyeket friss bevándorlók végeznek.

Közeli rokonnak – jellemzően szülő – pedig ki ne utalná el 2 órai munkabérét segítségként, sőt akár félnapi munkabérérét is havonta, ami már kemény 20 ezer Ft, ennyit Kubában csak jól fizetett emberek, pl. orvosok és rendőrök keresnek.

Na most, ha a semmivel megkeresem egy orvos fizetését, akkor nyilván nem fogok elmenni dolgozni sehová, hogy keressek hozzá még egy keveset. Egyszerűen ez nem lenne racionális erőfeszítés.

S Kuba nem az egyetlen eset. Afrikában a legszegényebb országokban ugyanez mindennapos jelenség. Sőt vannak ott Kubánál szegényebb országok is, ahol a kubai bérszint is álomnak tűnik. Nemrég mesélte egy Mozambikban élt ismerős: heti 40 órás munkaidővel alkalmaztak egy kertészt a ház körül, 9 ezer Ft/hó bérezéssel.

Latin-Amerika persze gazdagabb Afrikánál, ott csak Haiti van kubai szintén, minden más ország jóval gazdagabb. Mexikóban pl. az átlagbér kelet-európai szintű, nagyjából a magyar szint körül van, ezt már nem lehet sehogy se kompenzálni külföldön élő rokon adományával (hacsak az nem milliomos, de ez azért nem a tipikus helyzet).

A legszegényebb – Kuba-szintű vagy annál is nyomorultabb – országokban tehát az életpálya 2-felé tud ágazni:

  • kivándorlás magasabb bérezésű országba,
  • maradás otthon, várva a kivándorolt rokon utalására.