Bulgáriában persze a szinkronszínészet sokkal ritkább, s emiatt lenézettebb szakma is. Ismerősöm pont ez volt sokáig: szinkronszínész.
Európa nagyjából 3 övezetre oszlik szinkronszemszögből:
- a német modell: ahol teljes szinkron a szokás, azaz az idegen filmek eredeti hangja teljesen eltűnik, csak egyes zenei betétek esetében marad meg az eredeti hang, felirattal – mondanom se kell, a magyar gyakorlat teljesen a németet követi,
- az orosz modell: ahol nem létezik semmilyen szinkron, minden esetben alámondás van, azaz jól hallatszik az eredeti, s mellette hangosabban az orosz szöveg, jellemzően szenvtelen, semleges hangon – itt nincs is igazi szinkronszínész, ez inkább szimpla felolvasás,
- a köztes verzió (mondjuk Lengyelországban és Romániában ez jellemző): azaz tudományos műsorokat és gyerekműsorokat szinkronizálnak, minden mást nem.
Bulgária alapvetően a köztes modell. Bár egy időben próbálgatták a német modellt, csak a közönség rosszul reagált rá, így ahol a német modellt próbálták, inkább az oroszt alkalmazzák ma már. A szappanoperákat jellemzően alámondják, a komolyabb filmek meg feliratosak – a mozinézés népszerű hobbi az országban, s az átlag bolgárt idegesíti, ha nem hallja a színész eredeti hangját.
Szóval az ismerős a kevés szinkronszínész egyike volt. De már munkanélküli, mert – mint mondtam – a német modellt lassan kivezették. Igazi színész nem tudott lenni, bár játszott, de csak ötödrangú szerepeket.
Viszont jó volt a dikciója az embernek, szépen beszélt. Én templomban ismerkedtem meg vele, éles, jól érthető hangja miatt persze gyorsan templomi felolvasó lett: aki a mise során egyes helyzetekben felolvas, ez jellemzően a Hiszekegy szövege.
Az illető viszont nem tudta megtagadni színész mivoltát, így ez amolyan sajátos animált felolvasás lett.
Az ortodoxiában a Hiszekegynek mindig a hosszú verzióját mondják, ezt a katolicizmus Niceai Hitvallásnak mondja és nem mindig használja, sokszor a „rövidített” verziót mondják a katolikusok – ezt a katolikusok Apostoli Hitvallásnak nevezik. Szóval ebben van egy rész, hogy „de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat” (mármint Jézus lejön a mennyből, majd azután ezt teszi).
Nos, itt az ismerős kigúvasztotta a szemeit, majd enyhe bosszúálló hangon mondta az „élőket és holtakat” részt, még körbe is nézett hatásszünettel. Aztán egyszer szóltak is neki „öreg, a Hitvallás nem fenyegetés!”, de aztán a törzsközönség megszokta ezt a sajátos stílust.
Aztán amikor elköltözött, sokan még hiányolták is, hol van a „horrorfilmes” felolvasó?
Íme saját felvételem a bolgár Hiszekegyről, normál papi előadásban. Mint látható, a nyelv nem egyházi szláv, hanem modern bolgár, csak kissé archaizál:
A szöveg természetesen szinte teljesen azonos a magyar verzióval, azaz: „Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt, Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden általa lett. Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra föltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat
és országának nem lesz vége.
Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától származik, akit éppúgy imádunk és dicsőítünk mint az Atyát és a Fiút, Ő szólt a próféták szavával.
Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban. Vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára. Várom a holtak föltámadását és az eljövendő örök életet. Ámen.”
Természetesen az egyetlen eltérés a katolikus verziótól, hogy míg a katolikusban „aki az Atyától és a Fiútól származik” szerepel, addig az ortodoxban „aki az Atyától származik” – ez a nevezetes Filioque-betoldás, az 1054-es egyházszakadás formális oka.
Milyen az archaizált modern bolgár? A modern bolgárban a főneveknek nincsenek esetragjaik (kivétel: pár tulajdonnév és köznév esetében a hívóeset), viszont ebben a verzióban használatban van a birtokos eset a „Pontius Pilátus” és a „Szentlélek” szavak esetében – ilyen a modern normál bolgárban nincs. Továbbá a normál modern bolgárban a névmásoknak csak alanyesetük és tárgyesetük van (s az utóbbi is kihalóban egyes névmásoknál), a pap viszont itt a kihalt részesetet is használja.
Hogyan hangzik az archaizált bolgár egy átlag bolgár számára? Kb. mint ahogy egy átlag magyar számára egy olyan szöveg, melyben használatban van valamely már kihalt múltidő vagy az ikes ragozás felszólító vagy feltételes módban – azaz mindenki megérti, de így sose beszélne, s ha beszélni is próbálna így, valószínűleg elrontaná. Mondjuk minden magyar érti a Szózatban a „hordozák véres zászlóidat” részt, de így senki se beszél, ez mindenkinek „hordozták véres zászlóidat”, s aki megpróbálná utánozni, az szinte biztosan elrontaná, hogy a kihalt 3 magyar múltidőt hogyan is kellene használni.