Az egyik legnevesebb ateista harcost hívták meg a magyar ateisták.
A gond az egésszel: ez amit az emberke előad gyakorlatilag csak protestáns fundamentalista környezetben működik. Ez persze nem furcsa, ő maga is egykor protestáns fundamentalista volt, abból lassan kiábrándulva lett ateista, ill. agnosztikus, saját magát agnosztikusnak tekinti, nem ateistának.
Ehrman munkásságának lényege:
- rámutat a Biblián belüli – s különösen az Újszövetségen belüli – belső ellentmondásokra,
- rámutat, hogy egyes bibliai adatok ellentmondanak más forrásból származó adatoknak.
Na most, ez így szimpla szöveg- és valláskritika. Minden teológián is tanítják ezeket, nyilván leszámítva egyes radikális fundamentalista felekezet oktatási intézményeit.
Szóval ahhoz, hogy a szerző munkássága vallásilag releváns legyen, két dolog kell:
- az adott vallás legyen sola scriptura alapú, azaz ne fogadjon el semmilyen más hitbéli forrást a Biblián kívül.
- vallja a Biblia szószerinti hibátlanságát.
A helyzet az, hogy ezzel kiesik a kereszténység kb. 85-90 %-a.
A történelmi keresztény felekezetek – azaz a nem-protestánsok, ezek legnagyobb részben a katolikusok, második helyen a különböző ortodoxok – kb. a kereszténység 65 %-át teszik ki, s ők elvetik a sola scriptura elvet. Annyira, hogy a katolicizmusban és az ortodoxiában a sola scriptura elv eretnekségnek számít.
További 20-25 % hagyományos protestáns. Ők sola scriptura alapúak, de nem vallják a szószerinti hibátlanságát a Bibliának. Azaz megengedik a jelképes, allegórikus értelmet, mely esetleg ellentmond a szószerinti értelemnek.
Tulajdonképpen olyan 10, maximum 15 % lehet a szószerinti Biblia-helyességet vallók aránya a világban a keresztények között. Ezek azonban az USA-ban nagy erőt képviselnek, ott arányuk jelentős, s talán ők a leghangosabbak. A felmérések szerint az amerikaiak 25-30 %-a fundamentalista protestáns!
Szóval Amerikában ezért népszerű ember Ehrman, mert ott valóban jelentős erő az, amit kritizál. Magyarországon viszont a lakosság 1 %-ánál kevesebb ember tartozik olyan felekezethez, mely célpontja lehet – tulajdonképpen csak a hitgyülisek és a jehovisták jelentősebb ilyen felekezet, mindenki más törpe csoport.
Amit az emberke mond az egyszerűen nem releváns Magyarországon, gyakorlatilag minden, a hitét legalább felületesen ismerő keresztény alapból cáfolja az egészet:
- igen, vannak belső ellentmondások a Bibliában – na és?,
- igen, a Biblia szövege nem szószerint hibátlan – na és?
Ehrman esetében persze mindenképpen értékelendő, hogy nem hazudik. Pl. egyik népszerű ateista mítoszt se ismételgeti, hogy pl. a római császárok vezették be a kereszténységet, átírták a Bibliát, meghamisították Jézust, s társai.
Egyébként ez a protestáns fundamentalista érvelési hibát nem ateisták is elkövetik. Mormon misszionáriusok szoktak ezzel pofára esni. A provói Missziós Központban felkészítik őket nyelvből és teológiából, de kezdetben mindig az USA állapotai alapján ment az utóbbi, márpedig az USA-ban elsősorban fundamentalista protestánsokat kell meggyőzni. Aztán eljönnek egy nem ilyen országba, s nagy a meglepetés: az érvek nem működnek.
Pl. egy református vagy evangélikus ellen azzal érvelni, hogy a Bibliában nem minden pontos teljesen értelmetlen, hiszen ezzel egyetért. Ahogy egy katolikusnak se lehet azt mondani, hogy szükséges az apostoli felhatalmazás az egyház részére, hiszen ő is ebben hisz.
