Kivételesen értelmes érvelés a Klub Rádióban.
Teljesen elvonatkoztatva a mai modern progresszívisták hülyeségétől. Persze ott a vörös farok „a jobboldal is ezt csinálja”, pedig nem igaz, nem csinálja ezt, én még nem hallottam manapság nem „baloldali” cenzúrázási törekvésről.
Magyarországnak szerencséje van: a kommunista uralom masszív cenzúrázása miatt még a legvadabb nyugatpártiak is jellemzően hülyeségnek tartják az amerikai eredetű múltátírás gyakorlatát.
A múltat persze lehet átértelmezni, ez folyamatosan zajlik, mindig zajlott, de a múlt eltörlése orwelli gyakorlat.
Sajnos viszont a szájbarágásnak nagy a magyar hagyománya. De szerencsére ezt csak filmeknél csinálják rendszeresen. Az érv: a magyar néző nem érti meg a külföldi filmet, ezért nem csak le kell neki fordítani, de meg is kell magyarázni neki.
Innen jönnek az eszelős filmcímek is, melyek célja „kifejezőbbé” tenni az eredeti címet. Pedig alapvető fordításelméleti szabály: a kifejezőbb fordítás rossz fordítás, hiszen a fordítás célja az eredeti lehető legpontosabb visszaadása, nem annak kijavítása.
Ilyen „kifejezőbb” fordítást még tolmácsolásnál is láttam. Valamikor 2004-ben volt, egy bírósági ügyben vettem részt a Markó utcában. Kellett tolmács, mert az egyik fél magyarul alig beszélő bolgár volt – s én nem fordíthattam, mert én pont az ellenoldal egyik képviselője voltam, s a szabályok szerint ez érdekütközés, összeférhetetlenség.
Az összeférhetetlenség túlértelmezése egyébként vicces. Pl. házasságkötésnél ha az egyik fél nem tud magyarul, tolmács kell, de az nem lehet a másik fél, mert ez összeférhetetlenség lenne. Mintha ezzel bárhogy vissza lehetne élni! Pl. azt mondja a külföldi a kérdésre, hogy meg akar-e házasodni, hogy „nem”, s ezt a gonosz tolmácsoló „igennek” fordítja? Elég abszurd feltételezés.
De vissza. Szóval kirendeltek tolmácsot a bíróság költségen. S jött egy színmagyar csaj, aki nagyjából B2 szinten tudott bolgárul, valószínűleg a fő nyelve az orosz lehetett, mert többször hallottam, hogy félig oroszul, orosz-bolgár keveréknyelven beszél a magyarul alig tudó emberkének. Plusz kicsit nehezebb szavakat nem ismert, volt hogy a mi oldalunk segített neki pár szó esetében. De mindegy, ez a minőség témája, tele a szakma dilettánsokkal, szóval ez a csaj se volt kirívó.
A megdöbbentő inkább az volt, hogy nem tolmácsolt, hanem magyarázott. A tolmács szakma egyik alapvető szabálya, hogy szó szerint fordítunk, szenvtelenül. Már az is dilettantizmus, hogy harmadik személyben fordítunk, lásd „azt mondja, hogy”, de az hogy hozzáteszünk a mondandóhoz az teljesen abszurd. De ez a csaj nem csak ezt csinálta, hanem gesztikulált, magyarázott, érvelt. A bíró kicsit furán nézett, de nem mondott semmit, hiszen ő végülis nem értette a bolgár nyelvű mondatokat, csak azok „fordítását”.
A magyar filmfordítás alkalmazása a bíróságon.
A legabszurdabb ilyen filmfordítást 2003-ban láttam, akkor még néztem moziban és tv-ben filmeket, még nem volt lehetőség letöltésre. Szóval az amerikai Bruce Almighty című vígjáték. Az egyik jelenetben megtalálják Jimmy Hoffa holttestét. Jimmy Hoffa nevezetes alak az amerikai történelemben, neves szakszervezeti aktivista volt a XX. sz. 50-70-es éveiben, s az egyik leghíresebb rejtélyes eltűnési esetnek számít Amerikában: máig nem tudni mi történt vele.
Szóval a magyar filmfordító meg gondolkodik: az átlag magyar nem tudja ki az a Hoffa, ezzel valamit csinálni kell! Ki tűnt el rejtélyesen és közismerten Magyarországon? Hát Petőfi Sándor! Kész!
S nem vicc: a magyar verzióban tényleg Petőfi Sándornak van fordítva Jimmy Hoffa!
Vitáztam már e témáról. Mindig az volt az ellenérv, hogy nem értené a jelenetet a magyar néző Hoffával. Csakhát ezen az alapon akkor írjuk át Washingtont Budapestre, George W. Busht Medgyessy Péterre (s ha most sugározzuk, akkor meg Orbán Viktorra), a Kongresszust meg Országgyűlésre. S persze minden létező amerikai utalást is változtassunk meg, pl. számoljuk át a dollárösszegeket forintra.
Szóval abszurd ellenérv. Ezen az alapon nem lehetne semmilyen művet alkotni, ami a legbutább és megműveletlenebb emberek szintjét meghaladná, hiszen hiába valakinek magyar az anyanyelve, attól még nem biztos, hogy megért kicsit is összetettebb magyar vonatkozású utalásokat.