Az írés Athén városállam különbözú törtenelmi időszakainak politikai berendezkedését írja le.
A legelső alkotmány teljesen oligarchikus volt. Az oligarchiához nem tartozók vagy a leggazdagabbak szolgái vagy haszonbérlőik voltak, akik a termés hatodát fizették nekik a megművelt földért.
A szolgákkal rabszolgaszámra bántak az oligarchák, adták-vették őket.
Az oligarchákon kívül senkinek snem voltak politikai jogai.
Az oligarchia kezdett átalakulni. Kialakult a király (baszileusz), a katonai főparnacsnok (polemarkhosz) posztja, továbbá a kerületi elöljárok (arkhón) pozíciója (összesen 9 kerület volt).
Kezdeben a tisztségek életfogytig voltak, majd 10 évre korlátozva.
Az arhónok helyettesei voltak a törvényhozók (theszmothetész) minden arkhón alatt 6-6, őket 1-1 évre választották.
Az Areiosz Pagosz volt a legfelsőbb bírói testület, de a valóságban kormányzással is foglalkozott. Tagjai a volt arkhónok voltak.
Ez a rendszer Akasztosz alatt (1048-1012) lett bevezetve.
Drakón (i. e. VII. századi törvényhozó) változtatott a rendszeren.
Immár állampolgárságot kapott minden olyan ember, akinek jövedelme elegendő volt saját felfegyverzéséhez. Az alacsonyabb tisztségekre olyan ember volt megválasztható, akinek nettó vagyona elérte a 10 minát, míg a magasabb tisztségekhez 100 mina vagyon kellett.
1 mina 350 gramm ezüstöt jelentett nagyjából, ez egy szakképzett kézműves bére volt 4 hónapra. 1 mina tehát kb. 60 ezer Ft, de ez csalóka adat így, mert az ókorban a pénz sokkal többet ért, mint manapság, hiszen szerepe kisebb volt.
Az állampolgárok között sorsolással lett megválasztva a 401-tagú Tanács. A részvétel kötelező volt, az ülésen meg nem jelentek, rangtól függően 1-3 drachma közti büntetést fizettek (1 drachma 1 mina századrésze volt).
A drakóni alkotmány sokakat hagyott ki a hatalomból, a felek közti ellentétek elsimítására Szolón törvényhozó lett felkérve (594-ben).
Az állampolgárok 4 csoportra – törzsre – lettek felosztva:
- 500-medimnoszosok: a legalább 500 medimnosz (1 medimnosz = kb. fél mázsa) évi gabonaterméssel vagy azzal egyenértékű jövedelemmel rendelkezők.
- Lovasok (hippeuszok) – a legalább 300 medimnosz évi gabonaterméssel vagy azzal egyenértékű jövedelemmel rendelkezők. A „lovas” arra utal, hogy ezek azok az emberek, akik képesek voltak kiállítani 1 teljesen felszerelt nehézfegyveres lovast harci lóval.-
- Igások (zdeugitészek) – a legalább 200 medimnosz évi gabonaterméssel vagy azzal egyenértékű jövedelemmel rendelkezők. Az „igás” arra utal, hogy ezek azok az emberek, akik képesek voltak kiállítani 1 teljesen felszerelt könnyűfegyveres harcost.
- Szolgák (théteszek) – a 200 medimnosz évi gabonatermés vagy azzal egyenértékű jövedelem alatti jövedelemmel rendelkezők, azaz a szabad állampolgárok legszegényebb része.
Az első három csoport tagjaiból lett választva minden tisztségviselő, míg az utolsó csoport tagjai csak a bíróságok és a népgyűlés tagjai lehettek. A tisztségviselőkre egy lista lett összeállítva, ez tartalmazta az alkalmasnak ítélt embereket, majd erről a listáról sorsolással lettek kiválasztva az egyes személyek. A népgyűlésen minden törzs 100-100 fővel vett részt, sorsolás alapján.
A három legfontosabb demokratikus jog:
- a tisztségviselők nem adhattak senkinek kölcsönt,
- bárki felléphetett bárki más képviseletében jogorvoslati eljárásában,
- mindent tisztviselői döntés ellen fellebezési jog volt a bíróságon.
Három politikai csoport (párt) alakult ki: a partvidékiek, akik mérsékeltebb alkotmányt akartak, a síkvidékiek, akik oligarchikus alkotmányt akartak, s a hegyvidékiek, akik demokratikusabb alkotmányt akartak.
Peiszisztratosz, az utóbbi csoport vezetője erőszakkal átvette a hatalmat 560-ban, de 6 évvel később a másik két csoport sikeresen fellázadt, így Peiszisztratosznak külföldre kellett menekülnie.
A parttvidéliek 12 évvel később szövetségre léptek Peiszisztratosszal, így az visszatért a hatalomba. 7 év múlva ismét száműzve lett.
Ez után Peiszisztratosz katonai erővel támadt immár a városra. Nyert, s immár diktátorként kezdett uralkodni, azonban mérsékelten kormányzott, igyekezett megnyerni magának sokakat: volt ellenségeinek megbocsátott, a szegényeknek pedig hiteleket osztott, hogy meg tudják művelni a földjeiket. Ezzel elérte, hogy a polgárok legnagyobb része elfordult a közügyektől, s azt, hogy a termés megnövekedett, amiből az állami adóbevételek is nőttek, Peiszisztratosz 10 % adót szedett. A többség aranykorként élte meg uralmát, Peiszisztratosz összesen 19 évet volt hatalomban, egészen haláláig.
Halála – 527-ben – után két fia vette át a kormányzást. 17 év után el lettek kergetve, spártai segítséggel, miután uralmuk egyre keményebb lett.
Kleiszthenész vette át a hatalmat egy átmeneti időszak után, 508-ban, aki a törzsek számát 10-re növelte, a népgyűlés létszámát pedig 500-ra. Sokkal demokratikusabb alkotmányt vezetett be. Bevezette az osztrakiszmoszt is, mellyel bármely polgár százűzhető lett népgyűlési szavazással. Hamarosan őt magát száműzték.
Ephialtész (462-től) növelte a demokráciát, csökkentve a követelményeket a tisztségek betöltéséhez, bevezette a tisztviselők fizetését. Végül a népgyűlés megölette őt.
Átmeneti időszak után Periklész következett, 445-től, aki csökkentette a népgyűlés jogait, növelte a demokráciát. Bevezette a bíróságok munkájának fizetését.
Periklész után más uralkodók jöttek, közülük a legfontosabb változásokat Püthodorosz végezte. Alkotmánya az oligarchia és a demokrácia közti volt.
Athén elveszti a peloponnészoszi háborút (431-404), Athénben a Harminc Diktátor kormánya következik, Kritiasz vezetésével. Sokakat megöltek, sokak tulajdonát elvették. Egy évig voltak hatalmon.
Ezzel eljutunk a mai – Arisztotelész korabeli – alkotmányhoz, jellemzői:
- minden állampolgár szülőktől született ember részt vehet a kormányzásban,
- minden tisztségviselő sorsolással választva, Az adminisztratív pozícióban lévő állampolgárokat a tompítás választja meg
- a Tanács tagjai sorolással vannak megválasztva.
A Tanács egyes új hatásköröket kap:
- a munkájukat jól végző tisztviselők mandátumát meghosszabbíthatja,
- 10-10 felügyelőt nevez ki a következő feladatokra: a tisztségviselők pénzügyeinek ellenőrzése, a városi piacok ellenőrzése, a kereskedelem ellenőrzése, a pékségek ellenőrzés, a kikötő ellenőrzése, a szentélyek felügyelete,
- a szegény tanácstagok napidíjat kapnak: 2 oboloszt (1 drachma = 6 obolosz).