A fanatikus ballib Palotás János, a rosszemlékű MDF-es nagyvállalkozó a 90-es évek elejéről, aki mindenkinél több marhaságot mondott a vállalkozásról annak idején, eldöntötte, immár ballib megmondóember lesz teljes munkaidőben.
Most éppen piromán: szikrát akar gyújtani. A vállalkozás persze abszurd, hiszen akiket meghívott, azok már mind égő libbantak.
Végig nézni egyébként nem ajánlom, dögunalmas az egész: többéves ballib dogmák szolgai ismétlése zajlik.
Az elején megtudjuk, hogy Iványi Gábor a Zemberek Zembere, a Világegyetem Nagyja, hozzá képest mi mind nanométer magasságú pondrók vagyunk.
Aztán jön a süketelés. A főszereplő Tóth Zoltán „választási szakértő”. Tóth olyan a ballib médiákban választási ügyekben, mint Perinta a vallásiakban: ő a megkérdőjelezhetetlen szakember. Miközben maga Tóth vagy nem ismeri a magyar választási rendszert vagy ismeri, de direkt hazudik róla. Egyébként ez a Tóth egy baromira gennyes véglény kinézetű alak, de most nem róla szólnék.
Tulajdonképpen itt 4 fő téma van:
- olyan médiákra van szükség, melyek széles, független tájékoztatást adnak, e nélkül nincs demokrácia: ez azt jelenti ballibáról magyarra fordítva, hogy minden média legyen liberális, s minden más ellen legyen hatósági fellépés, hiszen minden nem-liberális álláspont az álhír és Putyin hibrid háborúja,
- szavazhassanak a Zorbán diktatúrájából nyugatra menekült magyarok úgy, mintha otthon élnének – lerágott csont,
- aki viszont kettős állampolgár határontúli magyar, az meg ne szavazhasson, mert ők Zorbán megvett emberei – ez még lerágottabb csont,
- s az előbbi 3 következtetése: panaszt kell tenni az EU-nál, nyilvánítsa a magyar választásokat semmiseknek – persze teljesen abszurd, de ha így is lenne, arra kiváncsi lennék, hogy a megválasztott ballib képviselőket megfosztják mandátumuktól.
A meghívott libbantak tapsolnak, a kisember meg ásít.