A perintaizmus tanítása

By | 2022-06-16

Mivel időm véges, ráadásul ébrenléti időm kb. 60 %-át kénytelen vagyok munkavégzésre pazarolni, sok dolgot nem követek. Nagyjából 25 magyar médiát követek, ennek fel videó és hang, ez utóbbiak előnye, hogy munka közben is lehet őket hallgatni. De van sok dolog, ami kimarad.

De ilyenkor jönnek képbe olvasóim. Nagyjából van ezer darab stabil törzsolvasóm és még talán 5-ször ennyi időszakos olvasó. Persze ezek egy része azért olvas, mert nem ért velem egyet. De azért van egy rendes hű egyetértő tábor is. Ennek a fő előnye: az ilyenek egy része küld rendszeresen linkeket, hogy “nézd meg ezt”, meg “erről mit gondolsz?”, s “miért nem írsz erről?”.

Persze a legtöbb esetben nem írok ezekről, de igenis akad, hogy megteszem, ha érdemes.

Most is ez történt. D. Tóth Kriszta ultraliberális onlájn nőmagazinját pl. – bevallom – sose olvasom. De most küldtek egy cikket onnan, s erről írni kell.

Kedves “barátunk”, Perintfalvi Rita adott interjút a lapnak. Vele máskor is foglalkoztunk már. Persze megdöbbentő, hogy egy ilyen ember oktató lehet egy katolikus egyetemen, de ez csak a nyugat-európai katolicizmus állapotát jelzi. Ez kb. olyan, mintha az állatvédő egyesület tanfolyamot rendezne, s oda meg lenne hívva előadónak egy ember, aki az állatkínzás szépségeit ecsetelné.

Persze gyakorlatilag minden szó marhaság, így csak a fontosat emelném ki. Kiválasztottam a cikkben szereplő három legabszurdabb állítást.

Persze előadja a fő álérvet:

A Biblia hét helyen beszél a homoszexualitásról, de egyrészt nem a mai, XXI. századi értelemben, másrészt nem ítéli el az azonos neműek szerelmi alapon történő, elköteleződésre épülő viszonyát. (…) A szövegeket úgy kell értelmezni, hogy abban benne legyen a kultúra és a nyelv ismerete is.

Nos, ezen az alapon minden egyes bibliai állítást figyelmen kívül lehet hagyni. Hiszen minden egy adott környezetben, adott időben volt. Mivel most az idő és a hely is más, így minden leírt szöveg ma csak egyfajta érdekesség, de nincs közvetlen jelentősége. A végkövetkeztetés: nincs is semmilyen parancsolat valójában, mely ma is igaz lenne.

Még egy plusz spirituális terhet is ráhelyeznek az áldozatokra, ami miatt a fiatalok gyűlölni fogják saját magukat, hiszen ezzel megváltozni nem fognak, csupán elfojtják a valódi és egyébként természetes vágyaikat. Az egészséges vallásosság és az egészséges hit egy felszabadító dolog. Jézus tanítása örömhír. Ez a legfontosabb üzenete: öröm az, hogy ha hívő ember vagy, szabadabb ember leszel a hited által, mindennap önazonosabb leszel, mert az az út, ami Jézushoz vezet, az önmagadhoz is vezet, a te valós énedhez. Szerintem a hit pont abból áll, hogy elfogadom magamat olyannak, amilyen vagyok, mert tudom, hogy az Isten is úgy szeret, ahogy vagyok.

Nos, olyan vallás nincs, mely azt állítaná, hogy önmagam feltétlen elfogadása a lényeg, nem létezik.

Ahogy olyan se, mely szeint minden rendben van az emberrel: élje csak ki vágyait, ösztöneit. Persze az igaz, hogy a vágyakit, ösztönök elfojtása káros – csak éppen a kiélésük még károsabb. Vannak ugyanis jó, semleges és rossz vágyak.

Jézus nem a valós énemet akarja megvalósítani, azt magamtól is meg tudom tenni, hanem a bennem rejlő istenit akarja felszínre hozni. Ezért azt mondja: változz meg, hagyj fel a tévtanításokkal.

Minek is kellene vallás ahhoz, hogy valaki azt csinálja amit csak akar, szeresse magát, s fogadja el magát olyannak amilyen? Ez hedonizmus, annak is radikális alakja.

Perinta szerint tehát nem létezik bűn. De ha nincs bűn, akkor minek megváltás? Ha meg nem kell megváltás, akkor eleve minek van Jézus és Biblia? Ez esetben Jézus valami habókos bolond, a Biblia meg egy ókori mesekönyv. Lehet persze ebben hinni, de ez egyes ateisták hite.

A kereszténység korai szakaszában sok vita volt a bűn természete és a megváltás kapcsolatáról. Születtek eretnek állítások is. Talán a legnépszerűbb az volt, hogy Jézus nem megváltó, hanem egyfajta példamutató bölcs rabbi, morális tanító, aki egyszerűen tanácsokat adott az embereknek – mérsékelt ateista körökben ez a tézis nagyon népszerű ma is. De olyan eretnekség sose volt, mely egyenesen tagadta a bűn meglétét.

A hivatalos katolikus tan azt mondja, hogy a homoszexualitás hajlam és nem bűn. Csak akkor bűn, hogy ha megéled egy kapcsolatban vagy egy szexuális viszonyban. Tehát, ha van egy hajlamod, de nem éled meg, akkor nincs semmi baj. Mindez persze sem pszichológiai, sem spirituális szempontból nem egészséges. (…) Az egyházak kezében lelki hatalom van – ha pedig ezt spirituális bántalmazásra használják, rossz úton járnak. Fontosabb lenne a hívőket arra megtanítani, hogyan szeressék magukat és egymást. Ez kellene, hogy legyen a vallás kulcsa.

Ilyen nézet egyébként létezik, csak nem a kereszténységben. Ez nagyjából a sátánizmus alapgondolata. A modern sátánizmus fő alapelvei:

  • az önmegtartóztatás rossz,
  • az erkölcs nem más, mint képmutató önámítás,
  • amit a kereszténység bűnnek nevez az nem más valójában mint a testi, lelki, érzelmi kielégülés eszköze.

Szóval az a helyzet, hogy tévedtem, amikor Ritát eretneknek neveztem korábban. Eretnek ugyanis az, aki egy vallás része, de annak egyes elemeit félreértelmezi. Rita viszont az alapokat is félreértelmezi, gyakorlatilag nem érti a kereszténység alapjait se (vagy érti, de úgy tesz, mintha nem értené), azaz ő nem eretnek, hanem egyszerűen nem keresztény.