Az alkotmányos ellenállás cáfolata

By | 2023-10-03
Megosztás:

Ezt kérésre írtam, a lényeg: a különböző „alkotmányos ellenállási” csoportok alapeszméjének cáfolata.

Az eredeti alkotmányos ellenállási tézist vettem az egyszerűség kedvéért, ez Geri Tibi blogger verziója, ő az első, aki az egészet kitalálta immár 12 éve. Ezt a verziót találtam meg tőle (itt van, de nem biztos, hogy sokáig lesz, ugyanis Tibike rossz szokása törölni mindent, ha cáfolata érkezik, majd újra feltenni máshová):

Lássuk a fő pontokat!

Nem az alkotta meg, aki erre jogosult

Az 1949-es alkotmány 2011-ben hatályos szövege:

19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;

24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

A szerző is tudja ezt, így megpróbál csúsztatni. Íme próbálkozásai:

„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé,” – Tehát az általános alkotmányozó hatalom a népé.” – na most, a „minden hatalom” kifejezés szűkítése zajlik le, hiszen ha minden hatalom a népé, akkor a parlament nemcsak nem alkotmányozhat, hanem eleve semmit se tehet, ha komolyan vesszük ezt a logikát.

A szerző nem bizonyítja, hogy a „minden hatalom a népé” kitétel azt jelenti, hogy a képviselet általi hatalomgyakorlás tilos. Márpedig ha ez nem tilos – s ezt állítani abszurd, hiszen az egész alkotmány nagyrészt pont e képviseleti hatalom részletezésével foglalkozik -, akkor miért csak az alkotmányozási hatalom tilos? Ez sehogy se vezethető le az alkotmányból.

Maga Tibi is észreveszi ezt, mert a következő bekezdésben immár azt írja: „A képviselő alkotmányozó jogai az alkotmány előírásához KÖTÖTTEK. Tehát a képviselő csak olyan alkotmányozó joggal rendelkezik, amit az alkotmány előír.”. Így van, s ez az alkotmányozási jog benne van a 19. §-ban. Csak nem világos: hogyan lett hirtelen alkotmányozó hatalma a parlamentnek, ha épp az előbb írta azt Tibi, hogy nincs neki.

A szerző erre halandzsázik: „A lényeg, hogy ez a pont nem valóságos felhatalmazás, mert a módosított alkotmány által 90-ben megválasztott képviselő már nem gyakorolhatta ezt a jogot. Hiszen azt, aminek a megalkotására felhatalmazása van, már 89-ben megalkották. Hiszen őt is az alapján választották, amit neki lett volna joga megalkotni.” – nos, ez teljesen abszurd, a jogszabályokban minden szó fontos, olyan nincs, hogy van jog, de az nem gyakorolható, ha ugyanis így lenne, ez a jog hiányozna, ismét logikai bukfenc. Eleve ez a „nem valóságos felhatalmazás” szó mindent elmond a szerzőről, szembemegy minden létező jogi alaplogikával.

Nem azt alkotta meg, amit a hivatkozása tartalmaz

A szerző a „megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát” szövegből azt vonja le, hogy ez azt jelenti, csak ilyen címmel alkotható meg alkotmány. Miközben ez csupán hivatkozás. Ráadásul a szerző két egymásnak ellentmondásos következtetést is levon:

  • nem alkotható alkotmány, mert az már meg van alkotva,
  • alkotható alkotmány, ha annak neve „a Magyar Köztársaság Alkotmánya”.

Belekeveredik abba a problémába, hogy az „alkotás” és a „módosítás” közé falat képzel, miközben a kettő ugyanaz. Az alkotás valójában egy 100 %-os módosítás, a módosítás pedig egy részleges alkotás. A szerző logikája szerint: ha az alkotmányozó az alkotmány minden egyes szavát lecserélte volna, csak a címét hagyta volna meg, akkor az jogszerű módosítás lett volna, nem jogszerűtlen alkotás, ez persze nyilvánvalóan hülyeség.

Nem úgy alkotta meg, ahogy az elő van írva

Ez a legegyszerűbb.

Hiszen ott a „az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges” rész, ami tényszerűen megvolt az alkotányozáskor.

Tibi így ezzel nem is foglalkozik sokat, rátér az „új állam lett létrehozva” mesére. Tibi „alkotmányjogász” láthatóan nem tudja, hogy nem jönnek létre új államok új alkotmány elfogadása miatt.